Miért támogatja az RMDSZ a PSD-t?

Mert mindkettőnek megéri. A România Liberă autonómiától némileg irritált elemzése.
Hirdetés

Az igazságszolgáltatásról szóló törvények parlamenti elfogadásához az RMDSZ támogatására is szükség volt annak ellenére, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szervezet hivatalosan nincs kormányon. 

Az RMDSZ viselkedésének két fő oka van.

Először is az RMDSZ parlamenti képviselői ugyanúgy gondolkodnak az igazságszolgáltatási rendszerről, mint a PSD (Szociáldemokrata Párt) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége). Amúgy az elmúlt időszakban az RMDSZ sok olyan törvénymódosítást kezdeményezett, melyek célja az volt, hogy – nemzetiségtől függetlenül – megoldja a törvényekkel összeütközésbe került szenátorok és képviselők helyzetét. Ezek közül sok Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől származik, aki az igazságszolgáltatási törvényekkel foglalkozó különbizottságban is a DNA-ellenes (az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságról van szó – a ford.) módosítók egyik támogatója.

Másodsorban az RMDSZ arra használta fel az alkalmat, hogy megkapja a PSD támogatását a Szövetség számára fontos törvényekhez, mint amilyen a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozását lehetővé tévő jogszabály.

A PSD utóbbi hetekben végrehajtott akcióinak kulcspillanataiban láthatóvá vált, hogy a szociáldemokratáknak szükségük van az RMDSZ támogatására. Ez történt akkor is, amikor a PSD a képviselőház házszabályát kívánta úgy módosítani, hogy az ellenzék többé ne vihesse a plénum elé a bizottságokban már elutasított módosító javaslatokat. 

A házszabálybizottság eredetileg nem tudta elfogadni a módosításokat, mert az RMDSZ ellenállása miatt szavazategyenlőség alakult ki. Miután a PSD megígérte az RMDSZ-nek a marosvásárhelyi középiskola létrehozásáról szóló törvény megszavazását, a Szövetség megváltoztatta a szavazatát (házszabálybizottsági képviselője szintén Márton Árpád – a szerk.), és maga is hozzájárult az új házszabály elfogadásához.

Mit nyert az RMDSZ?

Az RMDSZ támogatása annak a törvénynek az megszavazásában is sorsdöntő volt, mellyel megsemmisítették az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség) által 2013 előtt javasolt tilalmakat. Mégpedig azért, mert ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, az ANI-törvény pedig sarkalatos jogszabály, így a 136 szenátor közül 69 szavazatára van szükség a módosításához. Márpedig a PSD és az ALDE 68 szenátorral rendelkezik, így az RMDSZ támogatása elengedhetetlen volt a törvényt módosító 77 voks biztosításához. 

Ez a forgatókönyv ismétlődött meg az igazságszolgáltatásra vonatkozó három (a bírók és ügyészek jogállásáról, az igazságszolgáltatás megszervezéséről és a Legfelső Bírói Tanácsról, vagyis a CSM-ről szóló) törvény elfogadásakor, mert ezek szintén sarkalatos jogszabályok, és megszavazásukban az RMDSZ támogatása döntő volt.

Mint említettem, az RMDSZ nem ingyen támogatta a kormánykoalíciót. A képviselőház plénuma nemrég fogadta el az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozásáról. A törvénytervezetet 172 igen szavazattal fogadták el 69 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett. 

„A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola részleges megosztásával, a magyar tannyelvű közoktatási egységként, az országos oktatási rendszer részeként és Marosvásárhely székhellyel létrejön a Római Katolikus Teológiai Középiskola”, ez áll a képviselőház plénuma által elfogadott törvénytervezetben. A középiskolának elemi, általános és középiskolai osztályai vannak, és az idézett forrás szerint a Marosvásárhelyi Helyi Tanácsnak a 2018-2019-es tanévtől kezdve, a törvénytervezet hatályba lépésétől számított legfeljebb 30 napon belül bele kell foglalnia a marosvásárhelyi iskolahálózatba.

Brüsszelből bírálták az RMDSZ-t

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Joseph Daul kemény üzenetet fogalmazott meg az igazságszolgáltatásról szóló törvények parlamenti elfogadása után. Daul az EPP-tag RMDSZ-t is bírálta, mert támogatta a PSD és az ALDE tervezeteit. 

„Riasztó dolog az igazságszolgáltatási törvények módosítása és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság megcsonkítása. Lehet, hogy a szocialisták növelik a hatalmukat a romániai intézmények feletti ellenőrzés fokozásával, de ezzel Romániát gyengítik. Az ország stabilitása és hitelessége kérdőjeleződik meg. Ennek megfelelően teljes támogatásunkról akarjuk biztosítani a bírókat, az ügyészeket és mindazokat, akik a korrupció ellen és egy igazságos és független igazságszolgáltatásért küzdenek Romániában. A meggyengített igazságszolgáltatás több korrupciót jelent, a több korrupció pedig nagyobb szegénységet az egyszerű emberek számára”, áll Daulnak az EPP honlapján közzétett üzenetében. Az EPP elnöke ugyanakkor kifejezte „mélységes sajnálatát az EPP-tag RMDSZ szavazatai miatt”, mely támogatja a szocialista kormányt.

Az RMDSZ válaszol

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor erre válaszul kijelentette, hogy a Románia Parlamentje által elfogadott törvények nem érintik hátrányosan az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot. 

„Már a múlt héten elküldtük Daul elnöknek az álláspontunkat, melyben érvekkel támasztottuk alá, hogy a három elfogadott törvény miért nem érinti semmilyen módon hátrányosan a jogállamiságot, miért nem befolyásolják semmilyen módon a korrupció elleni harcot, és nem függesztik fel az igazságszolgáltatás függetlenségét. Sőt úgy hiszem, hogy a CSM megerősítésével – e tekintetben – éppenséggel megerősödik az igazságszolgáltatás politikai körökkel szembeni függetlensége. Következetesen kitartok amellett, hogy a három elfogadott törvény, a magisztrátusok felelősségére vonatkozót is beleértve, nem módosítják Románia irányát és nem érintik hátrányosan a jogállamiságot”, hangsúlyozta Kelemen Hunor. 

Az RMDSZ elnöke azt állította, hogy alakulatát belekeverik a néppártiak és a szocialisták közötti európai politikai harcba, és meglepetésének adott hangot amiatt, hogy az EPP elnöke nem reagált, amikor a romániai kisebbségek jogai sérültek.

Kelemen nem tárgyalt a PSD-vel

Hirdetés

Az RMDSZ elnöke azt állítja, hogy nem tárgyalt a PSD-vel a marosvásárhelyi középiskoláról szóló törvény elfogadásáról.

„Most nem tárgyaltunk, egyetlen pillanatig sem tárgyaltunk ebben az időszakban. Az egész vita szeptemberben, a tanév megkezdése után zajlott le, amikor különféle közigazgatási döntésekkel és arra hivatkozva, hogy ott büntetőügyről van szó, a középiskolát felszámolták, és akkor mi azt mondtuk, hogy ha a helyi közösség igényli, ha a katolikus egyház részéről van ilyen igény, ha visszakapta a kommunisták által ellopott ingatlanát…”, ez Kelemen Hunor változata. „A törvény és az alkotmány minden elismert vallási felekezet számára lehetővé teszi, hogy ilyenfajta középiskolákkal rendelkezzen; akkor találnunk kell valamilyen jogi megoldást és a törvény az a jogi megoldás, mellyel tovább lehet lépni”, tette hozzá az RMDSZ vezetője.

Meddig folytatódhat a PSD kapcsolata az RMDSZ-szel?

A PSD és az RMDSZ politikusai remekül megértik egymást a parlamentben. De a Szövetség egyes követelései nem illenek a PSD nacionalista üzenetéhez. Ugyanakkor az RMDSZ vezetői is eltávolodnak a saját választóiktól, akiknek 85 százaléka 2014-ben Klaus Iohannisra szavazott.

Liviu Dragnea június 21-én, a Sorin Grindeanuval szembeni bizalmatlansági szavazás előtt a Szövetség vezetői által óhajtott több tervezethez ígért PSD-s támogatással szerezte meg az RMDSZ szavazatait. Ezek a tervezetek a közintézményekbeli anyanyelvhasználati küszöb csökkentésére, március 15-ének a magyarság nemzeti ünnepeként történő elfogadására, a kulturális autonómia bevezetésére vonatkoztak, de ezek között szerepelt egy felsőfokú felekezeti oktatásra vonatkozó tervezet is.

Ezzel párhuzamosan a parlamentben rendkívül feszültté vált a hangulat, a PMP (Népi Mozgalom Pártja) és a PNL (Nemzeti Liberális Párt) egyes parlamenti képviselői pedig – többek között a Liviu Dragnea képviselőházi elnöki irodájának kilincsére kötött nemzetiszínű szalagokkal – tiltakoztak a PSD szándékai ellen.

De egy sor szociáldemokrata honatya is tiltakozott a tervezetek ellen, különösen az erdélyi megyékből származók. A PSD több parlamenti képviselője azt kérte Dragneától, hogy mondjon le az RMDSZ-nek tett jelentős engedményekről. Ilyen körülmények között a PSD visszavonta a parlamenti napirendről a vitatott tervezeteket, az RMDSZ pedig végül nem szavazta meg a bizalmatlansági indítványt.

A vitatott autonómia

Az RMDSZ követelései a bizalmatlansági indítványon túlmenően továbbra is gondot jelentenek a PSD-vel meglévő kapcsolatában. Mégpedig azért, mert a PSD az utóbbi napokban maximálisan élt a nacionalista üzenetekkel, a „büszke román” szlogentől Liviu Dragnea támadásáig Soros György üzletember vagy a multik ellen. Márpedig az RMDSZ sohasem fog lemondani az olyan megyék autonómiájára vonatkozó követeléséről, mint például Hargita és Kovászna. 

Másrészről az RMDSZ is távolodik a saját választóitól, akik a 2014-es elnökválasztás alkalmával 85 százalékos arányban Klaus Iohannisra szavaztak, holott az RMDSZ a Ponta-kormány tagja volt. 

„Hozzuk Katalóniát Erdélybe”, mondta 2014-ben Kelemen Hunor, akit a Historia.ro idézett. A katalóniai erőszakos cselekmények kirobbanása után az RMDSZ árnyaltabb közleményt tett közzé. „Nem értünk egyet a kialakult erőszakhullámmal és politikai instabilitással. Úgy véljük, hogy a katalóniai feszült helyzet megoldásához elsősorban nyugalomra van szükség. Az élet a vasárnapi népszavazás után is folytatódik, és valamennyi polgárnak a politikai vezetők és a hatóságok bölcs és kiegyensúlyozott cselekedete az érdeke. A kialakult feszültségeket csak törvényes úton, párbeszéddel lehet megoldani. Nincs szükség újabb lázadásokra Katalóniában!”, áll az RMDSZ közleményében.

Talányos látogatás

Ennek ellenére az RMDSZ két Kovászna megyei vezetője, Antal Árpád és Tamás Sándor pontosan azon a napon látogatott Barcelonába, amikor a tartomány függetlenségéről szóló népszavazás zajlott, állítja a Hargita megyei sajtó (erre semmilyen bizonyítékot nem mutattak be eddig, Antal Árpád hivatalos oldalán nincs nyoma a látogatásnak – a ford.). Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és ugyanakkor „Székelyföld” autonómiájának támogatója, Tamás Sándor pedig Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Hargita megyei sajtó felvetette a kérdést, hogy vajon közpénzből szervezték-e kettejük látogatását, de azt állítja, hogy ezt az aspektust sem a sepsiszentgyörgyi városháza, sem Kovászna Megye Tanácsa nem tisztázta.

„Nem támogatom Katalónia függetlenségét, mégpedig azért, mert mi (a magyar közösség – a szerk.) nagyon sokszor megmondtuk, autonómiát akarunk, nem függetlenséget. Mi a magunk, Székelyföld számára gyakorlatilag azt szeretnénk, amivel Katalónia jelenleg autonómiaként rendelkezik”, jegyezte meg Antal Árpád a helyi sajtó szerint. „Sohasem vezet semmi jóra, ha egy központ, a mi esetünkben Bukarest, az ő esetükben Madrid, nemet és nemet mond bármire, amit kérsz. Ha folyamatosan nemet mondanak neked, egy adott pillanatban eleged lesz, azt hiszem, ez érthető. Ez így van a gyermekkel is, aki ha kér és nem adják meg neki, egy adott pillanatban megszökik otthonról”, figyelmeztetett az RMDSZ-es vezető.

Hirdetés