Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen (Körösfői-Kriesch Aladár festménye)
évforduló
csubakka
2018. január 9. kedd, 14:22
A budapesti, a bukaresti és az európai parlament is nyilvánítsa annak – kérik.

A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház, és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés e napon iktatta a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.

Az esemény 450. évfordulója előtt, kedden a Magyar Unitárius Egyház vezetői ismertették kolozsvári sajtótájékoztatójukon az évfordulós rendezvények menetrendjét, és méltatták az esemény fontosságát. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, az évforduló nemcsak az unitárius egyház számára fontos – mely megalakulása évfordulóját ünnepli –, hanem minden keresztyén egyház számára.

A vallásszabadság napja parlamenti megerősítésének a tervéről Kovács István, az egyház közügyigazgatója beszélt. A vallásszabadság első kinyilvánítását olyan „szellemi transyvanicumnak” nevezte, mely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal. Kovács István elmondta: 450 évvel ezelőtt Erdély élen járt az akkori világ haladó eszméinek a megfogalmazásában. Hozzátette: akkor a nemzeti identitás fogalma még nem létezett, a vallás volt a legfontosabb identitási tényező. Szerinte „a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk”. A közügyigazgató szerint a vallásszabadság olyan szellemi kincs, melynek éppen a megvalósult volta feledteti el azt, hogy ez nem volt mindig természetes. Mint szemléltette: amikor ma repülőre szállunk, alig jutnak eszünkbe a Wright-testvérek, a repülés úttörői.

Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka elmondta, a vallásszabadság évében Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is szobrot állítanak az egyházalapító Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának. A főgondnok köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy 1,04 milliárd forinttal támogatta a jubileumi év rendezvényeit.

Gyerő Dávid egyházi főjegyző, az Unitárius Univerzalista Nemzetközi Tanács (ICUU) elnöke elmondta: a világ több mint harminc országában mintegy félmillió ember vallja magát unitáriusnak vagy univerzalistának. Ugyan egyházaik különböző korokban és különböző módon jöttek létre, valamennyien az egyházuk bölcsőjeként tekintenek Erdélyre. Számukra Kolozsvár azt jelenti, mint a római katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztyének Betlehemre. Gyerő Dávid elmondta: a vallásszabadság tordai kinyilvánítását szerte a világon megünneplik az unitárius és univerzalista gyülekezetekben.

A sajtótájékoztatón bejelentették: a vallásszabadság kinyilvánításának a szombati tordai jubileumán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is beszédet mond. Az ünnepség keretében emlékművet avatnak a 450 évvel ezelőtt tartott országgyűlésnek otthont adó római katolikus templom kertjében.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24798
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?