Dübörög!
Szerző: Ioana Ene Dogioiu
2018. február 16. péntek, 13:18
Felmerül a kérdés: mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után?

Az Európa rekordméretű gazdasági növekedését mutató „tigrisének” nevezett országban a hatalom béreket csökkent.

Nem először. A Boc-kormány is megtette 2010-ben és a PDL (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) számára ez volt a vég kezdete. De akkor legalább válság volt és ezzel a lépéssel a költségvetés összeomlását próbálták elkerülni. Most viszont ellenkezőleg, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) azt állítja, hogy a román gazdaság minden rekordot megdöntött.

A bérszalagok fesztiválja még csak most kezdődött, és máris drámai a helyzet.

A Cartel Alfa vezetője, Bogdan Hossu becslése szerint az intézkedések a közalkalmazottak harmadát érintik kisebb-nagyobb mértékben hátrányosan. Akármelyik szakszervezetissel állunk szóba, újabb szörnyűségeket tudunk meg: minden területen csökkennek a bérek, a kicsik és a nagyok is. A részmunkaidős szerződések esetében az emberek kevesebbet keresnek, mint amennyit az államnak be kell fizetniük.

Ez csak Vasilescu asszony (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) és Liviu Dragnea úr (a PSD elnöke – a szerk.) számára meglepetés, mert a szakszervezeti vezetők, különösen Bogdan Hossu többször és nyomatékosan figyelmeztettek a kapkodva végrehajtott, halmozódó módosítások által okozott szerencsétlenségekre.

A zűrzavar három összeadódó jogszabály következménye:

a bértörvényé, az adóforradalomé és a pótlékokra vonatkozó miniszteri rendeleté.

Ezek a törvények, melyeket alig néhány hónap alatt kapkodva és kizárólag Liviu Dragnea óhaja szerint alkottak meg (ahogy azt a tárgyalásokon éjjel-nappal részt vevő Florian Marin, a Romániai Szabad Szakszervezetek Föderációjának elnöke felfedte), nem várva meg velük a közszféra rugalmas és hatékony átszervezését, figyelmen kívül hagyva a magánszféra alkalmazottait, olyan

láncreakciót okoznak, amely még csak most kezdi éreztetni hatásait.

Íme egy példa: a járulékok áthárításának kompenzálásához az alkalmazottak 25 százalékos bruttóbér-növelésére van szükség. De az új bértábla szerint a bruttó bér csak 10 százalékkal növekedhet. Tehát nincs esélye nem veszíteni a változáson.

Vagy ott van az, hogy a pótlékok hitelutalványozóként nem haladhatják meg a 30 százalékot. De egy sürgősségi vagy járványügyi kórházban nem kerülhető el ennek túllépése, akárhogy csűrnénk-csavarnánk a dolgokat.

Vagy ott van a bérek csökkenése a DIICOT-nál (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.), amiről Daniel Horodniceanu beszél. És a példák tovább folytathatók.

Mindent egybevetve azok az emberek, akiknek

25 százalékos béremelést és kolbászból font kerítést ígértek, most azért imádkoznak, nehogy kevesebb pénzt kapjanak.

A kérdés rendezésére egyetlen életképes megoldás van: az egész történet visszavonása és a visszatérés az eredeti helyzethez. Különben egyik toldás-foldás követi majd a másikat, egyik feleszmélésből a másikba esünk. De már annyi következmény van, a munkaszerződések csaknem felének módosítását is beleértve, hogy ez a megoldás is káoszhoz vezetne.

A bércsökkentésekre vonatkozó világos, papíron, számokkal kimutatott és nem meséken alapuló bizonyítékokkal szembesített Liviu Dragnea Olguţa Vasilescu szoknyája mögé bújik, aki viszont tagadásba és fittyet hányásba menekül:

– Az elejétől kezdve megmondtam, hogy a bérek 3 százaléka csökkenni fog. Hamis!

Az internet és a képernyők tele vannak az ő és Liviu Dragnea kijelentéseivel, amelyekben azt szavatolták, hogy egyetlen bér sem csökken. Sem 3, sem 30 százalék. Egyetlen egy sem. Egyetlen mínuszos bérszalag is azt bizonyítja, hogy vagy hazudtak, vagy teljesen alkalmatlanok.

– Csak a nagyon magas bérek csökkennek,

melyek teljesen elszabadultak, hogy ne nevezzem pofátlanoknak, mint Traian Băsescu. Hamis! Ahogy arra rámutattam, szinten minden területen csökkennek a bérek, az igazgatóétól a takarítónő fizetéséig.

De mondjuk, hogy így van és csak az igazgatók fizetése csökken. Azok az emberek maguk szabták meg a fizetésüket, vagy szintén a 6 éve kormányon lévő PSD döntésein alapulnak? Ráadásul engem nem a bér nagysága érdekel, hanem az, hogy jogos-e.

A – nagyon jól megfizetett – személy munkája ezzel arányos nyereséget hoz a vállalatnak? Ha igen, akkor nagy igazságtalanság csökkenteni azt, és ezzel csak egy alkalmas embert kergetnének el a közszférából. Ha nem, akkor rúgják ki és hozzanak helyette olyat, aki megérdemli azt a pénzt. Nem a magas bér a bűn. Csak az, ha olyan valakinek fizetik ki, aki nem érdemli meg.

– A részmunkaidős szerződések helyzetének kijavítását szolgáló rendeletet nem lehet a következő kormányülésen elfogadni,

mert a szakszervezetek elszabotálták a CES-ben (Gazdasági és Szociális Tanács – a szerk.). Hamis! A CES-ben helyet foglaló szakszervezetisek elmagyarázták, hogy a sürgősségi kormányrendelet tervezete csak két órával az ülés előtt érkezett meg a Tanácshoz és nem lehetett lefolytatni a törvény által előírt teljes eljárást, hogy napirendre lehessen tűzni.

Erre annál is inkább szükség van, mert a sürgősségi rendelet alapvetően alkotmánysértő, hiszen jelentős diszkriminációt hoz létre a közszférában dolgozó részmunkaidős alkalmazottak (akiknek – úgy tűnik – lehet jövedelem-kiegészítést adni) és a magánszférában dolgozók között, akik számára semmilyen megoldás sincs, hogy ne kelljen a nettó jövedelmüknél nagyobb adókat fizetniük.

A PSD technikája rendkívül perverz és a leginkább egymás ellen uszítással akar kibújni a felelősség alól:

a szegény közalkalmazottak gyűlöljék meg a jobban megfizetetteket, az alkalmazottak gyűlöljék meg a szakszervezeti vezetőket, akik szintén gyűlöljék egymást, a magánszektorban dolgozók gyűlöljék meg a közalkalmazottakat, az alkalmazottak gyűlöljék meg a személyzetiseket, akiket azzal gyanúsítanak majd, hogy rosszul számították ki a bérüket és így tovább.

Miért kell mindez? Senki sem magyarázta el, hogy miért volt szükség az adóforradalomra. Akármelyik szakszervezetist kérdezünk meg, azt fogja mondani, hogy a 2009-es régi bértörvény sokkal jobb volt, csaknem két évig dolgoztak rajta, egyik összehangolás követte a másikat és csak alkalmazni kellett volna.

Miért? Mert

a PSD teljesíthetetlen ígéreteket tett a kampányban és az említett három szabályozás összekeverésével akart bűvészkedni,

hogy ne tűnjön fel. Csakhogy ez nem működhetett. Amit hozzáértés nélkül, kapkodva, csak porhintésként és az emberek semmibe vételével csinálnak, az csak olyan lehet, mint ez most.

És a bércsökkentések ügye még nem is tisztázódott igazán, Vasilescu asszony máris a nyugdíjak ellen indít támadást, újra bejelentve, hogy egyik sem fog csökkenni. Isten őrizz minket!

Felmerül bennem a kérdés, hogy mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után, melynek úgy tűnik, a rombolás az egyetlen célja. Az igazságszolgáltatás, az intézmények, a társadalmi egyensúlyok, a gazdaság lerombolása. Rosszabb, mint egy pestis, igazi kataklizma.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25377
Túlfizetik Romániában a közalkalmazottakat, pedig a gazdasági helyzet nem indokolja a bőkezűséget.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke aláírta a felszámolás megtervezésének és végrehajtásának rendeletét.
Felújították a brassói Zsinór utcát, ezután perselypénzből tartanák rendben.
A románok az Egyesülés Centenáriumában egymásnak esnek egy értelmetlen csatában, amelynek semmi értelme, mert csak vesztesei vannak.
A báthorysokra is kiterjesztenék a pár hete indult kísérleti projektet.
Kevesebb lesz az autó, több a fa, jobban érvényesülnek a műemlék épületek és a teljes Farkas utca élhetőbbé, bensőségesebbé válik – ígérik a polgármesteri hivatal által kiírt tervpályázat nyertesei. A győztes terv részleteit Macalik Arnold, a Mossfern építészeti iroda képviselője tárta fel a Főtérnek.
A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.
Erről Csíksomlyón közös állásfoglalást is megfogalmaztak.
Mindenkinek elgurult a gyógyszere a családról szóló népszavazás kapcsán?
Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.