Vén nackó
Szerző: Hans Hedrich
2018. február 20. kedd, 17:49
Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.

Úgy tűnik, a kelet-európai etnonacionalizmus több „életszakaszon” ment át bő 150 éves zaklatott karrierje során: a XIX. századi „vén” abszolutista, birodalmi-autokratikus rezsimek elnyomásával szembeni ifjonti (de nagyon is jogos) követelésektől az „érett”, etatista, intézményesült, a XX. századra szintén abszolutistává és birodalmi-autokratikussá vált nacionalizmus győzedelmeskedésén keresztül az 1989 utáni posztmodern, mániákus-depressziós válságon át a jelenlegi aggkori szenilitásig, amit egy (újra)infantilizálódás egészít ki, amely az irányvesztett elitek válasza „az európai integráció (és dezintegráció) új kontextusára”. Ennek megfelelően

a nacionalista-izolacionista Románia 1989 után is ki volt téve az új nemzetközi, posztnemzeti normák és játékszabályok óriási hullámának.

Következésképpen Románia tucatnyi szerződést, megállapodást, chartát és hasonlókat írt alá, többek között a nemzeti kisebbségek védelméről – melyeket viszont szelektíven, következetlenül és inkább csak fogcsikorgatva ültetett át a gyakorlatba –, ezzel párhuzamosan megerősítette nacionalista erődjét, ahol népe jelentős részét fogva tartja. Lásd például Cluj/Kolozsvár/Klausenburg hosszú „funarióta” és (posztfunarióta) korszakát, mely éppen abban a 90-es évekbeli korszakban kezdődött, amikor Románia a Nyugat felé „nyitott”, csatlakozva – nagy nehezen – az Európa Tanácshoz, melynek alkalmából nem többet és nem kevesebbet, mint

területi autonómiát és különleges jogállást, valamint egy sor nemzetközi szinten kodifikált további jogot helyezett kilátásba

a nemzeti kisebbségek számára (ld. az ET 1201/1993. sz. Ajánlásának 5., 7., 11., 12. cikkelyeit).

Véletlenül vagy sem, Kolozsvár polgármestere, a nemzeti-kommunista múltú Gheorghe Funar pont akkor erőltetett a városra – a törvénnyel és a címertani elvekkel ellentétes, de láthatóan a választói akaratnak megfelelő módon – egy új városi címert, melyben csak román, illetve dáko-román etnicista jelképek találhatók. Mindezt egy szászok által alapított, majd az 1947-es román betelepítésekig magyar többségűvé vált városban. Az ügyben járatosak tudják, hogy a kérdéses címert egy… középiskolai diák készítette. Ezzel el is érkezem a bejegyzés témájához: az 1989 után az állami intézmények kulcspozícióiba tömörült nacionalisták – vagy magukat nacionalistáknak nevező imposztorok – kétségbeesésükben vagy alkotmányos/törvényes fedezet hiányában nemcsak mondanak ostoba dolgokat, de tesznek is. Például szorgosan és pátosszal telten mindenféle heraldikai jelképeket és feliratokat, címereket és emblémákat készítenek – látszólag az úttörőházi rajzkörben megtanult szabályok szerint –, melyeket aztán

bevezetnek a közéletbe és a köztudatba, hozzájárulva ezáltal a román kollektív tudat rombolásához.

Az alábbiakban bemutatok néhány – többé-kevésbé ismert – példát, melyek – szerintem – finoman, de kétségek nélkül bizonyítják szerzőik (és megrendelőik vagy a velük „azonosulók”) éretlenségét. Ennek megállapításához még csak nem is kell címertani szakértőnek lenni… És igen, azt hiszem, ezekben a rajzokban megnyilvánuló címertani infantilizmus a romániai nemzeti-kommunista ihletésű nacionalizmus elaggásának és intellektuális romlásának jele.

U. i.: A (Romániában/Erdélyben vállaltan a más etnikumok és őshonos csoportok léte ellen irányuló) nacionalizmus NEM összetévesztendő a hazafisággal (az ország/szülőhely konstruktív jellegű szeretetével)!

1995–1999. Kolozsvár (illegálisan használt) címere.

 

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kevésbé „fájdalmas” kivitelezésű, de hamis… és tartalmában infantilis jelképe. Egy XVI. századi múltat magának követelő egyetem nem lehet „napocensis”, legfeljebb „clusiensis”, az „1581”-es évszám „Romániá”-val társítása pedig szintén nyilvánvaló történelemhamisítás.

 

2017. No comment – ld. a Facebook-bejegyzéseket… (A Kutatási és Fejlesztési Minisztérium jelképéről van szó – a szerk.)

 

2018. „Hála”, vagy „ZÉRÓ Hála” a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál? A (poszt)ceauşiszta időszakban kívülről megtanult és magukévá tett magyarellenes reflexekből kiindulva az etnogyarmatosító ihletettségű helyi közigazgatás egy hazafias üzenetnek pont az ellenkezőjét közvetíti a közvélemény felé.

 

2018. Mit jelképez a fenti embléma? a) egy asztalosműhelyt; b) egy temetkezési vállalkozást; 3) a Román Nemzet(ség) Pártja.

 

1980-as évek? A iaşi-i Római Katolikus Püspökség címere, nyilvánvaló román, illetve „románosított” utalásokkal (miközben a hívők többsége a XIX. századdal kezdődően egy – többek között a római katolikus egyház segítségével végrehajtott – szisztematikus elrománosítási folyamatnak alávetett Bacău–Vrancea megyei magyarajkú csángók utódai).

 

2015: A PRU – Egységes Románia Párt jelképei több színkombinációval, melyeken egy romániai, moldovai, ukrajnai (és bulgáriai) területekből álló „Románia” és egy olyan történelmi alak (III. – Karóbahúzó – Vlad/Vlad Ţepeş, Havasalföld fejedelme) látható, akit SOHA sem társítottak e területek „egységének” eszméjével.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25436
A torna leggólgazgadabb meccsén lefocizta a pályáról a sérülésektől is sújtott Tunéziát.
Andreas Wolter a Kolozsvár Pride meghívására érkezett, Boc-ék inkább leléptek Kínába.
Utakat, magánházak udvarait, magasfeszültségű hálózatokat, vezetékeket vert el az eső.
A Kolozs megyei önkormányzat turisztikai és kulturális rendeltetést szán az épületnek.
Szerbia egy félidőn keresztül továbbjutónak számított, de most brazilverésre van ítélve.
Utakat! Villamosítást! Iskolákat! Gyárakat! Városiasítást! Megyésítést! Fogyasztást! De milyen áron?
Egyes román sajtólátnokok már azt vizionálják, hogy hamarosan a bukaresti parlamentben is magyarul fognak beszélni.
Amikor ugyanis első alkalommal verték fejbe a bírói kalapáccsal, bizony megtette, amit ilyenkor tenni szokás.
Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.
Civilek tüntetnek hetek óta minden csütörtök reggel a kolozsvári PSD és RMDSZ székháza előtt. Elmentük a szövetség Majális utcai ügyvezető elnöksége elé és megkérdeztük a demonstrálókat: mi ellen tüntetnek?
A: két hét fizetett szabadságot. B: egy terepjárót. C: három és fél év letöltendőt.
Folytatódik a Roboszkóp, Laczkó Vass Róbert elmélkedős sorozata.
Videóbírós döntetlen, hősiesség és súlyos alázás folyt ma a vébén. Messit egyszerűen eltüntették.
A bukaresti kormány egyre több mindennek fordít hátat. Most éppen egy autópályának. Miért pont a Világbank képezne kivételt?