Bréda Ferenc, Kelemen Hunor, Laczkó Vass Róbert | Fotók: Gönczy Tamás
pályadíj
Szerző: Kajtár Rebeka, Majláth Réka
2018. január 22. hétfő, 07:26
Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.
A Magyar Kultúra Napját – 6 éve hagyományosnak mondható módon – az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak átadásával ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron. A sétatéri Kaszinóban tartott gálán idén is díjazták azokat a kortárs művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. 
 
Ebben az évben is három kategóriában osztották ki az elismerést:
  • Bréda Ferenc irodalom kategóriában, 
  • Kele Brigitta előadóművészet kategóriában és 
  • Betuker István képzőművészet kategóriában 
kapta az elismerő díjat.
 
Egyed Péter filozófus olyan személyiségként mutatta be Bréda Ferencet, aki sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át.
 
Kele Brigittáról Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy az operaénekes olyan szintre emelte a kolozsvári, erdélyi operaelőadói művészetet, hogy azt nagyon sok európai, illetve világváros is megirigyelte. A Nagyváradon tanult előadóművész Kolozsváron kapott nagyobb szerepeket, és innen indult el a világ nagy operaszínpadai felé: először Düsseldorfban lépett színpadra, majd többször Párizsban, de járt Pekingben, Tel-Avivban és New Yorkban, és persze sokszor fellépett Magyarországon is. „Sokan mások is eljutnak nagyszínpadokra, amivel Brigittát kell jellemezni az az, hogy szinte mindenhova visszahívták, újabb szerződéseket ajánlottak neki, mindenki szívesen dolgozik vele” – dicsérte rendkívüli tehetségét az operaigazgató.
 
Kele Brigitta és Betuker István
 
Középen Kele Brigitta és Betuker István | Fotók: Gönczy Tamás
 
Betuker István festőművész munkáját Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatta, aki szerint Betuker festményei mindig magukkal hordozzák a következő pillanatot is. Szereplői nem csak a festő, de a néző számára is ismerős, barát, rokon, hús-vér emberek, életszagú karakterek, élethelyzetek, és akár szimpátiát, akár antipátiát váltanak ki, velünk jönnek, már-már kísértenek, megfejteni ösztönöznek a titkukat, titkunkat – értelmezte Bács a Kolozsváron végzett, itt élő, de már Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon is kiállító fiatal művész munkáit.
 
Minden kulturális érték az alkotóból eredeztethető, alkotó nélkül nincs kulturális érték és kultúra nélkül nincs emberi lét – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kulturális perspektívából 2017 remek esztendő volt, rengeteg alkotás készült, amelyek gazdagabbá tették a magyar kultúrát, és talán részesei lesznek az egyetemes kultúrának, reménykedett a politikus.
 
„2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év” – véli Kelemen Hunor, aki szerint a 2018-as év elején az erdélyi magyarság szorongással, de ugyanakkor bizakodással van tele. Szerinte a közösség akár azt is ünnepelhetné, hogy egyáltalán még létezik, hisz olyan száz esztendőt tudhat maga mögött, amely alatt „többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból”.
 
Kelemen Hunor a díjátadón
 
Kelemen Hunor | Fotók: Gönczy Tamás
 
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a többségiből kisebbségivé vált erdélyi magyarság mit tett hozzá a magyar kultúrához és azt is, hogyan és milyen mértékben hatott például a románok kultúrájára. Szerinte e felmérés eredménye az erdélyi magyarokat is meg fogja lepni, de legalább ennyire fontos, hogy lássa, értse és fogadja el ezeket az eredményeket az a többségi társadalom is, amely még mindig gyanakodva néz az erdélyi magyarokra.
 
Az RMDSZ ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot, ennek keretében pedig most drámaíró pályázatot hirdetett, amely „a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni”. A felhívás szövegét január 22-re ígérte Kelemen Hunor.
 
Az estét a Loose Neckties Society, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészzenekarának koncertje zárta.
 
 
A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24982
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.