Képzelgésnek minősítik a szakértők a Budapest–Kolozsvár TGV-járatot

Megvalósíthatatlan, magyar választási kampányszöveg állítják a hazai szakértők. És politikusok. És Traian Băsescu.
Hirdetés

A PressOne által megkérdezett szakértők inkább csak kampányszövegnek tartják Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentését a Budapest és Kolozsvár közötti nagysebességű vasútról (TGV).

A javaslat megvalósíthatóságának és időszerűségének felméréséhez megkérdeztük Traian Băsescu volt elnököt, Dan Marian Costescut, a Román Vasúttársaság (CFR) volt vezérigazgatóját és Köllő Gábor egyetemi professzort, a kolozsvári Műszaki Egyetem vasúttal kapcsolatos tantárgycsoportjának volt felelősét.

„Egész Európában csökken a sebesség”

Dan Marian Costescu, aki a Cioloş-kormányban közlekedésügyi miniszter is volt, szkeptikusnak mutatkozott e projekt megvalósítását illetően.

„Nem tudom, hogy szerintük mi számít «nagysebességűnek». A nagykönyv szerint, ez több mint 250 km/h-t jelent.

Nekem ez olyan fajta kijelentésnek tűnik, amellyel hullámokat akarnak gerjeszteni valamilyen gond megoldása érdekében. Talán azt az elszigeteltségi benyomást akarja enyhíteni, amellyel Magyarország az utóbbi időben rendelkezik.

Bármikor üdvözlendő egy nagysebességű vasút, de – ismétlem – meg kell néznünk, hogy miként határozzuk meg, miként alapozzuk meg műszakilag, mert egész Európában csökkennek a sebességek.”

A volt miniszter azt állítja, hogy a nagysebességű vasúti technika a francia és német mérnökök közötti versengésként alakult ki:

„Ezek az országok nagyon gazdagok voltak és el tudták viselni ezeket a beruházásokat,

de amikor mérleget vontak, akkor kétségeik támadtak, hogy az elért sebesség – több mint 500 km/h a próbafutamokon és 300 km/h a kereskedelmi működtetésben – megtérülő befektetés lenne, mely akár még a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.

Egy olyan domborzatú országban, mint a miénk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent a nagysebességű vonat és milyen haszonnal járna, a politikai nyilatkozatokon kívül, melyekre egy héttel később már nem emlékezünk.

Franciaország és Németország e vonatok sebességének csökkentésén gondolkodik, a 250 km/h-s kereskedelmi sebességről 180-160 km/h-ra”, mondta Dan Marian Costescu.

„A IV. folyosó befejezéséig semmi más nem lehet fontos”

A kérdésen derülő Traian Băsescu szenátor, aki háromszor volt közlekedési miniszter, „kampányszlogennek” minősítette a TGV gondolatát, arra célozva, hogy áprilisban választás lesz Magyarországon.

„Nagy kezdeményezés, mit mondjak! Elméletileg nem lehetetlen. Még pénz is lenne rá a Juncker-tervből.

De mi még nem fejeztük be a IV. páneurópai folyosót, hogy úgy mondjam. A Piteşti–Vâlcea–Nagyszeben szakaszról beszélek.

Hirdetés

Tehát amíg nem fejezzük be ezt a folyosót, semmi más nem lehet fontos. A IV. páneurópai folyosó közúton kapcsol össze bennünket Budapesttel és Európával.

Tehát azt hiszem, hogy elsősorban politikai nyilatkozatról van szó. Meggyőződésem, hogy realistábbak lettünk volna, ha nekiállunk a IV. európai folyosónak. Ezek mindkét oldalról kampányszlogenek”, mondta Traian Băsescu a PressOne-nak.

„Az egész vonalat át kellene építeni”

Köllő Gábor egyetemi professzor, aki a vasúti tantárgycsoportokért felelt a kolozsvári Műszaki Egyetemen azt mondja, hogy „képzelgés” egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV.

„Csak Nyugat-Európában, a Távol-Keleten és a világ még néhány helyén vannak nagysebességű vonatok.

Egy Kolozsvár és Budapest közötti TGV-hez az egész pályát át kellene építeni, márpedig nem hiszem, hogy bárkinek is lenne erre pénze.

Ez iszonyatos költségeket jelentene. Magyarországon könnyebb lenne a helyzet a határig, mert síkság.

De a mi oldalunkon a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz 25 éve rohad.

Miféle TGV, amikor nekünk 2-3 órát tart az út Nagyváradig?

Tehát az egész pályát át kellene építeni. Szerintem ez képzelgés, mese. Tudja, hogy milyen ez? Mint a kolozsvári metró. Kampányban bármit lehet mondani. És más hülyeségek is felbukkannak majd ebben az időszakban”, mondta a most nyugdíjas Köllő Gábor.

Egy Budapest és Kolozsvár közötti TGV-vonal megépítésének ötletét Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter vetette fel azután, hogy február 5-én, Bukaresten találkozott Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel.

Szijjártó egy sajtóközleményben jelentette be, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot (kb. 3,2 millió eurót) fordít a két város közötti TGV-vonal megépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányra.

Ugyanebben a közleményben még az is szerepel, hogy Magyarország 2020-tól Romániából fog földgázt vásárolni.

Hirdetés