Megmagyarázzák: ezért szavazta meg az RMDSZ az igazságügyi törvények módosításait

A szövetség közleményben érezte szükségét megindokolni a voksot.
Hirdetés

Megszavaztuk az igazságügy és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács működéséről szóló törvények módosítását, mert ezek tovább erősítik a jogállamot és a korrupcióellenes harcot Romániában – közölte az RMDSZ.

Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak a rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen. Ma nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre – állapítja meg a szövetség közleménye.

A szövetség szerint ezen a „tarthatatlan” állapoton változtatni kell.

„Meggyőződésünk, hogy

a törvényes keretek módosítása által elérhető a túlkapások visszaszorítása, valamint a jogállam megerősítése.

December 11-én a bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerősítéséért, mai szavazatunkkal is ezt az utat követtük” – fogalmaz a közlemény, amely felsorolja a megszavazott módosításokat.

Létrehoznak egy ügyészi és bírói bűncselekményeket kivizsgáló testületet. Ez a testület a Legfelsőbb Bíróság mellett működő Főügyészség keretében fog működni – feladata az ügyészi és bírói bűncselekmények kivizsgálása. Ezt a részleget egy olyan főügyész vezeti, akit a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács testülete nevez ki, 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, akinek az elmúlt 3 évben nem volt fegyelmi intése, és legalább 4 évet dolgozott valamely ítélőtábla mellett működő ügyészségen. A kivizsgáló testület 6 hónappal a törvény hatályba lépését követően kezdi meg működését.

A vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya valósulhat meg a módosítás következtében. Részben megszüntetik a bírák és ügyészek közötti téves felfogást, miszerint ugyanazzal a státussal rendelkeznek.

Az ügyész nem egyenlő a bíróval, így ezen elv mentén kell biztosítani a tárgyalóterem berendezését.

Hirdetés

Továbbá a bírák, ügyészek és ügyvédek elhelyezésének is a felek közötti viszonyokat kell tükrözniük, különös tekintettel az ügyvéd és az ügyész közötti rangbeli egyenlőségre, valamint kettejük viszonyára a bíróval szemben.

Gördülékenyebbé teszik az igazságügyi adminisztrációt. Tekintettel arra, hogy a meghozott bírói határozatok indoklása és közlése jelenleg nagyon elhúzódik, a tervezet arra kötelezi a bíróságokat, hogy a bírói határozatokat a döntéstől számított 90 napon belül szövegezzék meg és tegyék közzé.

A módosítás azt oldja meg, hogy ne kezdő, szakmailag felkészületlen ügyészek dolgozzanak ezekben a szervezetekben, mint ahogyan ezidáig történt, hanem tapasztalt szakemberek. Ezáltal csökkennének a visszaélések és félreértések. Szigorúbb szakmai feltételeket szabnak meg az ügyészek esetében a szakmai előmenetelben. Ennek értelmében például a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságban (DIICOT) csak olyan ügyészek dolgozhatnak, akikkel szemben sosem volt fegyelmi eljárás, és 8 éves bírói vagy ügyészi régiséggel rendelkeznek. A Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) bevezeti azt, hogy kizárólag versenyvizsgával lehet elfoglalni az ügyészi helyeket. A tervezet értelmében egy ügyésznek 8 éves ügyészi vagy bírói szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie az eddigi 6 éves szakmai tapasztalat követelményével szemben.

A módosítás tovább erősíti a politikai függetlenségét az Igazságügyi Felügyeletnek, hiszen önálló jogi személyiséggel, függetlenül fog tovább működni.

Tekintettel arra, hogy a december 11-én megszavazott törvény szétválasztja az ügyészek és bírák tevékenységét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson belül, a tanács vezetésére vonatkozó előírásokat is ennek szellemében módosították – írja a közlemény.

Hirdetés