Kalács-csörte
Timi
2018. február 21. szerda, 16:06
A román tanácsosok is megszavazták az EMNP kezdeményezését, hogy a magyar nemzeti ünnepen vendégeljék meg az ünneplőket, az RMDSZ miatt mégsem lesz belőle semmi.

Példátlan helyzet állt elő a Maros megyei Koronkán, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik tanácsosa, Márton Irma kezdeményezte, hogy különítsenek el 500 lejt a helyi költségvetésből azért, hogy kaláccsal és meleg teával kínálják a március 15-i ünnepség résztvevőit. A tervet a nagyközség négy román tanácsosa is támogatta, az RMDSZ-es képviselők közül viszont öten nemmel szavaztak és hárman tartózkodtak, így meghiúsult a kezdeményezés.

A román pártok a kölcsönösség jegyében támogatták az ötletet, hiszen a magyar tanácsosok is megszavazták Románia nemzeti ünnepének közpénzből történő megünneplését. Márton Irma közlése értelmében az RMDSZ Takács Szabolcs polgármester javaslatára utasította vissza az 500 lej megszavazását, szerinte azért, mert az RMDSZ akarja megszervezni az ünnepséget, „egyedül akarja learatni a babért”.

Az EMNP nyílt levélben fordult Péter Ferenchez, az RMDSZ Maros megyei elnökéhez, melyben felemlegeti a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló kezdeményezés leszavazását is. „Akkor abban reménykedtünk, egyszeri esetről van szó, a legutóbbi történések azonban bebizonyították: az RMDSZ koronkai tanácsosai következetesen szavaznak a helyi magyar közösség ellen” – fogalmaz László György, az EMNP Maros megyei elnöke.

Úgy vélekedett: az RMDSZ helyi és megyei szervezete magyarázattal és bocsánatkéréssel tartozik a kialakult helyzet miatt. Arra kérte Péter Ferencet, indítson belső vizsgálatot az ügyben.

Az eset meglepte a román tanácsosokat is, írja a Krónika. A lap hiába próbálta megszólaltatni az ügyben a polgármestert, nem volt hajlandó elmagyarázni, miért szavazott a magyar ünnep ellen. 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25453
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.