Strada utca
Szerző: Főtér.ro
2017. december 7. csütörtök, 18:09
Lucian Goga szerint a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló önkormányzati határozatok törvénytelenek, és ha nem vonják vissza, akkor közigazgatási bíróságra viszi az ügyet.

Kifogásolta a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűségére vonatkozó határozatokat Lucian Goga, Maros megye prefektusa. Az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön elmondta: a törvény által előírt feladatát teljesítette, amikor ellenőrizte, hogy az önkormányzati határozatok megfelelnek-e a törvényi követelményeknek, és a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozatok egyike sem ment át a törvényességi szűrőn.

A prefektus hozzátette: hivatala mintegy két héttel ezelőtt jelezte a kifogásait Marosvásárhely önkormányzatának, és 30 napos határidőt szabott a hibák kijavítására. Megjegyezte: többek között azt jelezte, hogy a közigazgatási törvény csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A jogszabály az utcanevek kétnyelvűségére nem vonatkozik.

A prefektus reményét fejezte ki, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat visszatér a korábbi döntésére, és kiküszöböli a jelzett hibákat, különben

kénytelen lesz a közigazgatási bíróságtól kérni a határozatok megsemmisítését.

A marosvásárhelyi önkormányzat október 26-án két határozatot fogadott el az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozóan. A Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írja elő, az RMDSZ által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is.

Amint az RMDSZ elmagyarázta: ez azt jelentené, hogy például a Tineretului (Ifjúság) utcának nemcsak a fordítása kerülne az utcanévtáblákra, hanem az utca nevét változtatnák meg Tineretului – Ifjúság utcára, és ez kerülne be az okmányokba is. Mindkét párt megszavazta a másik kezdeményezését is, így

az önkormányzati testület mindkét javaslatot elfogadta.

Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön úgy vélekedett: a prefektus nevetséges érveket hozott fel az utcák általuk javasolt átnevezésével szemben. Többek között azt az érvet tartotta nevetségesnek, hogy az így hosszabbá váló utcanevek nem fognak elférni a személyi okmányokon.

Mark Christian Hermann, a POL önkormányzati képviselője a Székelyhonnak nyilatkozva kijelentette: nem fogják visszavonni a határozatot, készek kiállni mellette a közigazgatási bíróságon, és ha Romániában nem sikerül érvényt szerezniük az igazuknak, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24373
A hollandok világcsúccsal is csak bronzérmesek lettek.
Hány sebből és miért vérzik a Kínát is „legyőző” román gazdaság? Tessék. És persze a magyarok megint jobban teljesítenek.
Mindenki nyugodjon le, nem a magyarok keze van a dologban. Hanem az anyatermészeté. Igaz, nem tudni, ő milyen nemzetiségű.
Hasznos és jó dolog a korrupcióellenes harc. De a saját háztájon is rendet kell tartani. Mert könnyen megfúrhatják a DNA hajóját, ha nem vigyáz.
A tiltakozás egy rendhagyó formájával készül a Musai-Muszáj a táblaper megnyerésének első évfordulóján.
Egy friss tanulmány a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján összefüggést állapított meg a használt autók behozatala és a közúti balesetek gyakorisága között.
Románia egyik leginkább megosztó személyisége, Lucian Boia történész többek között a hivatásos román történetírás nagyromán merevgörcséről is szól.
És itt a olimpia első doppingesete is, mégpedig a rendkívül megerőltető curling-ben.
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt, aki mindenkinek a lelkét megérintette, akivel csak találkozott.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.