Csak a moldovaiak 21 százaléka szavazna a Romániával való egyesülés mellett és csak a románok 27 százaléka szeretne egyesülni a Moldovai Köztársasággal, derül ki a Prut mindkét oldalán elvégzett legutóbbi felmérésekből. Az alacsony támogatottság ellenére

egy uniópárti politikai mozgalom terjed nagy sebességgel mindkét országban:

több tucatnyi polgármester és megyei tanácsi elnök fogadott el vagy készül elfogadni egyesülési nyilatkozatokat. A PNL elnöke, Ludovic Orban is bekapcsolódott az unionizmus versenyébe. De Oroszország és Magyarország lépései közepette ez egy rendkívül kockázatos lépés. Az első figyelmeztetés már 2016-ban megérkezett egy neves amerikai think tank-től, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva a Bukarest, Moldova és Ukrajna közötti nézetkülönbségek létrehozására használhatná fel „Nagy-Románia” eszméjét és akár az erdélyi székelyek szeparatista lépéseit is támogathatná.

Kontextus. A több unionista szervezetet tömörítő Centenáriumi Szövetség (ApC) március 25-én, vasárnap nyilvános rendezvényen, a Centenáriumi Nagygyűlésen emlékezik meg a Nagy Egyesülés 100. Évfordulójáról (meg is történt – a szerk.). Kisjenőben felvonulást terveznek a Nagy Nemzetgyűlés tere felé, ahol 12:00 órakor elfogadnának egy szimbolikus nyilatkozatot a Romániával való egyesülésről, így emlékezve meg arról, hogy Besszarábia 1918. március 27-én egyesült Romániával.

A Romániával való egyesülés témájában készült legutóbbi felmérés, a Közpolitikai Intézet (IPP) által 2017. december 14-én bemutatott Közvéleményi Barométer azt mutatja, hogy

a Moldovai Köztársaságban a polgárok 21,8 százaléka szavazna a Romániával való egyesülés mellett.

A moldovaiak több mint fele (56,2%) az Egyesülés ellen szavazna, mutat rá az Adevărul.

Romániában csak a polgárok 27 százaléka tartja szükségesnek és nagyon szükségesnek az egyesülést a Moldovai Köztársasággal, a CURS 2018. januári felmérése szerint.

De a téli parlamenti választás kampányának kezdete és a Nagy Egyesülés Centenáriumának szimbolisztikája rendkívül erős uniópárti mozgalmat hívott életre a Moldovai Köztársaságban. A rajtot az Edineţ rajonban lévő Parcova község polgármestere adta meg, aki 2018 januárjában elfogadott egy nyilatkozatot a Romániával való egyesülésről. Három hónappal később már több mint 140 moldovai település írt alá hasonló nyilatkozatokat (az országban összesen 1.681 település van – a szerk.), a (Mihai Ghimpu által vezetett, nyíltan unionista és a felmérésekben történelmi mélypontra süllyedt) Liberális Párt pedig törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesülésről.

Az ellenreakció azonnal megérkezett Igor Dodon oroszbarát elnöktől, aki kampányt indított az Egyesülés elutasításáért és a moldovai államiság megőrzéséért.

Gyakorlatilag a két politikai mozgalom, a két moldovai közösség (az unionisták és a statalisták) masszívan mozgósították magukat a döntő jellegű parlamenti választás előtt. A moldovai közbeszédet most gyakorlatilag egy olyan téma uralja, mely az utóbbi években inkább sokadrangú kérdés volt a korrupció által megtizedelt, rendkívül erős politikai-maffiózó klánok uralta országban.

De a Moldovai Köztársaságban elindult politikai mozgalom Romániára is átterjedt.

Januártól mostanáig olyan nagyvárosok fogadtak el szimbolikus nyilatkozatokat a Moldovai Köztársasággal való egyesülésről, mint Brassó és Buzău, néhány község, köztük Putna is, de Buzău, Temes, Prahova, Konstanca és Iaşi megyék tanácsai is. További nagy polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok március 27-én terveznek hasonló nyilatkozatokat elfogadni, amikor a Besszarábia és Románia közötti egyesülés századik évfordulója lesz.

Egyértelmű példája van ennek Bacăuban is, ahol a liberális tanácsosok benyújtottak a megyei tanácsban egy Moldovai Köztársasággal való újraegyesülési nyilatkozatot: „Az első újraegyesülési nyilatkozatot a jászvásári Nemzeti Liberális Párt (PNL) fogadta el, két nappal később. A bákói PNL megyei tanácsosai két évvel ezelőtt, a Moldovával való Egyesülés évfordulója környékén már benyújtottak egy hasonló javaslatot, de az akkori megyei tanácsi elnök, Dragoş Benea csak ironizált a javaslatunkkal. Őszintén, most sem hiszem, hogy túl sok esélyünk van keresztülvinni ezt a javaslatot, de a tanács március 26-i ülésén megpróbálkozunk vele.”

Politikai téren két romániai parlamenti párt jelezte

a vezetőiken keresztül (azóta a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták szövetsége is csatlakozott – a szerk.), hogy ebben a választás előtti évben a Moldovai Köztársasággal való egyesülés témáját fogják előtérbe helyezni. Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) már az elnöki mandátuma végétől kezdve ezt a kártyát használja, most pedig a Moldovai Köztársaságban is az unionizmus szorgalmazójaként lép fel a Nemzeti Egység Pártja (PUN) tiszteletbeli elnökeként.

Ludovic Orban PNL-elnök uniópárti állásfoglalása meglepő volt, hiszen ez a téma eddig nem szerepelt a liberális vezető napirendjén. Ludovic Orban új pozíciója március 18-án vált nyilvánossá, miután találkozott egy csaknem 100 moldovai unionista polgármesterből és helyi tanácsosból álló küldöttséggel, akik a Centenáriumi Szövetség tagjai és akiket George Simion, a Cselekvés 2012 Unionista Platform elöljárója vezetett. Orban a találkozó végén egy sajtóközleményében kijelentette, hogy „a látogatás nem volt előre megtervezett, hanem némiképpen spontán beszélgetésekből született”, hozzátéve, hogy „a PNL ugyanúgy, ahogy száz évvel ezelőtt a Nagy Egyesülést támogató párt volt, most is támogatja a Nagy Egyesülést. Még akkor is, ha nem létezik egy olyan terv vagy stratégia, melyet minden ember osztana, aki Romániában politizál, meggyőződésem, hogy Románia felkészült erre az Egyesülésre”. A liberális vezető azzal hangsúlyozta ki álláspontját, hogy hozzátette: „Mi is tudjuk, ők is tudják, hogy az Egyesülés akkor lesz lehetséges, amikor a Moldovai Köztársaság és polgárai, a Moldovai Köztársaságban élő románok minél nagyobb számban eltökéltek lesznek abban, hogy ezt megtegyék.”

A moldovai szeparatista tendenciák bonyolítják az egyesülést

A Moldovai Köztársasággal való egyesülés olyan politikai aktus, melyet az bonyolít, hogy az ország területén van egy Oroszország által igazi csapdaként elültetett transzdnyeszteri szeparatista entitás. Közismert az EU-nak és a NATO-nak a tagjai közötti bármiféle területi vitákkal szembeni averziója, így Románia partnerei és biztonságának szavatolói számára elfogadhatatlan lenne egy olyan Románia és Moldova közötti egyesülés, melyből egy területi gond (Transzdnyeszter) keletkezne.

Az a lehetőség is fennáll, hogy Moldova a Romániával való egyesülésért cserébe lemond Transzdnyeszterről, de ez a forgatókönyv további nemzetközi jogi gondokat vet fel és legitimálhatja Oroszország viselkedését, mely ezzel igazolva látná a jegelt konfliktusok létrehozásához vezető stratégiáját. Ezen kívül nehezen hihető, hogy bármelyik moldovai politikus – még a jelenlegi rendkívül korrupt politikai osztály tagjai is – aláírna egy olyan aktust, amellyel egy terület elvesztését szentesítené.

Szintén Moldovában létezik a Gagauzia Autonóm Régió, ahol erős a románellenesség és melynek vezetőit közvetlenül Moszkvából irányítják.

Az Egyesüléssel együtt megoldandó gazdasági, társadalmi és demográfiai gondok szintén kényes témát képviselnek.

Oroszország csapdája és Magyarország játéka

Az amerikai CEPA (Center for European Policy Analysis) think tank egyik 2016-os elemzése fehéren feketén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „Nagy-Románia” eszméjét arra használhatja fel, hogy feszültségeket keltsen és tartson fenn egyrészről Románia, másrészről pedig Moldova és Ukrajna között. Moldovával a feszültségek már megjelentek, tekintettel Igor Dodon elnök nyilatkozataira, aki február 2-án azt mondta, hogy „az egyesülés polgárháborút jelent. És én nem félek ezektől a dolgoktól. Mi, a Moldovai Köztársaság polgárai, a statalisták semmiképpen sem fogjuk megengedni. Minden törvényes lehetőséget fel fogunk használni, és ha illegálisan fogtok beavatkozni, akkor nem fogjuk megengedni a Moldova Köztársaság államiságának felszámolását.

Oroszországban is létezik egy orosz propaganda által táplált románellenes irányzat. Ez állandóan befolyásolási vektorokat használ annak a gondolatnak az elültetésére, hogy létezik egy román revizionista irányzat, mely újra akarja rajzolni a határokat és el akarja szakítani Ukrajnától Észak-Bukovinát.

A CEPA figyelmeztetése azonban nem ragadt le Románia Moldovával és Ukrajnával meglévő kapcsolatainál. Szerzői, Janusz Bugajski és Peter B. Doran már 2016-ban azt írták, hogy

Oroszország a romániai uniópárti áramlat kihasználásával támogathatná az erdélyi székelyek szeparatista megmozdulásait.

A székelyek szeparatista lépései szintén ténykérdések. A három romániai magyar párt már januárban aláírt egy nyilatkozatot az úgynevezett Székelyföld területi autonómiájáról és benyújtottak egy tervezetet a bukaresti Parlamentnek. A sok évig feszült kapcsolatban álló három magyar párt megállapodását Orbán Viktor magyar kormányfő különleges megbízottja segítette elő, ahogy arról maga a magyar hírügynökség, az MTI számolt be.

Márpedig közismert, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre hűségesebb szövetségese, Budapest pedig Oroszország igazi trójai falova lett az EU-ban. Budapest székelyek autonómiamozgalma melletti nyílt támogatása erőteljesen megnyilvánult az utóbbi hónapokban, amikor ez egybeesett a FIDESZ-nek a kárpát-medencei magyarok szavazatainak megnyerésére masszívan összpontosító választási kampányával.

A székelyeknek a Prut két partján megjelent uniópárti mozgalommal kapcsolatos reakciója sem váratott magára. A Krónika március 22-i – MTI által idézett – vezércikke rámutat arra, hogy

„a helyi román hatóságok revizionista nyilatkozatai érveket szolgáltatnak Székelyföld autonómiájához”.

Az MTI szerint „a (Krónika – a szerz.) vezércikkírója úgy véli, most lenne itt a pillanat, hogy az erdélyi magyarok ’intelligensen és hangosan’ hivatkozzanak a besszarábiai románok sorsára és jogaira. A cikk szerint azt is ki kellene hangsúlyozni, hogy a székelyek, az erdélyi magyarok álmai sokkal ’szerényebbek’”.

A fő romániai szereplők (Klaus Iohannis elnök, Dăncilă kormányfő, a parlament elnökei és a külügyminiszter) még nem foglaltak állást ebben a témában. Kisjenőből (Chişinău) sincsenek állásfoglalások a formális (Pavel Filip kormányfő, a Parlament elnöke) vagy az informális (Vlad Plahotniuc) vezetők részéről, Igor Dodon elnök kivételével, akinek szintén nagy választási tétje van. Vasárnapra Egyesülés-párti tüntetést terveznek Kisjenőbe és várhatóan Romániában is lesznek hasonló megmozdulások.

Egy instabilitás és feszültségek által uralt európai kontextusban (Brexit, Katalónia függetlenségi igénye, Krím Oroszország általi illegális elcsatolása, Székelyföld területi autonómiájának követelése) Bukarest bármilyen lépésének biztosan hatása lesz a Kisjenő–Budapest–Moszkva tengelyre.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.