Teleor-Man
Jean St'Ay
2018. március 6. kedd, 08:35
Hát persze, a megfelelő táplálkozásban rejlik a kulcs. Ezt a mágikus eledelt eszi a hazai politika machinátora.

Emlékeznek még arra a fűrészpor-állagú, rekord idő alatt kővé dermedő kakaós krémmel összebetonozott két kekszre, amelyeket a Ceaușescu-rezsim idején mindig, de mindig lehetett kapni? Élelmiszerjegy nélkül! Az az: Eugenia!

Na kérem, ez a szerény, ám nagy múltra visszatekintő élelmiszeripari termék Liviu Dragnea (a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt törzsfőnöke, a haza szürke eminenciása, a büszke Románia zászlóvivője) titka.

A párt végrehajtó bizottságának hétfői ülése után Dragnea főnök kijelentette: „Én Eugeniát eszem.” Így, szerényen, sallang nélkül. Mint amilyen a keksz, amelyet naponta elfogyaszt.

A nagy ember hozzátette, hogy egy hazai vállalkozás által készített Eugenia a kedvence, mert csak ők tudják úgy előállítani a nevezetes kekszet, amilyen akkoriban volt, amikor a pártvezér ártatlan gyermekkorát élvezte.

A jelenlevő újságírók figyelmeztették az elnök urat, hogy a kekszben levő krém toxikus anyagot tartalmaz. Ám a góré megnyugtatta az aggodalmaskodókat: „Az nem toxikus. Megeszek egyet minden nap. Van az autóban, az irodában, otthon is.”

Nos, ez a nagy titok. Ajánljuk tehát az ellenzéknek, ragadják el Dragnea úrtól a mioritikus ambróziát, és akkor talán letaszíthatják a trónról.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25632
Nem mindenki örült a szokatlan simogatásnak.
Van, aki úgy gondolja, hogy a farok csóválja a román kutyát. Vagyis a lefgontosabb a Moldovai Köztársasággal való egyesülés, az autópályák, kórházak, iskolák várhatnak.
Persze, szó van az interjúban föderalizációról, egyesülésről, nackóróllerről, lopkovics politikai elitről, jövőtlenségről, amiről csak Románia kapcsán beszélni lehet.
A Flightradar24 repülőgép-figyelő alkalmazás rögzítette, amint egy gép körbesatírozta az eget Kolozsvár környékén.
Mi ott voltunk, hogy Önnek ne kelljen: gyakorlatilag nulla érdeklődés mellett a 4S Street és a No Sugar nyerte idén a Legszebb Erdélyi Magyar Dal két kategóriájának díját.
Itt az újabb kolozsvári megaberuházás. Önök kérték!
Centenáriumi reklámkiállítás keretében süllyedhet alá a (nem csak) kolozsvári közönség a százéves múlt időnként hátborzongató termékkínálatába. A magyar termékek persze kisebbségben vannak.
Nem baj, ha össze-vissza beszélünk. Nem baj, ha keverjük a szezont a fazonnal. Fő, hogy rúgjunk egyet a magyarokon. Kábé így lehet röviden jellemezni a patrióta román sajtót.
Hallottak önök Victor Negrescuról? Nem? Sebaj. Sőt, mindegy. Valami ex-miniszter. Még rendes tárcája se volt.
Dehogyis! Arról van szó, hogy a Szabók bástyája előtt álló szobor restaurálását végző vistai kőfaragó cégnek történetesen ez a neve. De azért az összhatás kellőképpen vicces.
Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.
Újabb iskolaügy szítja a kedélyeket, ezúttal Nagyváradon.
A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.
Melyet inkább neveznénk balkáninak. De annak örültünk, hogy a tengeri herkentyűket a Fekete-tengerből, és nem a legközelebbi szupermarketből hozták.