szabot
2018. február 13. kedd, 15:09
Békepipa elszívására invitálja a NATO Magyarországot és Ukrajnát. Magyarország ugyanis megvétózta a NATO-Ukrajna honvédelmi miniszteri bizottsági ülést.
Mivel a NATO ismeri a kisebbségi nyelveket érintő ukrán oktatási törvényt és azt a jelentős kihívást, amely a szabályozás miatt kialakult feszültség megoldását nehezíti Ukrajna és Magyarország között, véleménye szerint mihamarabb megegyezésre kell jutni a kérdésben - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben kedden, üdvözölve egyúttal a Velencei Bizottság ajánlását, és Kijevet annak tanulmányozására szólítva.
 
Újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: az ukrán oktatási törvény ügyében beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Petro Porosenko ukrán elnökkel is, és azt sürgette, hogy egyensúlyt kell találni a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és egy ország hivatalos nyelvének oktatása kérdésében.

Melegen ajánlja a Velencei Bizottság ajánlásait

A főtitkár aláhúzta, a NATO üdvözli a Velencei Bizottság e kérdésben megfogalmazott ajánlásának - az egyensúly megteremtésére irányuló - központi elemét, ezért a katonai szövetség arra szólítja fel Kijevet, hogy tanulmányozza az állásfoglalást a Magyarország és Ukrajna közötti konfliktus megoldása érdekében.
 
Leszögezte ugyanakkor, hogy Ukrajna fontos partnere a katonai szövetségnek. A NATO támogatja az ország területi egységét, fenntartja vele szoros együttműködését és széles körű támogatását a későbbiekben is.
 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: február 14-15-re tervezte az észak-atlanti szövetség a NATO-Ukrajna honvédelmi miniszteri bizottsági ülést, 

ennek megrendezését Magyarország megvétózta, 

így a szövetség főtitkára arról tájékoztatta a tagállamokat, hogy a szerdán kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri találkozón az ülést nem tartják meg.
 
A tárcavezető kiemelte: ha Magyarország elengedi a vétó lehetőségét a nemzetközi szervezetekben, azzal lemond az egyetlen eszközről, amellyel megvédheti a kárpátaljai magyarokat, és kényszerítheti Ukrajnát, hogy megfeleljen a nemzetközi jogszabályoknak. Úgy vélte, ez nem kétoldalú ügy, hiszen Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeinek is szembement a jogszabállyal, alapvető nemzetközi jogot sért.

Így korlátozza az anyanyelvhasználatot

Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.
 
A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25318
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.