Képünk illusztráció
#mozizzanyanyelven
pazs
2018. március 30. péntek, 17:55
Bebizonyosodott, hogy van igény a magyar szinkronos és feliratos filmek romániai forgalmazására – véli Nagy Csilla, a Cine Europa forgalmazó cég menedzsere. És most már a törvény is lehetővé teszi.

#mozizzanyanyelven – ezzel a címkével terjednek a magyar szinkronos vagy feliratos filmek romániai vetítését népszerűsítő események a Facebookon. Az anyanyelven élvezhető, hivatalos moziforgalmazásba került produkciók többsége animáció: legutóbb a Hihetetlen történet az óriás körtéről című dán rajzfilmnek örvendhettek a román nyelvvel még hadilábon álló kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi vagy sepsiszentgyörgyi magyar gyerekek.

A jó hír az, hogy ezt most már nem csak afféle speciális vetítések, különleges alkalmak keretében tehetik meg, idén január 19-étől ugyanis hatályba lépett az a törvény, amely

lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek nyelvén szinkronizált vagy feliratozott alkotások nyilvános vetítését

olyan mozikban, amelyek a film románul feliratozott vagy szinkronizált változatát is műsoron tartják az adott időszakban.

Mint arról beszámoltunk, a képviselőház múlt év decemberében szavazta meg a törvényt, amelybe ez a kitétel az RMDSZ módosító indítványa révén került be, és amely megerősíti a mozitörvény módosításáról korábban hozott sürgősségi kormányrendeletet.

Módosító indítványa beterjesztésénél az RMDSZ azzal érvelt, hogy a kisebbségek által lakott térségekben az anyanyelvű filmek vetítése segítené a közösség nemzeti, kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését, hozzájárulva az ezt garantáló alkotmányos előírás betartásához. A korábban hatályos román mozitörvény ugyanis tiltotta az olyan idegen nyelvű filmek nyilvános vetítését az ország területén, amelyeket nem láttak el román felirattal vagy szinkronnal.

A Hivatalos Közlönyben idén januárban publikált – és ezáltal hatályba lépett – új jogszabály ehhez képest tartalmaz egy fontos kiegészítést: ezután nem kötelező román felirat vagy szinkron legyen a filmek összes vetítésén, lehetséges a nemzeti kisebbségek nyelvére lefordítva is műsorra tűzni azokat – amennyiben ugyanaz a film párhuzamosan románul is megy ugyanazokban a mozikban, más vetítési órákban.

Amikor 2016 végén a Cine Europa forgalmazó – egy magyarországi cég romániai leányvállalataként – elkezdte a román felirattal ellátott magyar szinkronos gyerekfilmek vetítését Erdélyben, a kedvezőtlen jogszabályi környezet miatt csak afféle „speciális alkalomként”, korai órában volt erre lehetőség, ami persze plusz erőfeszítést és költséget igényelt a vetítés kezdeményezői részéről – mondta el portálunknak Nagy Csilla, a forgalmazó menedzsere.

A mozik eleinte gyanakvóak voltak,

egyrészt mert attól tartottak, hogy törvényt sérthetnek és „ügy” lehet a dologból, másrészt mivel nem voltak meggyőződve arról, hogy piaci értelemben megéri.

A helyzet tisztázása érdekében a forgalmazó a román Országos Filmközponthoz (CNC) fordult, ahonnan – a törvény tanulmányozását követően – azt a választ kapta, hogy a hatályos szabályozás értelmében a külföldi filmeket csak eredeti nyelven és román felirattal/szinkronnal lehet forgalmazni Románia területén, a nemzeti kisebbségek nyelvén ez nem lehetséges. Ami már akkor is érthetetlen volt kicsit – mondja Nagy Csilla –, mivel előfordult olyan, hogy egy maláj produkciót angol nyelven és román felirattal vetítettek, ami szigorú értelemben szintén ellenkezik a törvényi szabályozással, mégsem okozott semmiféle problémát.

A Cine Europa konkrétan akkor kezdett foglalkozni az „anyanyelvi mozizás” kérdésével, amikor megkeresték őket a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól – az ottani mozi megnyitása után ugyanis igény mutatkozott magyar feliratos és szinkronos filmek bemutatására.

A „bázis” azóta kiegészült Kolozsvárral és Marosvásárhellyel,

ritkábban Nagyváraddal, illetve Csíkszeredával, ez utóbbi helyszínen – mivel egyelőre nincs a városnak mozija – maradtak a „speciális vetítések”.

Dacára a jogszabályi környezet közelmúltig tartó bizonytalanságának, a Cine Europa eddig tíz alkotást hozott forgalomba magyar szinkronnal és román felirattal, többnyire animációkat és családi filmeket, köztük az Irány a bárka! című rajzfilmet, a Breki, a békakirályfit, az Állati nagy szökést, A hetedik törpét, a Graffaló és barátait vagy a Mikulás karácsonyra című produkciót.

Az „anyanyelvi mozizás” tevékenységüknek csak egy szeletét képezi, ők forgalmazzák Romániában például az Oscar-jelölt (és a legjobb női mellékszereplő díját elnyert) Én, Tonya című filmet, illetve két viszonylag friss – az idei TIFF-en megtekinthető – magyar alkotást, Gárdos Éva Budapest noirját, illetve Mészáros Mártától az Aurora Borealis – Északi fényt is.

A magyar szinkronos gyerekfilmek forgalmazásának ötletét egyébként az adta Nagy Csillának, hogy mivel ő maga is 13-14 éves korában volt először moziban, tisztában volt vele, hogy

a romániai magyar gyerekek jelentős részének a gyermekkora – a nyelvi különbségek miatt – úgy telik el, hogy egyáltalán nem látnak mozgóképet nagy vásznon,

nem részesülnek a mozizás közösségi élményéből. Márpedig az eddigi tapasztalatok szerint nagyon is közösségi élmény, főleg azoknak a gyerekeknek a számára, akik eddig nem jártak igazi moziteremben.

„Az Irány a bárka! első vásárhelyi vetítése után izgatottan hívott a néni a Művész moziból, hogy ilyet húsz éve nem látott” – mondja Nagy Csilla. Tömegesen jöttek Marosvásárhelyről és környékéről a családok, iskolai csoportok, olyanok is, akik évtizedek óta nem voltak moziban – a filmet így több mint ezren tekintették meg egy hét alatt. „Ott voltam az első kolozsvári vetítésen, kétszáz magyar gyerek volt a moziteremben. Nagyon megható volt” – meséli.

Azóta a mozik is legyűrték kezdeti gyanakvásukat, mivel rájöttek, hogy

a magyar szinkronos filmek műsorra tűzése anyagi értelemben is kifizetődő.

És bár még mindig akadnak malőrök – például néha elmulasztják jelezni a moziprogramban, hogy magyar nyelvű vetítésről van szó és a népszerűsítéssel sem foglalkoznak –, az új törvényi szabályozással a korábban aggodalomra okot adó akadályok is eltűntek.

Ez azt is eredményezi, hogy a forgalmazó ezután szélesebb körben, a román médiában és nyilvánosságban is igyekszik promoválni a kisebbségi nyelvű mozizás lehetőségét – bár a közönségverbuválás legfőbb eszközét továbbra is a közösségi médiában való jelenlét, illetve a magyar sajtónak szánt közlemények jelentik. A mozgósításra pedig egyelőre – mindaddig, amíg az egész jelenség nem válik széles körben ismertté és természetessé – nagyon is szükség van, hiszen a mozik a nézőszámok alakulásától, a nézői érdeklődéstől teszik függővé, hogy mennyi ideig tartanak műsoron egy-egy filmet.

„Az a legfontosabb, hogy – bár eleinte én is tartottam az ellenkezőjétől – bebizonyosodott, ez egy sikeres projekt, az anyanyelvi mozizásra reális igény mutatkozik”

– összegzi tapasztalatait Nagy Csilla.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26007
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.