A Magyar Unitárius Egyház közzétette felvétel
Egy az Isten
szabot
2018. január 13. szombat, 14:03
Ma ünneplik Tordán a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóját.
Cikkünk frissül.
 
Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen, Tordán.
 
Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
 
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani. 
 
Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben. 
 
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök
 
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök | Fotó: Magyar Unitárius Egyház
 
Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek, és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az isten.
 
Daniel Crisan, a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette, ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.
  
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”
 

Politikai elképzeléseiért se szidalmaztassék senki

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntő beszédében így fogalmazott: „Az ünnep, a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fognak fellógatni, ahogy azt a minap ígérte a román miniszterelnök. Azt is remélem, hogy a jövőben is, minden egyes évfordulón Erdélyben, Transzilvániában, a mi hazánkban lesz egy erős magyar közösség, és lesznek erős történelmi egyházak, akik teljes 
szabadságban emlékezhetnek a tordai országgyűlés határozatára, büszkén továbbörökítve ezt az óriási szellemi hagyatékot, amely itt született ezen a helyen.”
 

Országgyűlésben megörökített országgyűlés

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti – jelentette ki a Magyar Országgyűlés elnöke a hálaadó ünnepségen. Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harminc éves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. A vallásszabadságra mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára.
 
Azt is megemlítette azonban, hogy az erdélyi törvényhozók két vonatkozásban nem léptek túl a XVI. századi európai korszellem korlátain. A vallásszabadság jogát nem egyéni, hanem közösségi jogként értelmezték, amelynek csak a katolikus és a protestáns egyházak lehetnek a letéteményesei. Így a korabeli Erdély lakosságának negyedét kitevő románság görögkeleti vallása nem bevett vallásnak, hanem csak tűrt vallásnak minősült, az örmények és a zsidók vallásához hasonlóan.
 
Kövér lászló Tordán
 
Kövér László Tordán | Fotó: Magyar Unitárius Egyház
 
Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.
 
Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24870
Románia nem tudott megszabadulni a kommunista rendszer sötét árnyaitól. Sabina Fati írása.
Az ezüstpénzek Zilahtól délkeletre kerültek felszínre.
Állítólag ez áll a bukaresti üzletember visszavonulásának hátterében.
Eddig csak sejtették, hogy merre húzódhatott az erődítmény, de a régészek már a vár mindennapi életére vonatkozó leleteket is találtak.
Magyarellenesség ezúttal nem valószínű.
A kényes, nemzetközi téren számos bonyodalommal fenyegető lépésről a kormány már döntött is.
Egyszer már majdnem sikerült, de az alkotmánybíróság a soviniszta ellenzéki hőbörgők javára döntött.
Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.
A Bizottság számára a tagországok nem annyira konkrét társadalmaknak látszanak, inkább a nagy transznacionális bizniszek terepének. Horaţiu Pepine írása.
A sepsiszentgyörgyi polgármester fellebbezett a prefektúra által kirótt büntetés ellen.
És velük együtt persze még több amerikai hadi felszerelést.
Sőt, olcsóbbá válik! Ráadásul afféle „történelmi” igazságtétel folytán.
Idővel a magyar nyelvű orvosképzés teljes megszűnéséhez vezethet a most hozott döntés.
A Maros megyei falu közelében éppen most virágzik egy növénytani kuriózum.