Bréda Ferenc, Kelemen Hunor, Laczkó Vass Róbert | Fotók: Gönczy Tamás
pályadíj
Szerző: Kajtár Rebeka, Majláth Réka
2018. január 22. hétfő, 07:26
Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.
A Magyar Kultúra Napját – 6 éve hagyományosnak mondható módon – az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak átadásával ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron. A sétatéri Kaszinóban tartott gálán idén is díjazták azokat a kortárs művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. 
 
Ebben az évben is három kategóriában osztották ki az elismerést:
  • Bréda Ferenc irodalom kategóriában, 
  • Kele Brigitta előadóművészet kategóriában és 
  • Betuker István képzőművészet kategóriában 
kapta az elismerő díjat.
 
Egyed Péter filozófus olyan személyiségként mutatta be Bréda Ferencet, aki sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át.
 
Kele Brigittáról Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy az operaénekes olyan szintre emelte a kolozsvári, erdélyi operaelőadói művészetet, hogy azt nagyon sok európai, illetve világváros is megirigyelte. A Nagyváradon tanult előadóművész Kolozsváron kapott nagyobb szerepeket, és innen indult el a világ nagy operaszínpadai felé: először Düsseldorfban lépett színpadra, majd többször Párizsban, de járt Pekingben, Tel-Avivban és New Yorkban, és persze sokszor fellépett Magyarországon is. „Sokan mások is eljutnak nagyszínpadokra, amivel Brigittát kell jellemezni az az, hogy szinte mindenhova visszahívták, újabb szerződéseket ajánlottak neki, mindenki szívesen dolgozik vele” – dicsérte rendkívüli tehetségét az operaigazgató.
 
Kele Brigitta és Betuker István
 
Középen Kele Brigitta és Betuker István | Fotók: Gönczy Tamás
 
Betuker István festőművész munkáját Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatta, aki szerint Betuker festményei mindig magukkal hordozzák a következő pillanatot is. Szereplői nem csak a festő, de a néző számára is ismerős, barát, rokon, hús-vér emberek, életszagú karakterek, élethelyzetek, és akár szimpátiát, akár antipátiát váltanak ki, velünk jönnek, már-már kísértenek, megfejteni ösztönöznek a titkukat, titkunkat – értelmezte Bács a Kolozsváron végzett, itt élő, de már Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon is kiállító fiatal művész munkáit.
 
Minden kulturális érték az alkotóból eredeztethető, alkotó nélkül nincs kulturális érték és kultúra nélkül nincs emberi lét – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kulturális perspektívából 2017 remek esztendő volt, rengeteg alkotás készült, amelyek gazdagabbá tették a magyar kultúrát, és talán részesei lesznek az egyetemes kultúrának, reménykedett a politikus.
 
„2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év” – véli Kelemen Hunor, aki szerint a 2018-as év elején az erdélyi magyarság szorongással, de ugyanakkor bizakodással van tele. Szerinte a közösség akár azt is ünnepelhetné, hogy egyáltalán még létezik, hisz olyan száz esztendőt tudhat maga mögött, amely alatt „többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból”.
 
Kelemen Hunor a díjátadón
 
Kelemen Hunor | Fotók: Gönczy Tamás
 
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a többségiből kisebbségivé vált erdélyi magyarság mit tett hozzá a magyar kultúrához és azt is, hogyan és milyen mértékben hatott például a románok kultúrájára. Szerinte e felmérés eredménye az erdélyi magyarokat is meg fogja lepni, de legalább ennyire fontos, hogy lássa, értse és fogadja el ezeket az eredményeket az a többségi társadalom is, amely még mindig gyanakodva néz az erdélyi magyarokra.
 
Az RMDSZ ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot, ennek keretében pedig most drámaíró pályázatot hirdetett, amely „a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni”. A felhívás szövegét január 22-re ígérte Kelemen Hunor.
 
Az estét a Loose Neckties Society, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészzenekarának koncertje zárta.
 
 
A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24982
Pár, jelenleg használaton kívüli parkolási táblán a magyar felirat az első, a román pedig csak a második, ezért Dan Tanasă újabb pert indított Ráduly Róbert Kálmán ellen. Ez az idei negyedik.
Ha eltekintünk a politikai érvelés szövevényétől és összehasonlítjuk a fővárosi tüntetést más hasonlókkal, kínálkozik pár magyarázat. Horațiu Pepine írása.
Egy normális országban nem feltétlenül elegáns tahó módon szidni a kormányt. Romániában viszont, úgy tűnik, épp erre van szükség. Andrei Pleşu szövege.
A marosvásárhelyi zenekar kizárólag magyar nyelvű, saját szerzeményekkel jelentkezik.
Az örmény FC Alaskert ellen aratott ötgólos győzelem a csapat legnagyobb arányú sikere a nemzetközi kupákban.
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
A nép ügyvédjéhez fordulnak.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.