A főszerk leköszön
Szerző: Papp Attila Zsolt
2018. január 31. szerda, 16:21
Szolgálati közlemény következik: változik a kapitány személye, de a hajó megy tovább.

Amikor kétezertizennégy februárjában megírtam főszerkesztői beköszöntőmet, nem tudhattam, mi lesz négy esztendő múlva a címlapunkon. Azt sem, hogy lesz-e még egyáltalán Főtér. Azoknak az ambícióknak, amelyekkel négy éve indultunk, jelentős része – bár ez talán kívülről nem látszott: nem kis nehézségek árán – megvalósult, de azzal is tisztában vagyunk, hogy vannak még adósságaink.

A lényeg, az attitűd azonban érzésem szerint nem változott: a Főtér maradt ugyanaz a hangsúlyosan Erdély-központú, az itteni etnikumközi viszonyokra, regionális értékekre és társadalmi-közéleti rezdülésekre fogékony, erősen kritikai szellemű portál, amely a fősodorbeli médiavilág látszólagos tárgyszerűségén túllépve nem átallja közvetlenebb hangon megszólítani az olvasót.

Négy év azonban nem kevés idő egy médiatermék életében, és működjék bármennyire is olajozottan a gépezet, egy szerkesztőségnek – a működéshez szükséges eszközök és feltételek megteremtésén, az újság „konszolidálásán” túl – képesnek kell lennie újra meg újra kitalálnia önmagát, innovatív módon megtalálnia saját helyét a nyilvánosság változó viszonyai közt.

Magyarán: a Főtérnek vérfrissítésre van szüksége.

Ezt már egy ideje érzem/érezzük, és az elmúlt hónap történései csak megerősítettek ebben. Az a bizonyos magyarországi sajtótámogatás, amely az erdélyi médiapiaci viszonyok (át)rendezésére, valamint kárelhárításra hivatott, és amelynek következtében a figyelem középpontjába kerültünk, nyilvánvalóvá tette, hogy új helyzet van. Bár a – nem épp elfogulatlan – feltételezésekkel ellentétben a támogatásnak csupán töredéke irányul portálunk felé, egy olyan integrált médiastruktúrában, amely körvonalazódni látszik az eddigi információk alapján, a korábban minden adminisztratív köteléktől mentes, semmilyen médiaportfólióhoz nem tartozó Főtér szerepe megváltozik, talán növekszik is – és ez mindenképp másfajta szemléletet és vezetési stílust kíván.

Lefordítva mindezt a személyes indítékok nyelvére: mostanság elég sok tengerésztörténetet olvastam, ezekből inspirálódva úgy fogalmaznék, hogy én, aki eddig egy kecses vitorlást, egy szkúnert kormányoztam, egyszeriben egy óceánjáró fedélzetén találtam magam. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy – amint azt sokan tudják – számos más dologgal is foglalkozom, a „szárazföldön” is vannak olyan feladataim, amelyekre ideje sort kerítenem – immár évek óta.

Mindezt egybevetve, úgy döntöttem, hogy a hajót ugyan nem hagyom el (a Főtér mindig szívügyem marad, bármi történjék), átadom az eddigi helyem: a Főtér főszerkesztője tehát február elsejétől Fall Sándor kollégám és barátom, akiben maximálisan megbízom; és erre kérem olvasóinkat is.

Erőt és bölcsességet kívánok neki: nemcsak azért, mert rengeteg munka vár rá, hanem azért is – tudom, miről beszélek –, mert ebben a státuszban az ember könnyen válhat senkit és semmit nem kímélő, otromba támadások célpontjává.

És úgy vélem, Sándor mindkettővel rendelkezik.

Köszönöm mindazoknak, akik kitartottak mellettünk, és üdvözlöm azokat, akik ezután csatlakoznak; nem kétlem, hogy egyre többen lesznek.

Jó szelet, kapitány!

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25124
Costa Rica 90 percig jól védekezett, de a ráadáspercekben kettőt is kapott. Nigéria csak egy félidőt focizott eddig a világbajnokságon, de így is továbbjutásra áll.
A Kolozs megyei önkormányzat turisztikai és kulturális rendeltetést szán az épületnek.
Egyes román sajtólátnokok már azt vizionálják, hogy hamarosan a bukaresti parlamentben is magyarul fognak beszélni.
Amikor ugyanis első alkalommal verték fejbe a bírói kalapáccsal, bizony megtette, amit ilyenkor tenni szokás.
Van egy jó hír, meg egy rossz hír Románia számára. Egyéni fogyasztásban legyőzte a magyarokat. Na de vajon miért? A válaszban ott a rossz hír.
Civilek tüntetnek hetek óta minden csütörtök reggel a kolozsvári PSD és RMDSZ székháza előtt. Elmentük a szövetség Majális utcai ügyvezető elnöksége elé és megkérdeztük a demonstrálókat: mi ellen tüntetnek?
A: két hét fizetett szabadságot. B: egy terepjárót. C: három és fél év letöltendőt.
Folytatódik a Roboszkóp, Laczkó Vass Róbert elmélkedős sorozata.
Videóbírós döntetlen, hősiesség és súlyos alázás folyt ma a vébén. Messit egyszerűen eltüntették.
A bukaresti kormány egyre több mindennek fordít hátat. Most éppen egy autópályának. Miért pont a Világbank képezne kivételt?
Röviden: Románia egy kiváltságos személyeknek alkotott ország. Hosszabban: tessék csak olvasni. Nem túl szívderítő.
A zavarosnak tűnő ügy vádlottját a moszkvai bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
A vébé talán legegyoldalúbb meccsén Spanyolország csak egy szerencsés góllal törte fel az iráni bunkerfocit.
A hétvégi Várkert Fesztiválon kérdeztünk körbe.