2018 nehéz év lesz a PSD számára. Elkerülhetetlennek tűnik a rendkívüli kongresszus összehívása vagy legalább az Országos Politikai Büró (BPN) döntése a pártvezetésről. Úgy gondolom, hogy Liviu Dragnea megpróbál majd ellenállni és minél nagyobb károkat okozni, mielőtt leteszi a fegyvert, és „Brazíliába” szökne.

 

Megfigyelhető volt, hogy az év vége felé Cătălin Rădulescu volt Dragnea úr legfőbb politikai szövetségese, az a büntetőügyekkel küszködő képviselő, aki megpróbálta áterőszakolni a parlamenten a büntetőtörvénykönyv pártvezető megmentését szolgáló módosításait.

 

Abból a magabiztosságból ítélve, amit Mihai Tudose a „nyugalommal” kapcsolatos válasza sugall, a vezetőknek és kiskirályoknak legalábbis egy része a kormányfő mögött sorakozott fel.

 

A szociáldemokraták jelenleg legalább két táborra szakadtak. Liviu Dragneát csak addig hagyják a szervezet élén, míg – így, vagy úgy – nem tisztázódik az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények helyzete. Több politikus is azt akarja, legyen vége a korrupció elleni harcnak, és helyreálljon „bizonyosfajta” politikai ellenőrzés a bírók és ügyészek fölött.

 

De a párt hibázott, hogy ilyen sokáig várt, és elhitte Liviu Dragnea ígéreteit, miszerint megmenti őket a „DNA üldözésétől”, mert mindent elveszített ebben az igazságügyi törvények által generált válságban. A választóktól a nemzetközi hitelességig. Egy külpolitikailag elszigetelt politikai szervezet nem képes túlélni a hatalomban.

 

Liviu Dragnea Donald Trumpban bízott. Óriási anyagi, kapcsolati és lobbierőfeszítéseket tett, hogy fogadja a Fehér Ház, de csak a beiktatási ceremóniákra érkezett csodáló nevetséges szerepe jött össze neki. Folyamatosan abban reménykedett, hogy a Trump és Putyin közötti kiváltságos kapcsolatok úgy bel-, mint külpolitikai szinten is kedvező helyzetbe hozzák, de nem történt semmi. Sőt rosszabb:

 

olyan, büntetőügyben jogerősen elítélt személy, aki rombolni akarja a romániai demokratikus rendszert. Ha a PSD-sek a párt túlélését akarják, akkor megoldásokat kell találniuk arra, hogy csökkentsék Liviu Dragnea befolyását.

 

Az RMDSZ már amúgy is bejelentette, hogy nem támogatja a büntetőtörvénykönyv tervezett módosításait, Liviu Dragnea esetleges próbálkozása pedig, hogy megszabaduljon Mihai Tudosétól, meglehet, hogy még a párttól sem kap elég támogatást, a parlamenti többségről nem is beszélve.

 

Vlagyimir Putyin 2018-ban megkísérel újabb elnöki mandátumot szerezni Oroszországban, és bár kevéssé valószínű, hogy választási vereséget szenved, hatalma gyengül, mert a moszkvai politikai elitek azt jelezték, hogy ez lesz Putyin utolsó hat éve a kormánykeréknél.

 

A választás valójában Putyin hatalmának és befolyásának a szeizmográfja lesz, a választók közömbössége és alacsony részvételi hajlandósága pedig megadhatná a jelet az utódlási harcra a Kremlben. És nem bánnak majd egymással kesztyűs kézzel. Ezek az Oroszország felől érkező feszültségek a bukaresti politikára is kihatnak majd, és várhatóan Liviu Dragnea még a belharcokkal elfoglalt Moszkva halovány támogatására sem számíthat.

 

Másrészről növekedhet az amerikai külügyminisztérium nyomása a PSD-re az igazságszolgáltatási rendszer meggyengítésére tett ismételt kísérletek miatt. Az Egyesült Államok külpolitikája 2018-ban is Kelet-Európára leselkedő veszélynek tartja majd Oroszországot, ezért Romániának – mint Amerika stratégiai partnerének – felszínen kell maradnia.

 

Liviu Dragneának már nem nagyon van mozgástere, és a PSD-n belüli zűrzavar – szerintem – az eltávolítása után is megmarad. Ne feledjük, hogy van esélye 2020-ig a parlamentben maradni és olyan nyomásgyakorlási csoportot ellenőrizni, mely a szociáldemokraták bármilyen változtatási próbálkozására veszélyt jelenthet.

 

Mihai Tudose elég erős lesz ahhoz, hogy állja a sarat Dragnea támadásaival szemben, de nem lesz képes megbirkózni az adójogi módosítások hatásaival. A kormány 2018-ban a gazdasági növekedés lassulásával fog szembesülni párosulva azok elégedetlenségével, akik a PSD ígéreteire szavaztak, és ráébrednek, hogy durván átverték őket.