Kép. Elpais.com
Voks populi
béel
2017. december 21. csütörtök, 11:43
A balul elsült függetlenségi népszavazás nyomán Madrid által feloszlatott katalán parlamentet választják újra.

Megkezdődött a szavazás csütörtök reggel Katalóniában, Spanyolország autonóm tartományában, ahol öt éven belül már harmadszor tartanak helyi parlamenti választásokat.

A szavazóhelyiségek reggel 9 és este 20 óra között tartanak nyitva 947 katalán településen, ahol összesen 5,5 millió szavazásra jogosult adhatja le szavazatát.

Munkanap lévén a nyitás előtt már egy órával több szavazóhelyiségnél sorokat lehetett látni.

Katalóniában 2006 óta nem tartottak munkanapon választásokat, hagyományosan mindig vasárnap rendezik meg őket. Az elemzők szerint ez a döntés is hozzájárul a várhatóan igen magas, a felmérések szerint 80-82 százalékos részvételi arányhoz. Legutóbb, két évvel ezelőtt ez az arány 75 százalék volt.

A választók 135 parlamenti képviselő helyről dönthetnek, de a tét egyben a katalán függetlenségi törekvések folytatásának sorsa is.

A legutolsó közvélemény-kutatások többsége

a függetlenségi pártok táborát némileg erősebbnek mutatja, de nem eléggé erősnek ahhoz, hogy a parlamentben megszerezzék a kormányalakításhoz szükséges többséget.

Az sem zárható ki, hogy a választások után nem tud új kormány alakulni Katalóniában, és rövid időn belül ismét választásokat kell tartani.

A jogszabályok szerint a választások után az új katalán törvényhozásnak legkésőbb január 23-ig meg kell alakulnia, az új elnököt pedig február 6-ig kell megválasztania.

Katalóniában az előrehozott parlamenti választások kiírását október 27-én jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, miután feloszlatta a korábbi helyi törvényhozást, és menesztette a katalán kormányt.

Minderre a spanyol szenátustól kapott jóváhagyást az alkotmány 155-ös cikke alapján még aznap, hogy a Madrid által illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás nyomán a katalán függetlenség kinyilvánításáról fogadott el határozatot a barcelonai parlament.

A Mariano Rajoy vezette konzervatív spanyol kormány szerint a referendum megrendezését tiltják az ország törvényei,

ezért igyekeztek azt megakadályozni, míg a katalán vezetés mindent megtett annak érdekében, hogy megtartsák a voksolást.

A spanyol hatóságok aznap igyekeztek meggátolni a szavazóhelyiségek kinyitását, a rendőri fellépés erőszakba torkollott.   

A történtek hatására heteken át folyamatosak voltak a tüntetések a rendőri erőszak ellen Katalónia-szerte.

A katalán kormány a népszavazást eredményesnek ítélte, annak ellenére, hogy a szavazás hitelességét nem biztosították a választásokon szokásos törvényes garanciák.

Adataik szerint 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék).

Carles Puigdemont katalán elnök korábban azt mondta: kinyilvánítja Katalónia elszakadását Spanyolországtól, ha többen szavaznak igennel, mint nemmel. Erről szóló parlamenti beszéde azonban sok kétséget hagyott, ezért a spanyol kormány többször is felszólította: tisztázza, hogy kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét.

A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a leváltott  katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai ellen  lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én".

A volt katalán kormány nyolc tagja előzetes letartóztatásba került, közülük hatan azóta már szabadlábon védekezhetnek.

Carles Puigdemont és volt kormányának négy tagja az eljárás elől Brüsszelbe utazott, amiért a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Mielőtt a belga bíróság döntött volna a kiadatásról, visszavonták a kezdeményezést.

Az öt katalán politikus ellen érvényben maradt a spanyolországi letartóztatási parancs, így ők továbbra is a belga fővárosban tartózkodnak.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24582
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.