Vén nackó
Szerző: Hans Hedrich
2018. február 20. kedd, 17:49
Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.

Úgy tűnik, a kelet-európai etnonacionalizmus több „életszakaszon” ment át bő 150 éves zaklatott karrierje során: a XIX. századi „vén” abszolutista, birodalmi-autokratikus rezsimek elnyomásával szembeni ifjonti (de nagyon is jogos) követelésektől az „érett”, etatista, intézményesült, a XX. századra szintén abszolutistává és birodalmi-autokratikussá vált nacionalizmus győzedelmeskedésén keresztül az 1989 utáni posztmodern, mániákus-depressziós válságon át a jelenlegi aggkori szenilitásig, amit egy (újra)infantilizálódás egészít ki, amely az irányvesztett elitek válasza „az európai integráció (és dezintegráció) új kontextusára”. Ennek megfelelően

a nacionalista-izolacionista Románia 1989 után is ki volt téve az új nemzetközi, posztnemzeti normák és játékszabályok óriási hullámának.

Következésképpen Románia tucatnyi szerződést, megállapodást, chartát és hasonlókat írt alá, többek között a nemzeti kisebbségek védelméről – melyeket viszont szelektíven, következetlenül és inkább csak fogcsikorgatva ültetett át a gyakorlatba –, ezzel párhuzamosan megerősítette nacionalista erődjét, ahol népe jelentős részét fogva tartja. Lásd például Cluj/Kolozsvár/Klausenburg hosszú „funarióta” és (posztfunarióta) korszakát, mely éppen abban a 90-es évekbeli korszakban kezdődött, amikor Románia a Nyugat felé „nyitott”, csatlakozva – nagy nehezen – az Európa Tanácshoz, melynek alkalmából nem többet és nem kevesebbet, mint

területi autonómiát és különleges jogállást, valamint egy sor nemzetközi szinten kodifikált további jogot helyezett kilátásba

a nemzeti kisebbségek számára (ld. az ET 1201/1993. sz. Ajánlásának 5., 7., 11., 12. cikkelyeit).

Véletlenül vagy sem, Kolozsvár polgármestere, a nemzeti-kommunista múltú Gheorghe Funar pont akkor erőltetett a városra – a törvénnyel és a címertani elvekkel ellentétes, de láthatóan a választói akaratnak megfelelő módon – egy új városi címert, melyben csak román, illetve dáko-román etnicista jelképek találhatók. Mindezt egy szászok által alapított, majd az 1947-es román betelepítésekig magyar többségűvé vált városban. Az ügyben járatosak tudják, hogy a kérdéses címert egy… középiskolai diák készítette. Ezzel el is érkezem a bejegyzés témájához: az 1989 után az állami intézmények kulcspozícióiba tömörült nacionalisták – vagy magukat nacionalistáknak nevező imposztorok – kétségbeesésükben vagy alkotmányos/törvényes fedezet hiányában nemcsak mondanak ostoba dolgokat, de tesznek is. Például szorgosan és pátosszal telten mindenféle heraldikai jelképeket és feliratokat, címereket és emblémákat készítenek – látszólag az úttörőházi rajzkörben megtanult szabályok szerint –, melyeket aztán

bevezetnek a közéletbe és a köztudatba, hozzájárulva ezáltal a román kollektív tudat rombolásához.

Az alábbiakban bemutatok néhány – többé-kevésbé ismert – példát, melyek – szerintem – finoman, de kétségek nélkül bizonyítják szerzőik (és megrendelőik vagy a velük „azonosulók”) éretlenségét. Ennek megállapításához még csak nem is kell címertani szakértőnek lenni… És igen, azt hiszem, ezekben a rajzokban megnyilvánuló címertani infantilizmus a romániai nemzeti-kommunista ihletésű nacionalizmus elaggásának és intellektuális romlásának jele.

U. i.: A (Romániában/Erdélyben vállaltan a más etnikumok és őshonos csoportok léte ellen irányuló) nacionalizmus NEM összetévesztendő a hazafisággal (az ország/szülőhely konstruktív jellegű szeretetével)!

1995–1999. Kolozsvár (illegálisan használt) címere.

 

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kevésbé „fájdalmas” kivitelezésű, de hamis… és tartalmában infantilis jelképe. Egy XVI. századi múltat magának követelő egyetem nem lehet „napocensis”, legfeljebb „clusiensis”, az „1581”-es évszám „Romániá”-val társítása pedig szintén nyilvánvaló történelemhamisítás.

 

2017. No comment – ld. a Facebook-bejegyzéseket… (A Kutatási és Fejlesztési Minisztérium jelképéről van szó – a szerk.)

 

2018. „Hála”, vagy „ZÉRÓ Hála” a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál? A (poszt)ceauşiszta időszakban kívülről megtanult és magukévá tett magyarellenes reflexekből kiindulva az etnogyarmatosító ihletettségű helyi közigazgatás egy hazafias üzenetnek pont az ellenkezőjét közvetíti a közvélemény felé.

 

2018. Mit jelképez a fenti embléma? a) egy asztalosműhelyt; b) egy temetkezési vállalkozást; 3) a Román Nemzet(ség) Pártja.

 

1980-as évek? A iaşi-i Római Katolikus Püspökség címere, nyilvánvaló román, illetve „románosított” utalásokkal (miközben a hívők többsége a XIX. századdal kezdődően egy – többek között a római katolikus egyház segítségével végrehajtott – szisztematikus elrománosítási folyamatnak alávetett Bacău–Vrancea megyei magyarajkú csángók utódai).

 

2015: A PRU – Egységes Románia Párt jelképei több színkombinációval, melyeken egy romániai, moldovai, ukrajnai (és bulgáriai) területekből álló „Románia” és egy olyan történelmi alak (III. – Karóbahúzó – Vlad/Vlad Ţepeş, Havasalföld fejedelme) látható, akit SOHA sem társítottak e területek „egységének” eszméjével.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25436
Megkávéztatják a fáradt sofőröket az ünnepek alatt a magyar és román rendőrök.
Egyszerű matematika az egész: 210 ezer autóra alig 50 ezer parkolóhely jut.
Itt a lista, amelyiken ellenőrizheti, hogy az Ön települése köztük van-e.
Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár a hétvégén hivatalossá teszi koalícióját.
Ezt szokták mondeni azok a tökéletlen alakok, akiket a pártdinamika kulcspozíciókba juttat. Mindenki hibás, csak ők nem.
Amúgy Papp Attila Zsolt álnéven jár közöttünk. És bemutatták az új verskötetét Tengerkolozsváron, Vízierdélyben. Kicsit felugrottunk mellé a költői trámvájra.
Bő fél évvel később szóltak a magyaroknak is, hogy bonzsúr, alá lehet írni. Legfeljebb a Partiumra lett volna esélyük, de Románia győztesként azt is vitte.
Nem, kedves Olvasónk, ez nem vicc. De. Vagyis hát nem.
Még idén felavatják az új utasfelvételi részleget, de már készülnek az új terminál tervei is.
Az nem úgy van a gyulafehérvári nyilatkozatban, ahogy le van írva. Ja, a rendkívül okos szerző nagy tisztázási igyekezetében összekeveri a szemiotikát (jeltan) a szemantikával (jelentéstan).
Hiába esküdözött a FCSB főjuhásza, hogy őt nem győzhetik le a magyarok a centenárium alkalmából.
Párhuzamos valóságokat szül a kisebbségi jogok kérdése Erdélyben. Abban azonban mindenki egyetért, hogy csak papíron léteznek.
A klasszikus dió-alma-mogyoró már a múlté, manapság sokkal rafináltabb meglepetések terhelik a Mikulás zsákját és a szülők pénztárcáját.