A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (a szerző felvétele)
Ajánlják az ajánlást
pazs
2017. december 13. szerda, 15:53
Alapvetően üdvözlik, de a problémák szerintük ezzel nem oldódnak meg.

Közös állásfoglalásban üdvözlik a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait, de emlékeztetnek arra, hogy a kárpátaljai magyarságot létében érintő probléma megoldását változatlanul az oktatás nyelvét szabályozó 7. törvénycikk módosításában látják.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői és a Kárpátaljai Református Egyházkerület, Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegye püspökei, valamint a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének esperese által jegyzett, az MTI-hez szerdán eljuttatott állásfoglalás szerint az aláírók üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán és különösen a törvény ez év szeptember 5-i elfogadása után a dokumentum 7. cikkének előírásait illetően fogalmaztak meg.

Fontosnak és a probléma megoldását elősegítő lépésnek tekintik a szervezetek és egyházak, hogy a Velencei Bizottság indokoltaknak minősíti azokat a kritikai észrevételeiket, amelyek szerint a 7. cikk normatív szövege alapvetően különbözik attól, amelyről a kisebbségi szervezetekkel tárgyalások folytak, a jogerőre emelkedett előírások lényegesen csökkentik a kisebbségi nyelveken történő oktatás lehetőségeit, ami aránytalan beavatkozás a nemzeti kisebbségek már meglévő jogaiba, továbbá, hogy a vonatkozó nemzetközi és alkotmányos rendelkezések betartása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek már meglévő és jól megalapozott jogait érintő átfogó reformok bevezetése során.  

„Teljes egészében egyetértünk a Velencei Bizottság azon megállapításával, amely szerint a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre”

– szögezik le az állásfoglalás aláírói. Mindazonáltal szerintük a bizottsági dokumentum számos tétele érthetetlen, illetve értelmezhetetlen, így nem tudják értelmezni a dokumentum 116. és 117. pontjainak azon részeit, amelyek szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének az e törvénytől függő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor – mint rámutatnak – feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne.    

Az aláírók rámutatnak:

„Érthetetlen számunkra, mire alapozzák a Velencei Bizottság tagjai azon tételüket, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a kisebbségek nyelveinek oktatásán túl egyéb tantárgyak tanításának a biztosítása ezeken a nyelveken, és hogy a kisebbségekkel majdan folytatandó konzultációkon kialakíthatók megfelelő biztosítékok a kérdést illetően, hiszen az ukrán hatalmi szervek magatartása ennek az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul Ukrajnában egy ilyen dialógusnak sem a jogszabályi, sem az intézményi feltételei nem adottak (...) Mindezekkel együtt a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat – jóllehet azok csak részben kínálnak megoldást a dokumentum elemző részében feltárt problémákra – támogatandónak tartjuk, és a magunk részéről mindent megteszünk azok megvalósítása érdekében, bár tudjuk, hogy erre a jelenlegi ukrajnai politikai helyzetben az esély minimális.”

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24463
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.