Fotó: Facebook | Könyvturi • élőKönyvtár | Hankó Reni
A könyvek második élete
Szerző: Kismihály Boglárka
2018. február 11. vasárnap, 10:47
Csinálj helyet a polcodon, és vidd el megunt könyveidet a szervezőknek. Hamarosan turkálhatsz helyettük új köteteket.

Színes programkínálattal, új tematikával szervezi meg az idei Könyvturi | élőKönyvtárat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete, vagyis az EMKISZ. Az esemény, amelynek április 19–20. között ad otthont a kincses város, idén is két fő programpontra oszlik.

A Könyvturin a már nem használt, vagy megunt kötetek cserélnek gazdát, de azok sem maradnak üres kézzel, akiknek nincs mit elcserélniük: bárki válogathat az összegyűlt könyvekből. A készlet feltöltéséhez a szervezők idén is könyvgyűjtést hirdetnek: január 22. és április 15. között a Szabédi Emlékházba (Lázár/Gh. Lazar u. 30.) lehet vinni a kiolvasott, régi kiadványokat. Az esemény után megmaradt kötetek olyan szórványvidékekre kerülnek, ahol a közösségeknek nagy segítséget jelentenek.

A rendezvény másik alapprogramja az élő könyvtár, amely ugyanúgy működik, mint a hagyományos: az olvasók rövid időre kikölcsönöznek egy „könyvet”. Csupán annyi a különbség, hogy az élő könyvtárban a könyvek élő személyek, akikkel interakcióba léphet az olvasó. Az idei témának megfelelően (Semmiből mindent) a szervezők olyan személyeket szeretnének meghívni, akik élethelyzetük, életkoruk, vagy bármely más hátrányos életkörülményük ellenére kimagasló eredményeket értek el, és aktív tevékenységet folytatnak.

Tizenhat élő könyvvel várnak

A főszervező, Mák Arany elmondása szerint idén tizenhat „élő könyvvel” találkozhatnak az érdeklődők, ám neveket még nem árulhat el, így nem árt nyomon követni az esemény facebook-oldalán posztoltakat. Azt is megtudtuk, hogy az élő könyvtár szervezése folyamatos, egész évben kutatnak, tájékozódnak olyan példaképek után, akiknek segítségével a résztvevők sztereotípiákat döntögethetnek.

A hagyományos könyvturkáló és élő könyvtár mellett alternatív programok is lesznek: előadások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, gyerekprogramok, kiállítások, a többi pedig egyelőre meglepetés. A főszervező azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint az érdeklődők a könyvturkálást találják érdekesebbnek, ahol könyvek tömege várja új gazdáját, és ahol az olvasni vágyók megtalálhatják rég keresett regényüket, kedvenc írójukat, vagy kedvenc gyerekkori könyvüket. Szerinte az élőKönyvtár picit érzékenyebb programpont, az érdeklődőknek ki kell lépniük saját komfortzónájukból, bátorságot kell nyerjenek, hogy egy őszinte beszélgetés erejéig leüljenek egy idegennel, aki konkrét sztereotípiát képvisel.

Mivel az esemény Kolozsváron nagy népszerűségnek örvendett, az elmúlt évben a szervezők Erdély több városában is megrendezték. Idén még több helyszínen lesz majd Könyvturi: a tervek szerint Aradon, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Magyarfenesen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szebenben, Székelyudvarhelyen, Szilágysomlyón és Válaszúton. Ezeken a helyszíneken előfordul, hogy EMKISZ tagok a szervezők, de van, ahol helyi partnerszervezetek segítségét kérik bevonva ezzel a helyi fiatalokat is a szervezésbe.

Közös álom volt

A Könyvturi negyedik kiadásához közeledve a főszervező a kezdetekről is mesélt. Eleinte egyetemistákként, a Pespektíva diáklap szerkesztőiként vágtak bele a szervezésbe. Az újság huszadik születésnapja alkalmából különböző rendezvényeket szerveztek, a Könyvturi | élőKönyvtár pedig egyik állomása volt a rendezvénysorozatnak. Ekkor még csak reménykedni tudtak abban, hogy hosszútávon is megvalósítható lesz.

„Amikor olyan barátaid vannak, akik mernek veled álmodni, és ezt meg is valósítani, akkor bármi lehetséges. Nagyon izgultunk az első rendezvény előtt, nem tudtuk mire számítsunk. Aztán megtörtént, ott voltunk egy furcsa érzéssel, a boldogságtól állandó mosollyal az arcunkon. Aznap este még nem tudtuk mi vár ránk, de másnap csengett a telefon, és egymás után jöttek felkérések”

– emlékszik vissza a Könyvturi legelső kiadására Mák Arany, aki a rendezvény „anyukájaként” mindig is reménykedett, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, és sok embert fog elérni.

A szerző a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatója, szakmai gyakorlatát a Főtérnél tölti.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25285
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?