Igazság, ügy
béel
2018. március 20. kedd, 13:54
Az ellenzék tiltakozik, és ismét alkotmánybírósághoz készül fordulni.

Kisebb botrány közepette szavazta meg ismét a képviselőház az igazságügy működését szabályozó törvényeket kedden.

Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt- Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE) az RMDSZ támogatásával még tavaly dolgozta ki a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004-es, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó 217/2004-es, valamint a bíróságok és ügyészségek megszervezésére vonatkozó 304/2004-es jogszabály módosításait, amelyeket aztán a parlament el is fogadott, ám az ellenzék – amely azzal vádolja a kormányoldalt, hogy alá akarja rendelni az igazságszolgáltatást a politikumnak, hogy így úszhassák meg a felelősségre vonást a korrupcióval vádolt politikusok – megtámadta azokat az alkotmánybíróságon.

A taláros testület mindhárom törvényben talált alkotmányellenes elemeket, így a parlamentnek összhangba kellett hoznia a jogszabályokat az alaptörvénnyel.

Ez meg is történt: a Florin Iordache volt igazságügy-miniszter vezette különbizottság villámgyorsan módosította az alkotmánybírák által kifogásolt részeket, de újabb módosításokat is eszközölt.

Ezek legfontosabbika, hogy kiiktatják az államfőt a legfelsőbb bíróság vezetőinek kinevezési folyamatából. Amennyiben a törvényt a szenátus döntő kamaraként szintén ebben a formában szavazza meg, akkor a legfelsőbb bíróság elnökének és alelnökének kinevezéséről a CSM dönt majd.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „Büntetőügyesek nélkül” feliratú pólókban tiltakoztak az ülésteremben a jogszabályok ellen, azok megszavazását követően pedig a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Raluca Turcan közölte: ismét alkotmánybírósághoz fordulnak. Az ellenzék szerint ugyanis a törvények módosításai továbbra is az igazságszolgáltatás politikai alárendeltségbe taszítását szolgálják, ráadásul azt is sérelmezik, hogy a kormányoldal túlságosan gyorsan fogadta el ismét a változásokat.

Florin Iordache ugyanakkor kijelentette: a módosítások összhangban vannak az alkotmánybíróság elvárásaival és a Velencei Bizottság ajánlásaival, és tagadta, hogy céljuk az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonása lenne. Ennek alátámasztására emlékeztetett: az alkotmánybírság egyik jogszabály esetében sem állapította meg, hogy sértené az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A törvénymódosítások most a szenátus elé kerülnek, amely döntő kamaraként szavaz majd róluk.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25854
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.