Arany János portréja az emlékévben Kolozsváron is járt Arany-buszban | Fotó: Szabó Tünde
Arany-kor
Szerző: Kajtár Rebeka, Majláth Réka
2018. január 20. szombat, 17:25
Több diákja is másolta bele a verseit, Arany János jegyzetelte és szerkesztette kötetté.
Arany János kutatásának nagyon fontos részlete kötődik most már Kolozsvárhoz, amelyet Szilágyi Márton, az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének jelenlegi vendégtanára kutatott fel és tárt a nagyközönség elé csütörtökön az Erdélyi Múzeum–Egyesület kolozsvári székházában Arany János életművének kutatása – új eredmények címmel.
 
A kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található ugyanis Arany János első, 1856-os reprezentatív verskötetének alapját képező kéziratos kötet, amelyet Szilágyi Márton korábbi vendégtanári időszaka alatt tanulmányozott. A kéziratos kötetet a költő fiának, Arany Lászlónak az özvegye adományozta az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, ahonnan az EME közgyűjteményeinek, kézirattárának államosításával került a kolozsvári Egyetemi Könyvtárhoz.
 

Ennek a kéziratos kötetnek óriási jelentősége van 

Szilágyi Márton kutatása számára, aki azt (is) vizsgálja, hogy Arany milyen szempontok alapján állította össze a köteteit. A kutató szerint Arany itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csak bővített, de alapvetően nem módosított, ezért az irodalomtörténész számára nemcsak a versek köteten belüli elhelyezése mond sokat, hanem a kéziraton fellelhető jegyzetek is igen értékesek, amelyekkel Arany a nyomdai előkészítést segítette.
 
A tavalyi Arany-emlékévre ezért a Helikon kiadóval újra megjelentették Arany János kisebb költeményeit az eredeti szerkezetükben, a költő akkori elképzelései szerint és természetesen Szilágyi Márton kísérőtanulmányával. (A kutatónak szintén tavaly, az Arany-emlékévben megjelent nagy tanulmánykötetét, a „Mi vagyok én?” Arany János költészete címűt először Kolozsváron mutatták be 2017 végén.)
 
Szilágyi Márton irodalomtörténész
 
Szilágyi Márton az EME kolozsvári előadótermében | Fotó: Majláth Réka
 
A kéziratos kötet vizsgálatából fény derült arra is, hogy a versek bemásolását Arany János kezdte, de az első néhány költemény után mások folytatták, majd a végén visszatér Arany kézírása, és ő fejezte be a kötetet. Arany követte a másolás folyamatát is, ez látható a szöveg melletti kisebb megjegyzésekből, javításokból, számolt be a kutató.
 

Arany íródeákjai

Az előadó arra is kitért, hogy kik másolhatták Arany verseit. A levelezéseiből kiderült: felkérte egyik nagykőrösi diákját, Tolnai (született Hagymássy) Lajost, hogy írja le a verseit. „Én azt szeretném kérni magától, hogy írja le a verseimet, de senki ne turkáljon az én műveim között, és természetesen mindezt nem kívánom ingyen, mert tudom, hogy maga szegény családból származik” – idézte a felkérés szövegét Szilágyi Márton.
 
Tolnai emlékirataiban az olvasható, hogy egyedül csak ő másolta a verseket a kötetbe, pedig tisztán kivehető, hogy több kéz másolta a költeményeket, állítja az irodalomtörténész. Szilágyi Márton azt valószínűsíti, hogy a másik két kézírás is Arany nagykőrösi diákjaitól származik.
 
A kolozsvári kézirat nagy jelentőségű, és további kutatások tárgya lehet Arany tíz évvel korábbi önképe ellenére: 1847-ben még azt írta Petőfinek, hogy ő nem ért a lírához, nem is akar Petőfi vetélytársa lenni, teljesen átengedi a területet barátjának, idézte fel Szilágyi Márton. Ehhez képest hihetetlenül gazdag életművet hozott létre, verseken kívül drámai és prózai alkotásokat is, mi több: dalokat is szerzett. Emiatt nincs is pontos adat arról, valójában hány alkotása van Arany Jánosnak, válaszolta Szilágyi Márton az előadás végén feltett kérdésre.
 
 
A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24972
Így ünnepelte Kolozsvár népe a király 575. születésnapját.
A sokévi átlagnál hűvösebb idő lesz Erdélyben. De van remény!
A versenyeknek vége, a láng kialudt Pjongcsangban, véget értek a 23. Téli Olimpiai Játékok. Nagy sikerek és bukások bőven akadtak, íme a Főtér szubjektív toplistája az elmúlt 17 nap eseményeiről.
Erről biztosította Jean Claude Juncker EB-elnök az aktuális kormányfőnket, Viorica Dăncilát.
Ez már az 575. születésnapja Mátyás királynak, és jövőre is lesz, de van, amit csak most lehet kiélvezni.
Enescu muzsikája helyett ma reneszánsz sláger szól a városháza tornyából.
Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Nekünk meg vannak szép hegyeink!
Nem megalapozott az igazságügyi miniszter kérése.
A párt szerint minden bizonnyal pszichológiai zavarokban szenvedő PSD-ellenes tüntetők voltak.
Románia elköveti a hibát, hogy folyton Erdélyhez kapcsolja a román nemzet kialakulását. Ennek nincs alapja, mondja Lucian Boia történész.
Mivel a felvetések nagy része bekerült az Európa Tanács jelentésébe.
Nem könnyű kirúgni egy főügyészt, de nem is lehetetlen. A háttérben politikai machinációk sora indulhat be.
Pár száz ember háborodott fel annyira, hogy utcára vonuljon amiatt, hogy a PSD-kormány le akarja váltani a DNA főügyészét.
Botrányos hangulatban telt sajtóértekezletén Tudorel Toader a főügyész kirúgása mellett érvelt.