Fotó: Facebook | Könyvturi • élőKönyvtár | Hankó Reni
A könyvek második élete
Szerző: Kismihály Boglárka
2018. február 11. vasárnap, 10:47
Csinálj helyet a polcodon, és vidd el megunt könyveidet a szervezőknek. Hamarosan turkálhatsz helyettük új köteteket.

Színes programkínálattal, új tematikával szervezi meg az idei Könyvturi | élőKönyvtárat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete, vagyis az EMKISZ. Az esemény, amelynek április 19–20. között ad otthont a kincses város, idén is két fő programpontra oszlik.

A Könyvturin a már nem használt, vagy megunt kötetek cserélnek gazdát, de azok sem maradnak üres kézzel, akiknek nincs mit elcserélniük: bárki válogathat az összegyűlt könyvekből. A készlet feltöltéséhez a szervezők idén is könyvgyűjtést hirdetnek: január 22. és április 15. között a Szabédi Emlékházba (Lázár/Gh. Lazar u. 30.) lehet vinni a kiolvasott, régi kiadványokat. Az esemény után megmaradt kötetek olyan szórványvidékekre kerülnek, ahol a közösségeknek nagy segítséget jelentenek.

A rendezvény másik alapprogramja az élő könyvtár, amely ugyanúgy működik, mint a hagyományos: az olvasók rövid időre kikölcsönöznek egy „könyvet”. Csupán annyi a különbség, hogy az élő könyvtárban a könyvek élő személyek, akikkel interakcióba léphet az olvasó. Az idei témának megfelelően (Semmiből mindent) a szervezők olyan személyeket szeretnének meghívni, akik élethelyzetük, életkoruk, vagy bármely más hátrányos életkörülményük ellenére kimagasló eredményeket értek el, és aktív tevékenységet folytatnak.

Tizenhat élő könyvvel várnak

A főszervező, Mák Arany elmondása szerint idén tizenhat „élő könyvvel” találkozhatnak az érdeklődők, ám neveket még nem árulhat el, így nem árt nyomon követni az esemény facebook-oldalán posztoltakat. Azt is megtudtuk, hogy az élő könyvtár szervezése folyamatos, egész évben kutatnak, tájékozódnak olyan példaképek után, akiknek segítségével a résztvevők sztereotípiákat döntögethetnek.

A hagyományos könyvturkáló és élő könyvtár mellett alternatív programok is lesznek: előadások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, gyerekprogramok, kiállítások, a többi pedig egyelőre meglepetés. A főszervező azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint az érdeklődők a könyvturkálást találják érdekesebbnek, ahol könyvek tömege várja új gazdáját, és ahol az olvasni vágyók megtalálhatják rég keresett regényüket, kedvenc írójukat, vagy kedvenc gyerekkori könyvüket. Szerinte az élőKönyvtár picit érzékenyebb programpont, az érdeklődőknek ki kell lépniük saját komfortzónájukból, bátorságot kell nyerjenek, hogy egy őszinte beszélgetés erejéig leüljenek egy idegennel, aki konkrét sztereotípiát képvisel.

Mivel az esemény Kolozsváron nagy népszerűségnek örvendett, az elmúlt évben a szervezők Erdély több városában is megrendezték. Idén még több helyszínen lesz majd Könyvturi: a tervek szerint Aradon, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Magyarfenesen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szebenben, Székelyudvarhelyen, Szilágysomlyón és Válaszúton. Ezeken a helyszíneken előfordul, hogy EMKISZ tagok a szervezők, de van, ahol helyi partnerszervezetek segítségét kérik bevonva ezzel a helyi fiatalokat is a szervezésbe.

Közös álom volt

A Könyvturi negyedik kiadásához közeledve a főszervező a kezdetekről is mesélt. Eleinte egyetemistákként, a Pespektíva diáklap szerkesztőiként vágtak bele a szervezésbe. Az újság huszadik születésnapja alkalmából különböző rendezvényeket szerveztek, a Könyvturi | élőKönyvtár pedig egyik állomása volt a rendezvénysorozatnak. Ekkor még csak reménykedni tudtak abban, hogy hosszútávon is megvalósítható lesz.

„Amikor olyan barátaid vannak, akik mernek veled álmodni, és ezt meg is valósítani, akkor bármi lehetséges. Nagyon izgultunk az első rendezvény előtt, nem tudtuk mire számítsunk. Aztán megtörtént, ott voltunk egy furcsa érzéssel, a boldogságtól állandó mosollyal az arcunkon. Aznap este még nem tudtuk mi vár ránk, de másnap csengett a telefon, és egymás után jöttek felkérések”

– emlékszik vissza a Könyvturi legelső kiadására Mák Arany, aki a rendezvény „anyukájaként” mindig is reménykedett, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, és sok embert fog elérni.

A szerző a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatója, szakmai gyakorlatát a Főtérnél tölti.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25285
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.