Teodor Melescanu (jobbra) a Mihai Eminescu líceumban | A kép forrása a román külügyminisztérium honlapja
különalku
szabot
2018. január 11. csütörtök, 18:01
A román külügy természetesen Romániát ajánlotta modellként a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.
A román és az ukrán diplomácia vezetői tárgyalni terveznek egy olyan megállapodásról, amely garantálná az Ukrajnában élő román közösség anyanyelvi oktatását – írja az Agerpres hírügynökség. 
 
Teodor Meleşcanu külügyminiszter azt nyilatkozta ukrán hivatali kollégájával, Pavlo Klimkinnel folytatott megbeszélését követően, hogy Romániát mindaddig aggodalommal tölti el az ukrán oktatási törvény, amíg „nem találnak realista megoldást” a helyzetre. A román diplomácia vezetője ismét hangot adott álláspontjának, miszerint a kijevi parlament által elfogadott 
oktatási törvény „hátrányosan érinti a román kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvi oktatáshoz való jogát.”
„Megegyeztünk Klimkin úrral, hogy mielőbb elkezdjük és le is zárjuk a közös együttműködési megállapodás kidolgozására vonatkozó tárgyalásokat, ez a protokollum az oktatási törvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatos kérdésekre és főleg egy másodlagos törvény utólagos kidolgozására vonatkozik majd” – mondta Meleşcanu.
 
A román külügyi tárca vezetője kifejtette: Románia modellként szolgálhat Ukrajna számára a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, különösen az anyanyelvi oktatás tekintetében. 
 
A két külügyminiszter mellett a két ország tanügyminisztere – Liviu Pop és Lilia Grinevics – is részt vett a tárgyalásokon.
 
Ha már Ukrajnában járt, a két román miniszter felavatott egy román tannyelvű iskolát is a román határtól mintegy 40 km-re eső Iordănești-en, illetve meglátogatta a szomszédos Karapcsivban a Mihai Eminescu nevét viselő, szintén román tannyelvű középiskolát.
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24840
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.