Iskola a léthatáron
béel
2018. február 13. kedd, 13:22
A PNL és a PMP meg is támadta az alkotmánybíróságon a katolikus gimnázium létrehozásáról szóló törvényt.

Nem teketóriázott sokat a magyarellenességet az utóbbi időben a lehető legnagyobb mértékben kimaxoló két ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP): a két alakulat összesen ötven képviselője és szenátora írta alá azt az alkotmánybírósághoz címzett beadványt, amelyben annak vélt alkotmányellenességére hivatkozva megtámadták a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozásáról szóló, múlt héten elfogadott törvényt.

Ezt két párt fekete öves magyarellenességükről elhíresült nagyágyúi, Eugen Tomac PMP-s ügyvezető elnök és Florin Roman, a PNL képviselője jelentették be kedden.

Tomac szerint a kisebbségek ugyan gazdagítják Romániát, ám ha „átlépnek egy vörös vonalat”, akkor cselekedni kell. „A PSD és szatellitjeinek eszement döntése, hogy egy olyan lépést támogassanak, amelynek semmi köze sincs egy romániai kisebbség követeléseivel, szankcionálni kell” - mondta Tomac.

A Traian Băsescu volt államfő vezette párt politikusa azt vizionálja, hogy

a lépés mögött Magyarország áll, aki így akar keresztbe tenni a románoknak a centenárium évében.

„Ezért támadtuk ma meg az alkotmánybíróságon a PNL-es kollégákkal együtt a marosvásárhelyi rümai katolikus gimnázium létrehozásáról szóló törvényt. Álláspontunk szerint elegendő alkotmányellenes elem található a törvényben, és úgy véljük, csökkenteni, nem pedig bátorítani kell Magyarország azon törekvését, hogy megalázza a románokat a centenárium évében” - mondta Tomac, azt állítva, hogy a román nemzeti érdek védelmében cselekszenek.

Florin Roman szerint nem lehet az oktatási törvényt megsértve külön törvénnyel létrehozni egy iskolát.

„Ezzel egy nagyon-nagyon veszélyes Pandóra szelencéjét nyitottak ki. Buldózerrel hajtanak keresztül a helyi autonómián, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvén, és gyakorlatilag

ez a jutalom, amellyel a PSD-ALDE lefizeti az RMDSZ vezetőit a gazdaság- és nemzetellenes kormány támogatásáért”

- vélekedett Roman.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint viszont a törvény semmiféle autonómiát nem sért meg. Kelemen megismételte korábbi kijelentését, miszerint a két párt lépése rossz üzenetet hordoz, és megterheli a magyar szervezettel fennálló viszonyukat. Leszögezte: az alkotmány szavatolja a kisebbségek számára az anyanyelven való tanulás jogát, ezt pedig minden eszközzel gyakorlatba kell ültetni. Vagyis ha a helyi közösség nem képes érvényt szerezni az alkotmány előírásának, akkor a román állami szerveknek, a kormánynak, a parlamentnek és más intézményeknek kell megtenniük azt.

A PNL és a PMP már a törvény elfogadásának napján kilátásba helyezte, hogy minden eszközzel fellép ellene.

Mint ismeretes, a gimnázium újraalapításáról szóló törvényt múlt héten, döntő kamaraként fogadta el a szenátus, így annak hatályba lépéséhez már csak annyi lett volna szükséges, hogy az államfő kihirdesse azt. A két ellenzéki párt magyarellenes lépése miatt azonban most meg kell várni a kihirdetéssel azt, hogyan dönt az alkotmánybíróság a törvény alkotmányosságát illetően.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25314
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.
A szerzőnek teljes mértékben igaza van: Bukarest abszolút nem Budapest! De teljesen más okok miatt, mint amiket felsorol.