A Magyar Unitárius Egyház közzétette felvétel
Egy az Isten
szabot
2018. január 13. szombat, 14:03
Ma ünneplik Tordán a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóját.
Cikkünk frissül.
 
Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen, Tordán.
 
Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
 
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani. 
 
Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben. 
 
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök
 
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök | Fotó: Magyar Unitárius Egyház
 
Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek, és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az isten.
 
Daniel Crisan, a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette, ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.
  
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”
 

Politikai elképzeléseiért se szidalmaztassék senki

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntő beszédében így fogalmazott: „Az ünnep, a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fognak fellógatni, ahogy azt a minap ígérte a román miniszterelnök. Azt is remélem, hogy a jövőben is, minden egyes évfordulón Erdélyben, Transzilvániában, a mi hazánkban lesz egy erős magyar közösség, és lesznek erős történelmi egyházak, akik teljes 
szabadságban emlékezhetnek a tordai országgyűlés határozatára, büszkén továbbörökítve ezt az óriási szellemi hagyatékot, amely itt született ezen a helyen.”
 

Országgyűlésben megörökített országgyűlés

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti – jelentette ki a Magyar Országgyűlés elnöke a hálaadó ünnepségen. Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harminc éves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. A vallásszabadságra mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára.
 
Azt is megemlítette azonban, hogy az erdélyi törvényhozók két vonatkozásban nem léptek túl a XVI. századi európai korszellem korlátain. A vallásszabadság jogát nem egyéni, hanem közösségi jogként értelmezték, amelynek csak a katolikus és a protestáns egyházak lehetnek a letéteményesei. Így a korabeli Erdély lakosságának negyedét kitevő románság görögkeleti vallása nem bevett vallásnak, hanem csak tűrt vallásnak minősült, az örmények és a zsidók vallásához hasonlóan.
 
Kövér lászló Tordán
 
Kövér László Tordán | Fotó: Magyar Unitárius Egyház
 
Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.
 
Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24870
Szigeti Enikő azt kéri Kelemen Hunortól, hogy váltsa le, vagy küldje kommmunikációs továbbképzésre Kali Istvánt.
Argentina után Peru is kihagyott egy büntetőt. Az akciógólokat ma szűken mérték a csapatok.
A törvényszék első fokon úgy ítélte meg, hogy nem szükséges érvényteleníteni az önkormányzati határozatot, mely lehetővé teszi a magyar feliratozást az iskolákban.
A Főpap, a Papok, a Kóristák, a Mártír/Tanúságtévő, a Jó Hívő és a többiek, megannyi figura a román hatalom színjátékában.
A nagybányai polgármester keresetlen szavakkal hajtotta el a vérbe a bukaresti vízfejet. Igaz, elsősorban gazdasági okokat sorolt fel az autonómia mellett, de már ez is nagy dolog.
A spanyolok gólgazdag döntetlent játszottak a portugálokkal, Uruguay megszenvedett a győzelemért a szívósan védekező Egyiptom ellen, Irán egyáltalán nem: marokkói öngóllal nyert.
A román nemzeti diskurzusban természetesen egyesülést illik mondani. Sőt, ha nem ezt mondja valaki, hazaáruló! De a tények makacs dolgok. Még a történelmiek is.
Vagyis, melyik lesz az a román párt, amely nyíltan felvállalja a burkolt Európa-ellenességet, és egyben csatlakozik a fujj, csúnya Visegrádi Csoporthoz?
Az egykori józsefkülvárosi művészmozit és nyári kertet veheti birtokba a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
Egy törvénytiszteletre kötelező törvényre van szüksége a hazának, a vadiúj nackópárt szerint. Aki pedig megszegi, mehet is a dutyiba.
Csütörtöktől egy hónapig (szinte) minden a foci körül forog.
A kormánypártok és az RMDSZ szerint az ártatlanokat, az ellenzék szerint a bűnösöket védi a futószalagon módosított büntető perrendtartás. A szenátus csont nélkül megszavazta.
Ha jövő év áprilisában Londoba szeretne utazni, akkor most – a bejelentés alkalmából – kedvezményesen vásárolhat jegyet.
Az iskola vezetősége egy nyilatkozat aláírására kötelezte a diákokat, hogy ne kerüljön több felvétel nyilvánosságra az iskola életéről.