Az úriember neve Constantin Reliu, 63 éves, és Vaslui megyében él. Vagyis, nem él. Vagyis… na, bonyolult, de igyekszünk tisztázni a rejtélyt.
A férfiút 2016-ban halottnak nyilvánították. Hogy miért? Az történt, hogy Reliu úr még 1992-ben elment Törökországba, dolgozni. Utoljára 1999-ben látogatott haza a családjához. Állítása szerint megszakította a kapcsolatot rokonaival és letelepedett Törökországban. 2013-ban, miután semmiféle életjelet nem kapott férjétől, Reliu felesége a bírósághoz fordult, hogy nyilvánítsák halottnak a férfit. Amit a bíróság 2016-ban meg is tett.
Olvasson még:
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe
- Bréking: egy Dubajban rekedt Szeben megyei népművészeti együttes a miniszterelnök gépén repül haza…
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
A történet következő fejezete 2018 elején indul: a török hatóságok fülön csípték Reliut, ugyanis lejárt a tartózkodási engedélye. Ki is utasították az országból. A férfi hazajött Romániába, ahol megtudta, hogy halott.
Reliu elmondta: nincs jövedelemforrása (ezen nem is csodálkozunk a fentiek fényében), nem vállalhat munkát sehol, gyakorlatilag nem csinálhat semmit az országban. Ha egyszer a hivatalos okiratok szerint megboldogult.
Valamit azért mégis tehetett. Pert indított annak érdekében, hogy a bíróság semmisítse meg korábbi határozatát, miszerint ő nem él. És ha a sztori eddig nem lett volna elég abszurd, akkor most az lesz: Reliu elvesztette a pert. A férfi szerint azért, mert túl későn indította el a pert, körülbelül két évvel azután, hogy halottnak nyilvánították, ezért kérelmét visszautasították, procedurális okokra hivatkozva.
És akkor most mi lesz? A férfi azt mondja, vissza szándékozik menni Törökországba, ahol állítása szerint cége van, de előtte muszáj a hazai bíróságon elintézni az ügyet. Mert, ugye, halottak nem utazgathatnak kedvükre.