Semmibe veszi a parlamentet és az albán kisebbség jogait a macedón elnök

Gjorge Ivanov nem hajlandó aláírni a parlament által másodízben is elfogadott nyelvtörvényt, amely hivatalossá teszi az albán nyelvet is az országban.
Hirdetés

Gjorge Ivanov macedón elnök annak ellenére sem hajlandó aláírni az albán nyelvet is hivatalossá tevő új macedón nyelvtörvényt, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek.

Szerdán a 120 tagú törvényhozás 64 képviselője szavazott igennel az új nyelvtörvényre, amelynek értelmében az albán nyelv az ország azon részein is hivatalos használatba kerülne a különböző állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a lakosság egyötödét.

A korábbi jogszabály 2001-ben született, miután fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindenütt, ahol az albán kisebbség tagjainak a száma meghaladja az összlakosság 20 százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű.

A szkopjei parlament január 11-én már elfogadta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, de az államfő nem írta alá, visszaküldte a törvényhozásnak. Ezt követően

az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be hozzá.

Szerdán a képviselők a módosító indítványok megvitatása nélkül szavaztak a jogszabályról. A módosító indítványokat azzal az indoklással utasították el, hogy azok a törvény alkotmányosságát kérdőjelezik meg, ez pedig nem a képviselőház, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

Gjorge Ivanov szerda késő este kijelentette: nem ír alá olyan törvényt, amelyet ilyen módon fogadtak el. Szerinte a jogszabály visszaél az „európai zászlóval”, minden eljárást megkerült, és alkotmányellenes. „Az alkotmány és a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy egy ilyen törvényt aláírjak” – szögezte le, majd úgy folytatta: „mivel erőszakos módon fogadták el, a törvény nem tekinthető a demokrácia kifejeződésének”.

„A nyelvtörvény igazságtalan és elnyomó, mert csak egy nyelvnek kedvez.

Egy ilyen törvény csak mélyítheti az ország etnikai megosztottságát, és veszélyt jelent a Macedóniában élő nemzetiségekre” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Hirdetés

A szerdai szavazás idején a parlament előtt néhány száz fős nacionalista tömeg gyűlt össze a jogszabály ellen tiltakozva.

A szavazás sem múlt el botrány nélkül, mivel a fő ellenzéki erő, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) volt elnöke, Nikola Gruevszki korábbi miniszterelnök megpróbálta megakadályozni, hogy Talat Xhaferi parlamenti elnök szóhoz jusson, de a szavazást sz incidens után végül megtartották.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lehet a következő lépés Macedóniában, az alkotmány szerint ugyanis ha a parlament az egyszer már visszaküldött jogszabályt ismét elfogadja, az államfőnek kötelessége azt aláírni, és a törvény ezután hatályba lép. Amennyiben azonban ezt nem teszi meg, akkor olyan helyzet áll elő, amilyenre korábban nem volt példa, és akár a teljes törvényhozás lebénulhat.

A macedón sajtóban megjelent vélemények szerint arra nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe.
 

Hirdetés