autonómia
Szerző: Sabin Gherman
2018. január 18. csütörtök, 10:29
Pedig ha tudnák a habzó szájú románok, hogy olyan román személyiségek, mint Cuza, Maniu, Pan Halippa is autonómiát akartak... Sabin Gherman írása.

Ha egyes hazafias elvtársak a politikából és a sajtóból mást is olvasnának, nemcsak előszavakat, akkor nem okozna többé nekik álmatlanságot, hogy jönnek a magyarok elvinni Erdélyt. Az egyesülés századik évfordulóján a magyar pártok éppen az alapító okirat – a gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozata – tiszteletben tartását kérték, és

tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezt az autonómiát csak a magyarok hangoztatták, hangoztatják.

Ezen kívül tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy az egyesülés egy Brătianu-féle bunkósággal indult: mégsem tartunk semmiféle Alkotmányozó Gyűlést, írjátok alá és olyan alkotmány lesz, amilyet én akarok. Arról sem beszélünk, hogy Maniu miért tagadta meg a részvételt az 1922-es koronázáson, arról sem, hogy 1928-ban, Gyulafehérváron miért ítélte el határozott szavakkal Bukarest központosító őrületét.

Maniu, Vaida Voevod, Traian Vuia, Aurel Vlaicu, Romul Boilă – mind románok; vádolhatnád őket azzal, hogy eladták magukat? Sever Bocu, a Birodalom hatóságai által börtönnel büntetett újságíró-aktivista, egyike annak a 12 erdélyinek és bánságinak, akik 1917-ben szimbolikusan hadat üzentek Ausztria-Magyarországnak (amiért „távollétükben” halálra ítélték őket) – ő mi volt?

Ezek a politikusok minden erejükkel elítélték a központosítást;

sőt, Romul Boilă, az Erdélyi Kormányzótanács volt minisztere új, föderalizmushoz közelálló alkotmányt javasolt 1931-ben, az újdonsült állam modernizálásának szükségességére hivatkozva. Mindnyájan románellenesek voltak? Csak azért, mert nem úgy gondolkodtak, mint a Fanartól elkábult iskolaszolgák?

A tankönyvekben írnak Cuzáról és a Kis Egyesülésről (Havasalföld és Moldova 1859-es egyesüléséről van szó – a szerk.), méghozzá olyan ünnepélyességgel, hogy azt hiszed, Isten könyörületessége szállt alá a románokra. Miközben nem egészen így történt – a iaşi-iak alig három év múlva már utcára vonultak, Moldova metropolitájával az élen, és a szétválást követelték. Miért?

A vlach rendszer DNS-ébe mélyen beivódott struktúra földhöz vágta a moldvaiakat.

Egyetlen ember sem képes cseppenként megreformálni a rendszert, egyszerűen muszáj az egészet kicserélni. Cuza 1862 januárjában hagyta ott Bukarestért Iași-t; alig két hónappal később, a Katonai Iskola avatásán nyilvánosan beismerte: „Aggasztanak a Moldva régi fővárosára a közszolgáltatások bukaresti központosításával rákényszerített áldozatok.”

A Konzultatív Főtanács a következőt mondta 1863. november 28-án: „Iași erkölcsi és anyagi állapotának közelgő jobbra fordulása akkor következik be, ha az egész Román Haza számára bekövetkezik a jobbra fordulás, haladás és javulás, vagyis megvalósul a modern tudomány három nagy elve:

1. A közigazgatási decentralizálás,

2. A teljes önkormányzati függetlenség,

3. A bíróság függetlensége az elmozdíthatatlanság fokozatos bevezetésével.”

Az akkori iași-iak okosabbak voltak, mint napjaink parlamentjének slampos többsége.

Kogălniceanu beszédei sem szerepelnek a tankönyvekben: a Kis Egyesülés egyik létrehozója volt és elsőként fogta a fejét, amikor látta, mi sült ki belőle… A moldvaiak folyamatosan azt remélték, hogy Iași második főváros lesz, még I. Károly is megígérte ezt nekik 1866 augusztusában – az akkori alkotmány 131. cikkelye pedig elő is írta közigazgatási autonómiára vonatkozó különleges törvények megalkotását.

És? A Duna-menti bojárok győztek, az ő Moldvájuk tovább hanyatlott a mai napig, amikorra az Európai Unió legszegényebb régiója lett és úgy tűnik, erről egyetlen minisztérium sem tud.

Menjünk tovább: megtörtént az 1918-as egyesülés – és?

Az erdélyi Vaida Voevod a Parlamentben átkozódott az észbontó központosítás ellen, a bukovinai Iancu Cavaler de Flondor megundorodva visszavonult, a besszarábiai Pan Halippa aláírta a Pruton túli képviselők által Ferdinánd királyhoz intézett első memorandumot: „Felség! Az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat tartalmazta azokat az alapokat, melyekre az Egyesülést helyezni kell: a decentralizálás és a közigazgatási autonómia (…) Az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat az a jogcím, melyen Besszarábia Romániával egyesülése alapszik. Besszarábiát az egyesülés óta olyan módon kormányozzák, ahogy még az afrikai fekete gyarmatokkal sem bánnak.”

Ez 1924-ben volt. A iași-iak három évvel korábban, 1919 januárjában aláírtak egy memorandumot, szintén Ferdinándnak címezve:

„Közigazgatási decentralizálás és települési autonómia – ezeket a megoldásokat javasolták a iași-iak már 1863 óta.

(…) A központosító rendszer az egyetlen oka annak, hogy mára nem csak Iași, hanem egész Moldva szenved, és mára mélyreható különbség lett a Milcov túlsó és innenső partja között, melyről azt lehetne mondani, hogy mintha nem is ehhez az országhoz tartozna.”

És mit kértek még a 8. cikkelyben?

„A vasúti hálózat fejlesztése, elsősorban a nemzetközi forgalom biztosításához Észak-Erdélyen keresztül, és egy kikötő létrehozása Besszarábia fekete-tengeri partvidékén.”

Románellenesek voltak a moldvaiak?

Tudod, miért akarták ezt a politikai és sajtóbeli rettegők által annyira elítélt autonómiát? Idézem: „Miként történt egyes bukaresti intézmények felszerelése a iași-iakkal szemben: Bukaresti Orvosi Egyetem – 106.400 lej, Iași-i Orvosi Egyetem – 40.500 lej; Bukaresti Bakteriológiai Intézet – 52.830 lej, Iași – 7.200; múzeumok és Bukaresti Füvészkert – 175.157 lej, múzeumok és Iași-i Füvészkert – 500 lej.”

1938-as memorandumában Iuliu Maniu is számokat sorol, Sever Bocu szintén. Az egész a bukaresti bojársághoz került. Tudod, miként zárul a iași-iak 1919-es memoranduma? „Iași nem könyöradományt kér, hanem igazságot.” Mindnyájan igazságot követeltek, a frissen egyesült összes tartományból, de

az új Romániát továbbra is a fanarióta banda vezette – pont, mint ma.

És akkor most mondd meg: milyen kapcsolat lehet még az autonómia/decentralizálás/régiósítás és az egységes, nemzeti és a többi, és a többi állam között? Semmilyen. De – és ezt érdemes megjegyezni: ez a párosítás, autonómia/magyarság lett a legravaszabb búvóhely, amikor az emberek kérdőre vonnak – románul! –, hogy miért nem csináltál autópályákat, miért pusztult le az oktatás, vagy miért pusztulnak el az emberek a kórházakban. Plusz, lezárásképpen: gondolkodjanak el azok a „hazafiak”, akik még mindig a „nyereg alatt puhított húst evő hunokról” beszélnek, hogy

a „hunok” vajon miért autópályákon közlekednek, míg mi, a föld közepe, még mindig szekérutakon vánszorgunk…

Ha Románia valóban jólétet akar, hagynia kell, hogy az emberek a munkájuk, hagyományaik, kultúrájuk szerint döntsenek – mert eddig még nem láttunk gazdaság elől menekülő embert, olyan Romániáról viszont folyton hallunk, ahonnan békeidőben eltávozott a lakosság 12 százaléka…

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24935
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.