Kép: Europafm.ro
Igazság, ügy
béel
2018. február 28. szerda, 14:48
A korrupcióellenes ügyészség vezetője az általa vezetett intézmény tavalyi eredményeit ismertette.

2017-ben több mint 200 millió euró értékben rendeltünk el vagyonzárat - közölte szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2017-es tevékenységi mérlegének bemutatásán Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze.

„Folyamatosan figyelünk arra, hogy megpróbáljuk megtéríteni a bűncselekménnyel okozott kárt. 2017-ben több mint 200 millió euró értékben rendeltünk el vagyonzárat" - mondta a korrupcióellenes főügyész.

Hozzátette: a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.

„A DNA-ügyekben tavaly hozott jogerős ítéletekben a bírák 159,9 millió euró értékben rendelték el anyagi javak elkobzását. Ennek az összegnek ténylegesen be kell folynia az állami költségvetésbe. Az adóhatóságok feladata, hogy mielőbb végrehajtsák az ítéleteket” - szögezte le a DNA főügyésze.

Kövesi azt is elmondta, hogy

2017-ben rekordszámú, több mint 3800 ügyet oldottak meg.

„2017-ben több mint 11 200 ügy várt kivizsgálásra. Annak ellenére, hogy csupán 100 ügyész dolgozhatott a bűnügyi eljárásokon, több mint 3800 ügyet oldottak meg, az intézmény létrehozása óta ez a legnagyobb szám. Ez az ügyészek, a rendőrök, a szakértők és a DNA jegyzői közös erőfeszítésének eredménye" - mondta Kövesi.

A főügyész hozzátette, a jelenleg rendelkezésre álló források nem engedik meg, hogy egyetlen év alatt minden ügyet le tudjanak zárni, sok esetben ugyanis igen összetett a bizonyítási folyamat.

„2017-ben több mint 23 100 személyt hallgattunk ki,

naponta átlagosan 85 személyt. 12 milliónál is több okiratot tanulmányoztunk át. Ezen dolgoztak idén a Országos Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai. (...) Mindezen erőfeszítések ellenére körülbelül 6000 ügyet nem sikerült megoldanunk, szinte duplája ez a mennyiség annak, amit egy évben meg tudnak oldani az ügyészeink" - magyarázta Laura Codruţa Kövesi.

A főügyész leszögezte: a DNA ellenzi a korrupcióellenes törvények szigorának enyhítését. „Ellenezzük, hogy elvegyenek tőlünk olyan nyomozási eszközöket, amelyekkel a társadalomra veszélyes bűnügyeket deríthetünk fel" - szögezte le.

„Fontos, hogy az elemzés eredményeképpen olyan döntések szülessenek, amelyek visszaszorítják a korrupciót Romániában. A 2017-es egy nehéz esztendő volt, ami a korrupcióellenes harcot illeti. Folyamatosan támadták és kétségbe vonták magát a korrupcióellenes harc szükségességét is (...) Feltehetjük a kérdést: tisztábbak lettek intézményeink, elégséges az az erőfeszítés, amit az igazságszolgáltatás tesz, vagy más intézkedésekre is szükség van' - fogalmazott a tevékenység ismertetésekor a korrupcióellenes főügyész.

Ugyanakkor kijelentette:

a közbeszerzés bizonyos területein a korrupció általános jelenség.

Az eseményen felszólalt Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a DNA tevékenységével bebizonyította, hogy számára a jogállamiság elvei nem üres szólamok.

Kijelentette: Romániának olyan törvényekre és közpolitikákra van szüksége, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a korrupció megelőzésére, valamint az állampolgárok, különösen a fiatalok arra való nevelésére, hogy belássák: a korrupció minden formája káros.

Iohannis rámutatott, amióta létrejött az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, azaz az elmúlt 16 évben, jobban teljesít az ország a korrupció visszaszorítása terén, és ezt Románia nemzetközi partnerei is elismerik.

Az elnök hozzátette: a parlament által az elmúlt év során elfogadott számos törvénymódosítás bizonytalanságot váltott ki, és ez árt a román társadalomnak.

„Bízom benne, hogy az illetékes állami intézmények, valamint az ügyészek és bírák szakmai szervezetei az elkövetkezőkben is fellépnek majd, ha az igazságszolgáltatás függetlensége forog kockán" - mondta.

 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25555
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.