Uszítósdi
Szerző: Cosmin Puriș
2018. január 18. csütörtök, 16:13
Igen, a szélsőséges nackó sajtó szerint a hazai és magyarországi magyar terrorista személyek, egyesületek, alapítványok, pártok és kormány összehangolt terrortámadást indítottak Románia ellen.

„Terrorizmus” alatt egyrészt a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által a médiaplatformokon és a virtuális téren keresztül folytatott

megfélemlítési és pszichológiai nyomásgyakorlási akciókat,

másrészt a Románia egyes intézményei és jelképei elleni veszett támadásokat értem. Ma nem ezekről a szokatlanul aljas irredenta megnyilvánulásokról szerettem volna írni, mert – ahogy az január 15-én természetes – egy Nemzeti Kultúra Napjával kapcsolatos témát készültem felvetni, de nem lehet szó nélkül hagyni, ami ezen a hétvégén Románia ellen történt.

Konkrétan, miközben éppen Németh Zsolt, a magyar Parlament külpolitikai bizottságának elnöke szombat este a román–magyar együttműködés fokozását szorgalmazta Kolozsváron, kiemelve, hogy olvadni kezdett a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat az utóbbi években meghatározó „jég”, Budapesten néhány beteg elme határtalanul becstelen gesztushoz folyamodott. A 2015. december 1-i, kézdivásárhelyi terrorista támadás mögött álló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai az úgynevezett székely zászlóval takarták le a Románia budapesti nagykövetségén található román címert.

Gyakorlatilag egy román állam elleni támadásról van szó.

Méghozzá a magyar hatóságok együttműködésével, melyek – bár a törvény a diplomáciai képviseletek őrzésére kötelezi őket – nem léptek közbe és hagyták, hogy a két HVIM-es fiatal teljesítse „küldetését”. Téved, ha valaki azt hiszi, hogy a HVIM-tagok gesztusa véletlen. Ez válasz Mihai Tudose román kormányfőnek az alkotmányos rend Kovászna, Hargita és Maros megyékben történő megvédésére vonatkozó kijelentésére. Bár a román miniszterelnök kijelentése verbális volt és semmilyen utalást sem tett a magyar kisebbségre, sem bárki fizikai megsemmisítésére, a magyar politikusok másképp értelmezték, sorozatos támadásokat intézve Románia ellen.

Felmerül tehát a kérdés, hogy ha a magyar fél ily módon reagált, ami Románia budapesti nagykövetségének megtámadásában csúcsosodott ki, akkor miként kellett volna viselkednie Romániának azután, hogy Magyarország közvetlenül szerepet vállalt a három hazánkbeli magyar párt autonómia-megállapodásának január 8-i, kolozsvári aláírásában? Budapestnek

az autonomista mozgalom feltámasztására irányuló igyekezete vajon nem beavatkozás a román állam belügyeibe?

Mint ahogy az is felmerül bennem, hogy nem lehet-e hasonlóan egy másik állam párt belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni azt is, hogy a magyar miniszterelnök kabinetjének szintjén létrehoztak egy tisztséget a kárpát-medencei autonómiatervek koordinálására?

A HVIM-re visszatérve el kell mondani, hogy létrehozásától kezdve mostanáig nem láttam, vagy hallottam egyetlen romániai magyar politikustól sem, hogy zavarnák azok az ultraszélsőséges tevékenységek, melyeket ez a szervezet folytat. Ellenkezőleg, a HVIM nagyon sok akciója

a FIDESZ, vagy éppenséggel az RMDSZ gyámságával zajlik,

ami még jobban felbátorította ennek az úgynevezett Nagy-Magyarországért küzdő struktúrának a tagjait. Ennek megfelelően a FIDESZ ifjúsági szervezete éveken keresztül elfogadta a HVIM meghívását és részt vett a magyarországi Verőce-Kismaros településen tartott táborban, ahol Trianon hatásainak felszámolására vonatkozó módszereket és megoldásokat vitattak meg. Ennek megfelelően 2016-ban, október 6-a kapcsán, amikor az 1848-1849-es magyar forradalom leveréséről emlékeznek meg, Hegedüs Csilla, volt romániai művelődési miniszter csatlakozott a HVIM és a Jobbik képviselőinek felhívásához, hogy a kolozsvári Házsongárdi temetőben emlékezzenek meg az 1848-1849-es mártírokról. Idén egy másik RMDSZ-képviselő, Geréd Imre helyi tanácsos pedig március 15-e kontextusában kívánta a testvériesség jelét mutatni, de nem az európai értékeket és toleranciát hirdetők, hanem ellenkezőleg, a HVIM-es és Jobbikos szélsőségesek felé. Ennek megfelelően Geréd Imre e szervezetek képviselőinek társaságában volt látható az 1848-as mártírokról megemlékező egyik akción, amire a kolozsvári Erdő (Pădurii) utcai szociális központ udvarán került sor.

Mindezek láttán elkerülhetetlenül felmerül bennem a kérdés, hogy vajon nem túl „szelíd” a Külügyminisztériumunk eddig viselkedése?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24943
Erről biztosította Jean Claude Juncker EB-elnök az aktuális kormányfőnket, Viorica Dăncilát.
Enescu muzsikája helyett ma reneszánsz sláger szól a városháza tornyából.
A Sapientia díszterme dísznevet kapott, a Mátyás Napok pedig egy új helyszínt. Kolozsváron nyílt meg a Mátyás király-emlékév.
Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Nekünk meg vannak szép hegyeink!
Nem megalapozott az igazságügyi miniszter kérése.
A párt szerint minden bizonnyal pszichológiai zavarokban szenvedő PSD-ellenes tüntetők voltak.
Románia elköveti a hibát, hogy folyton Erdélyhez kapcsolja a román nemzet kialakulását. Ennek nincs alapja, mondja Lucian Boia történész.
Mivel a felvetések nagy része bekerült az Európa Tanács jelentésébe.
Nem könnyű kirúgni egy főügyészt, de nem is lehetetlen. A háttérben politikai machinációk sora indulhat be.
Pár száz ember háborodott fel annyira, hogy utcára vonuljon amiatt, hogy a PSD-kormány le akarja váltani a DNA főügyészét.
Botrányos hangulatban telt sajtóértekezletén Tudorel Toader a főügyész kirúgása mellett érvelt.
Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.
És azóta is magasról tesz rá. Sőt, remek politikai és választási tőkét farag a magyarok elleni uszításból. Hans Hedrich írása.
De nem dorbézolni, hanem megtekinteni a több évig tartó, nagyszabású restaurációs munkálatokat, amelyeken többek között a püspök kalauzolt végig. Rekordméretű hordót azért láttunk.