Jó elnök, rossz elnök!
Szerző: Dan Tăpălagă, Cristian Pantazi
2018. január 20. szombat, 13:03
Klaus Iohannis rekordsebességgel elfogadta Liviu Dragnea javaslatát a miniszterelnöki tisztségre. Ezzel megmentette, vagy éppen elárulta az országot?

Klaus Iohannis elnök döntése, hogy a pártokkal folytatott konzultálások lezárása után alig egy órával azonnal bejelentette a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) javaslatának elfogadását, a közfelháborodás példátlan hullámát váltotta ki. Érvek és részletesebb magyarázatok hiányában a harc nélküli feladás joggal háborította fel még a leghevesebb támogatókat is. Miután az érzelmi hullám némileg lecsillapodott, hideg fejjel, nyugodtan áttekinthetjük mindkét szempontot. Egy sor érv az elnök mellett szól. Ezeket kevesen vették észre, vagy fogadták el. Tehát, mi ez a két szempont?

Az elnök döntése elleni érvek

* Viorica Dăncilă elfogadhatatlan javaslat és Klaus Iohannisnak élnie kellett volna hatásköreivel, játszania kellett volna és mindent el kellett volna követnie, hogy elkerülje egy olyan kormányfő kinevezését, aki mellett semmi sem szól a Liviu Dragneával szembeni vak behódoláson kívül.

* Bár a Parlamentben nincs mozgástere, Iohannisnak kötelessége lett volna elutasítania Dăncilát és egy másik jelöltet kérni a PSD-től, ahogy azt Sevil Shhaideh esetében tette. Legalább ennyit megtehetett volna, hogy megmutassa a közvéleménynek, tényleg ő maradt az utolsó bástya egy önkényes hatalommal szemben.

* Érthetetlen, hogy Klaus Iohannis miért nem mímelte legalább a harcot, és ha már elfogadta a javaslatot, akkor lehetett volna benne annyi tisztesség, hogy kimondja:

bár nem tudja elvitatni a PSD-től a jogot, hogy új kormányfőt javasoljon, a Dăncilă-változat teljesen elfogadhatatlan.

Korábban már bejelentette, hogy ha Tudose kormányfő is csődöt mond, akkor kétszer is meggondolja, hogy újra a PSD-re bízza a kormányzást.

* Az alkotmány szerint az elnöknek kell jelölnie és sehol sem írja, hogy annak a többséggel rendelkező párt által javasolt személynek kell miniszterelnöknek lennie, tehát mást is kérhet, amennyiben a jövendőbeli kormányfő profilja jelentős kérdéseket vet fel.

* Az elnök taktikailag hibázott, mert

sietett elfogadni a PSD javaslatát ahelyett, hogy megvárta volna a január 20-ára bejelentett nagy tüntetést.

A döntés jelentősen lelombozta a közvéleményt. Az emberek úgy érzik, magukra hagyták őket és elvesztették a motivációt arra, hogy az utcán védjék meg a demokráciát és a jogállamiságot.

* Egyesek azzal vádolták Klaus Iohannist, hogy lepaktált Liviu Dragneával. Azzal érvelnek, hogy az elnök minden áron szeretne egy második mandátumot és a jelenlegi helyzet megfelel neki. Egy Liviu Dragnea által irányított alkalmatlan kormányfő biztosítja cotroceni-i újraválasztását, de mi haszna, ha így csak dísznek jó és bátortalan elnökünk lesz.

* Jelenleg az a legnagyobb veszély, ha az utca masszívan Iohannis elnök ellen is fordul,

mert elárulta a közérdeket. A #Korrupcióöl (#Corupţia Ucide) és #Ellenállok (#Rezist) mozgalmak már elítélték az elnök gesztusát. Az igazságszolgáltatás néhány heves védelmezője szerda este Cotroceni előtt tüntetett.

* Egy másik veszélyes hatás a kulcsfontosságú intézmények lelombozódása, melyek a szerda esti döntés után már nem tekintik az elnököt függetlenségük megvédése szavatolójának. Itt ügyészekről, bírókról, titkosszolgálatokról, vagy bármilyen más intézményről beszélünk, melyeknek az államon belüli egyensúly fenntartása a céljuk.

* Klaus Iohannis azzal, hogy ilyen könnyen feladta a harcot, megerősítette a róla kialakult gyenge, kényelmes, elképzelések nélküli, kizárólag az elnöki tisztség kényelmével törődő elnöki képet. Ilyen körülmények között jelentősen csökken a második mandátum megszerzésének esélye.

Az elnök döntése melletti érvek

* A legerősebb érv pontosan az, amelyikre Iohannis elnök is hivatkozott: a parlamenti számtan. A PSD eléje tett egy Viorica Dăncilát támogató aláírásokat tartalmazó listát, ezáltal hivatalos dokumentummal bizonyította a parlamenti többség meglétét. Ilyen körülmények között az elnök nem javasolhatott volna többségen kívüli jelöltet anélkül, hogy az alaptörvény megsértésével vádolták volna.

* Az elnök részéről jelentkező legkisebb ellenkezési gesztust

hatalommal való visszaélésnek, az alkotmány súlyos megsértésének értelmeztek volna.

A PSD-nek és az ALDE-nek (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) végre lett volna okuk felfüggeszteni a Parlamentben. A HotNews.ro birtokába került minden információ azt mutatta, hogy létezik egy erre vonatkozó, lépéseket és határidőket tartalmazó terv, mint 2012-ben.

* A felfüggesztési terv beindításával már semmi sem akadályozhatta volna meg a katasztrófát. Călin Popescu Tăriceanu egy hónapra ideiglenesen Cotroceni-be került volna. Ez elég lett volna a masszív rombolásokra: a főügyészek, szolgálatvezetők leváltása, az igazságszolgáltatásról szóló törvények és az asztalára kerülő bármilyen törvényhozási horrorjavaslat kihirdetése. Már nem számított volna, ha a népszavazás után Iohannis a hivatalában marad.

* Következésképpen Klaus Iohannis elnöknek mindenekelőtt

a parlamenti felfüggesztés valós és súlyos veszélyét kellett elhárítania,

ahol tisztán politikai döntés született volna. Semmit sem ért volna el, ha egy harcias viselkedéssel lehűti a közvéleményt, ellenkezőleg, lehetővé tette volna ellenfelei számára, hogy beindítsák a felfüggesztési tervet. Röviden, azt kockáztatta volna, hogy egy percnyi tévékamerák előtti dicsőség kedvéért mindent elveszít.

* Ezért egyetlen másodpercig sem utalt Dăncilă asszony életrajzára, mely jogi szempontból nem ok a felfüggesztésre. Nem úgy, mint Shhaideh esetében, ahol a mai napig nem tisztázott, vagy hivatalosan vállalt államérdekek léptek közbe.

* Ha alkalmatlanság miatt elutasította volna Viorica Dăncilát, akkor Liviu Dragnea nagyon valószínűleg Carmen Dant javasolta volna második jelöltként. Ami az elnök tökéletes megalázása lett volna. Klaus Iohannisnak voltaképpen nem volt mozgástere,

a falhoz szorították és bármilyen ellenállási kísérlet a tisztségébe került volna.

* Nagyon valószínűleg ez az oka annak, hogy az ellenzék – a PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) kivételével – senkit sem javasolt, hogy ne gyakoroljon további nyomást az államfőre, hamis várakozásokat keltve a közvéleményben.

* Azt a kisiklását kivéve, amikor az Antena 3 miatt megbírálta az adóhatóságot, Klaus Iohannis egész karrierjében nincs egyetlen jele sem annak, hogy az elnök a korruptakkal játszana össze, akkor most miért fogna össze egy olyan valakivel, mint Dragnea? Nehezen hihető, hogy az elnök ne lett volna annak tudatában, hogy Dăncilă elfogadásával hosszú távon lerombolja az imázsát. Ki megy bele önként ilyesmibe, ha van választási lehetősége?

* Az előrehozott választás kiírása utópia.

Ezt Traian Băsescu volt elnök magyarázta el a legjobban Cotroceni-ben: a parlamenti képviselők sohasem fognak lemondani a mandátumukról egy évvel a választás után. Pénzt fektettek be és senki sem kockáztatja helye elvesztését.

Következtetés: Mihai Tudose kormányfő hirtelen lemondása lehetetlen helyzetbe hozta az elnököt.

A helyzet kiszámíthatatlan módon egyik napról a másikra Dragnea javára fordult,

miután minden afelé mutatott, hogy a PSD elnökét eltávolítják a tisztségéből és a Képviselőház éléről is. Még nem világos, miként veszített el Tudose kormányfő egy már szinte megnyert mérkőzést, ezzel kapcsolatosan több magyarázat is lehetséges.

A játéknak még nincs vége. Meglehet, hogy a sarokba szorított elnök számára a parlamenti felfüggesztés veszélyének elhárítása volt elsődleges. Éppen a döntés sebessége mutatja ezt. Még van tíz nap Viorica Dăncilă eskütételéig, ezalatt sok minden történhet, többek között Dragnea parlamenti többségének ellenőrzése is.

Ha mégis kormányfő lesz Dăncilából, akkor mondhatjuk, hogy Iohannis elnök túl keveset tett egy olyan helyzetben, amikor nagyobb határozottságra lett volna szükség. Addig az a fontos, hogy az utcában tudatosuljon a súlyos helyzet, amelyben vagyunk és Iohannis elnök bonyolult helyzete, melyet nem lehet a két szempont józan mérlegelése nélkül megítélni. Mind a düh, mind a rációra való biztatás tökéletesen jogos.

Egy dolog biztos: a vétkesség Klaus Iohannisra hárítása jelenleg a Dragnea-csoportosulás érdekeit szolgálja remekül.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24969
Pár, jelenleg használaton kívüli parkolási táblán a magyar felirat az első, a román pedig csak a második, ezért Dan Tanasă újabb pert indított Ráduly Róbert Kálmán ellen. Ez az idei negyedik.
Ha eltekintünk a politikai érvelés szövevényétől és összehasonlítjuk a fővárosi tüntetést más hasonlókkal, kínálkozik pár magyarázat. Horațiu Pepine írása.
Egy normális országban nem feltétlenül elegáns tahó módon szidni a kormányt. Romániában viszont, úgy tűnik, épp erre van szükség. Andrei Pleşu szövege.
A marosvásárhelyi zenekar kizárólag magyar nyelvű, saját szerzeményekkel jelentkezik.
Az örmény FC Alaskert ellen aratott ötgólos győzelem a csapat legnagyobb arányú sikere a nemzetközi kupákban.
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
A nép ügyvédjéhez fordulnak.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.