Kép: Europafm.ro
Igazság, ügy
béel
2018. február 28. szerda, 14:48
A korrupcióellenes ügyészség vezetője az általa vezetett intézmény tavalyi eredményeit ismertette.

2017-ben több mint 200 millió euró értékben rendeltünk el vagyonzárat - közölte szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2017-es tevékenységi mérlegének bemutatásán Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze.

„Folyamatosan figyelünk arra, hogy megpróbáljuk megtéríteni a bűncselekménnyel okozott kárt. 2017-ben több mint 200 millió euró értékben rendeltünk el vagyonzárat" - mondta a korrupcióellenes főügyész.

Hozzátette: a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.

„A DNA-ügyekben tavaly hozott jogerős ítéletekben a bírák 159,9 millió euró értékben rendelték el anyagi javak elkobzását. Ennek az összegnek ténylegesen be kell folynia az állami költségvetésbe. Az adóhatóságok feladata, hogy mielőbb végrehajtsák az ítéleteket” - szögezte le a DNA főügyésze.

Kövesi azt is elmondta, hogy

2017-ben rekordszámú, több mint 3800 ügyet oldottak meg.

„2017-ben több mint 11 200 ügy várt kivizsgálásra. Annak ellenére, hogy csupán 100 ügyész dolgozhatott a bűnügyi eljárásokon, több mint 3800 ügyet oldottak meg, az intézmény létrehozása óta ez a legnagyobb szám. Ez az ügyészek, a rendőrök, a szakértők és a DNA jegyzői közös erőfeszítésének eredménye" - mondta Kövesi.

A főügyész hozzátette, a jelenleg rendelkezésre álló források nem engedik meg, hogy egyetlen év alatt minden ügyet le tudjanak zárni, sok esetben ugyanis igen összetett a bizonyítási folyamat.

„2017-ben több mint 23 100 személyt hallgattunk ki,

naponta átlagosan 85 személyt. 12 milliónál is több okiratot tanulmányoztunk át. Ezen dolgoztak idén a Országos Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai. (...) Mindezen erőfeszítések ellenére körülbelül 6000 ügyet nem sikerült megoldanunk, szinte duplája ez a mennyiség annak, amit egy évben meg tudnak oldani az ügyészeink" - magyarázta Laura Codruţa Kövesi.

A főügyész leszögezte: a DNA ellenzi a korrupcióellenes törvények szigorának enyhítését. „Ellenezzük, hogy elvegyenek tőlünk olyan nyomozási eszközöket, amelyekkel a társadalomra veszélyes bűnügyeket deríthetünk fel" - szögezte le.

„Fontos, hogy az elemzés eredményeképpen olyan döntések szülessenek, amelyek visszaszorítják a korrupciót Romániában. A 2017-es egy nehéz esztendő volt, ami a korrupcióellenes harcot illeti. Folyamatosan támadták és kétségbe vonták magát a korrupcióellenes harc szükségességét is (...) Feltehetjük a kérdést: tisztábbak lettek intézményeink, elégséges az az erőfeszítés, amit az igazságszolgáltatás tesz, vagy más intézkedésekre is szükség van' - fogalmazott a tevékenység ismertetésekor a korrupcióellenes főügyész.

Ugyanakkor kijelentette:

a közbeszerzés bizonyos területein a korrupció általános jelenség.

Az eseményen felszólalt Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a DNA tevékenységével bebizonyította, hogy számára a jogállamiság elvei nem üres szólamok.

Kijelentette: Romániának olyan törvényekre és közpolitikákra van szüksége, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a korrupció megelőzésére, valamint az állampolgárok, különösen a fiatalok arra való nevelésére, hogy belássák: a korrupció minden formája káros.

Iohannis rámutatott, amióta létrejött az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, azaz az elmúlt 16 évben, jobban teljesít az ország a korrupció visszaszorítása terén, és ezt Románia nemzetközi partnerei is elismerik.

Az elnök hozzátette: a parlament által az elmúlt év során elfogadott számos törvénymódosítás bizonytalanságot váltott ki, és ez árt a román társadalomnak.

„Bízom benne, hogy az illetékes állami intézmények, valamint az ügyészek és bírák szakmai szervezetei az elkövetkezőkben is fellépnek majd, ha az igazságszolgáltatás függetlensége forog kockán" - mondta.

 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25555
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.