Körösfői-Kriesch Aladár: Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen
Torda, 1568
pazs
2017. november 20. hétfő, 16:40
A tordai országgyűlés európai léptékű vívmányát az unitárius egyház javasolta felvételre az Erdélyi Magyar Értéktárba.

Mostantól hivatalosan is erdélyi magyar értéknek – azaz transzilvanikumnak számít – a vallásszabadság.

„A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott Vallásszabadság törvényének felvételét kérte az  Erdélyi Magyar Értéktárba. A bizottság úgy döntött, hogy  Erdélyi Magyar Értékké nyilvánítja a Vallásszabadság törvényét, valamint a felterjesztés kibővítése után benyújtja azt a Hungarikum Bizottsághoz”

– közölte Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük azt, hogy a következőkben, a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá is válhat” – fogalmazott Hegedüs.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságának tagjai további értékekről is döntöttek: a csíkrákosi római katolikus vártemplomot a Székelyföldi Értéktárba javasolták, a Bogáti kápolnát pedig a Hargita Megyei Értéktár részévé nyilvánították.

Az 1568-as tordai országgyűlés és a vallásszabadság
A leghíresebb tordai országgyűlést 1568. január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religio-k (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24113
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.
A két rabló százezer lejt vitt el.