Bréda Ferenc, Kelemen Hunor, Laczkó Vass Róbert | Fotók: Gönczy Tamás
pályadíj
Szerző: Kajtár Rebeka, Majláth Réka
2018. január 22. hétfő, 07:26
Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.
A Magyar Kultúra Napját – 6 éve hagyományosnak mondható módon – az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak átadásával ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron. A sétatéri Kaszinóban tartott gálán idén is díjazták azokat a kortárs művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. 
 
Ebben az évben is három kategóriában osztották ki az elismerést:
  • Bréda Ferenc irodalom kategóriában, 
  • Kele Brigitta előadóművészet kategóriában és 
  • Betuker István képzőművészet kategóriában 
kapta az elismerő díjat.
 
Egyed Péter filozófus olyan személyiségként mutatta be Bréda Ferencet, aki sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át.
 
Kele Brigittáról Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy az operaénekes olyan szintre emelte a kolozsvári, erdélyi operaelőadói művészetet, hogy azt nagyon sok európai, illetve világváros is megirigyelte. A Nagyváradon tanult előadóművész Kolozsváron kapott nagyobb szerepeket, és innen indult el a világ nagy operaszínpadai felé: először Düsseldorfban lépett színpadra, majd többször Párizsban, de járt Pekingben, Tel-Avivban és New Yorkban, és persze sokszor fellépett Magyarországon is. „Sokan mások is eljutnak nagyszínpadokra, amivel Brigittát kell jellemezni az az, hogy szinte mindenhova visszahívták, újabb szerződéseket ajánlottak neki, mindenki szívesen dolgozik vele” – dicsérte rendkívüli tehetségét az operaigazgató.
 
Kele Brigitta és Betuker István
 
Középen Kele Brigitta és Betuker István | Fotók: Gönczy Tamás
 
Betuker István festőművész munkáját Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatta, aki szerint Betuker festményei mindig magukkal hordozzák a következő pillanatot is. Szereplői nem csak a festő, de a néző számára is ismerős, barát, rokon, hús-vér emberek, életszagú karakterek, élethelyzetek, és akár szimpátiát, akár antipátiát váltanak ki, velünk jönnek, már-már kísértenek, megfejteni ösztönöznek a titkukat, titkunkat – értelmezte Bács a Kolozsváron végzett, itt élő, de már Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon is kiállító fiatal művész munkáit.
 
Minden kulturális érték az alkotóból eredeztethető, alkotó nélkül nincs kulturális érték és kultúra nélkül nincs emberi lét – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kulturális perspektívából 2017 remek esztendő volt, rengeteg alkotás készült, amelyek gazdagabbá tették a magyar kultúrát, és talán részesei lesznek az egyetemes kultúrának, reménykedett a politikus.
 
„2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év” – véli Kelemen Hunor, aki szerint a 2018-as év elején az erdélyi magyarság szorongással, de ugyanakkor bizakodással van tele. Szerinte a közösség akár azt is ünnepelhetné, hogy egyáltalán még létezik, hisz olyan száz esztendőt tudhat maga mögött, amely alatt „többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból”.
 
Kelemen Hunor a díjátadón
 
Kelemen Hunor | Fotók: Gönczy Tamás
 
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a többségiből kisebbségivé vált erdélyi magyarság mit tett hozzá a magyar kultúrához és azt is, hogyan és milyen mértékben hatott például a románok kultúrájára. Szerinte e felmérés eredménye az erdélyi magyarokat is meg fogja lepni, de legalább ennyire fontos, hogy lássa, értse és fogadja el ezeket az eredményeket az a többségi társadalom is, amely még mindig gyanakodva néz az erdélyi magyarokra.
 
Az RMDSZ ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot, ennek keretében pedig most drámaíró pályázatot hirdetett, amely „a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni”. A felhívás szövegét január 22-re ígérte Kelemen Hunor.
 
Az estét a Loose Neckties Society, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészzenekarának koncertje zárta.
 
 
A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24982
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.
Könnyű úgy válaszolni a kérdésre, hogy a kívül rekedt generáció egy ideig túl fiatal, egy idő után meg túl öreg volt. A probléma azért picit összetettebb.
Nem készül el ugyanis egy csomópont. Azonban...
Egy világjáró utcazenész volt az idei Jazz in the Street sztárvendége.
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.