RMDSZ-es támogatással újra megszavazták az összeférhetetlenségen ért törvényhozóknak kedvező törvényt

2013 előtti ügyekre már nem vonatkozik a szankció.
Hirdetés

Egy hónapon belül másodszor is megszavazta a parlament a Klaus Iohannis államfő által megfontolásra visszaküldött törvényt, amely semmisnek minősíti a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egyes törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait.

A szenátus által kedden változatlan formában megerősített, „jogorvoslatinak” nevezett törvény az ANI-határozatok semmisnek nyilvánításával megszünteti az összeférhetetlenségen vagy érdekellentéten ért törvényhozók három évre szóló eltiltását a köztisztségek viselésétől, amennyiben 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták azokat.

A jogszabály előzőleg sikeresen túljutott az előzetes alkotmányossági kontrollon. Klaus Iohannis arra hivatkozva küldte vissza a parlamentbe, hogy az alkotmánytestület csak az alaptörvény betartását vizsgálhatta, a jogszabály társadalmi hasznát és időszerűségét nem. Márpedig az elnök szerint a tisztségviselőitől feddhetetlenséget követelő társadalom érdeke az, hogy ne gyakoroljanak „közkegyelmet” az összeférhetetlenségi törvényt megsértő törvényhozókon.

A korrupcióellenes szigor enyhítése ellen tiltakozó államfő

másodszor már nem tagadhatja meg a jogszabály kihirdetését.

A szociálliberális kormánytöbbség mellett a – jobbközép ellenzék által bírált – tervezetet az RMDSZ is támogatta. Cseke Attila frakcióvezető felszólalásában rámutatott: korábban az alkotmánybíróság is megállapította, hogy

2007 és 2013 között az ANI-nak nem volt jogalapja a törvényhozók összeférhetetlenségének vizsgálatára.

Hirdetés

Az idézett alkotmánybírósági határozat szerint 2013 előtt ellentmondásosak voltak a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek – bár a vagyonnyilatkozat mellett érdeknyilatkozat közzétételére is kötelezték őket – 2013-ig nem büntették honoráriumcsökkentéssel az érdekellentéten ért törvényhozókat.

A korrupcióellenes intézmények egyikeként működő, a választott tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló ANI több mint ötven törvényhozó esetében állapított meg érdekellentétet arra hivatkozva, hogy családtagjaikat alkalmazták parlamenti irodáikban. Más politikusokat tisztséghalmozás, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg az ANI-határozatok alapján törvényhozói mandátumuktól. Az érintettek a hároméves eltiltás miatt nem indulhattak a választásokon.
 

Hirdetés