sic transit...
Jean St'Ay
2018. március 12. hétfő, 10:08
Ioan Stoicát, az 1990-es években működő Caritas piramisjáték alapítóját kilakoltatták brassói garzonlakásából.

Mert nem fizette a lakbért, és a közköltségek ellenértékével is jócskán tartozott. Ioan Stoica, a hírhedt Caritas piramisjáték 76 éves alapítója jó ideje egy brassói garzonlakásban élt. Az említett tartozások miatt a lakás tulajdonosa rendőri segítséggel kilakoltatta az annak idején hatalmas pénzeket forgató ex-könyvelőt, aki egyik napról a másikra az utcán találta magát.

Stoica 1992 áprilisában alapította a Caritas Kft.-t, 100 000 régi lej (500 dollár) alaptőkével.

A Caritas volt lényegében az első és a legnagyobb csalás a forradalom utáni Románia történetében.

Stoica azt ígérte a népnek, hogy ha valaki beszáll a játékba egy bizonyos összeggel, három hónap múlva az összeg háromszorosát kapja vissza.

A Caritas két éven keresztül működött, 1994 augusztusáig. Több millió romániai polgár vett részt a játékban, és becslések szerint a befizetett teljes összeg egy és ötmilliárd dollár között mozgott.

Amikor még minden dübörög. Gheorghe Funar polgármester bevallja, hogy játszott és nyert a Caritason

A megablöff Brassóból indult, ám pár hónap elteltével Kolozsvárra költözött, ahol az akkori polgármester, a szélsőséges nacionalista Gheorghe Funar tárt karokkal várta. A vállalkozás első székhelye a kolozsvári prefektúra épületében működött, és a prefektúra akkori lapja, a Mesagerul Transilvan gyakorlatilag a piramisjáték szócsövévé vált.

És hogy mekkora hullámokat vetett a csalás? Pontosan nem tudni, ám a szakemberek szerint kettő és nyolcmillió közt mozgott azoknak a polgároknak a száma, akik valamilyen összeggel részt vettek a játékban. Vagyis a romániai háztartások 35-50 %-a. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint

egy adott ponton Románia teljes pénztömegének egyharmada átment a Caritas számláin.

A nemzetközi szaksajtó is felkapta a fejét a kolozsvári „pénzmalom” hallatán. A The Economist arról cikkezett, hogy ha a „Stoica-mechanizmus” nem áll le, a Caritas forgalma meghaladja Románia bruttó nemzeti össztermékét. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai hatóságok nem igazán tesznek semmit az ügyben, noha a vak is látja, hogy a játék átverésre megy. Egy országban nem lehet annyi készpénz, hogy a letétek összege havonta megduplázódjon és a rendszer működni tudjon. Egy idő után minden egyes lej odavándorol, és leáll az élet.

Az első rossz hír, amikor a Caritas „faliújsága még azt ígérte, hogy mindenki minden pénzét visszakapja

És valóban, a hatóságok nemigen tettek semmit az ügyben. A szenátus ugyan szóba hozta a büntető törvénykönyv módosítását, amely betiltaná a piramisjátékokat, de csak 39 szenátor szavazott mellette, 59 ellene. Corneliu Vadim Tudor, a Nagyrománia Párt szenátora

azzal indokolta ellenszavazatát, hogy a piramisjátékok betiltása népfelkelést váltana ki.

A Caritas végül 1994 augusztusában bedőlt, és körülbelül 260 000 polgár maradt pénze nélkül. Ioan Stoica eltűnt a föld színéről. Azt rebesgették, hogy külföldre szökött a népharag elől. Ám 1994. Augusztus 25-én letartóztatták, bíróság elé állították, és 1995-ben hét év letöltendő büntetésre ítélték, amelyet később megkurtítottak. Stoica 1996. június 14-én szabadult, azóta visszavonultan él. Most pedig épp az utcán.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25719
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.