Transzilvanikum lett a vallásszabadság törvénye, hungarikum lehet belőle

A tordai országgyűlés európai léptékű vívmányát az unitárius egyház javasolta felvételre az Erdélyi Magyar Értéktárba.
Hirdetés

Mostantól hivatalosan is erdélyi magyar értéknek – azaz transzilvanikumnak számít – a vallásszabadság.

„A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott Vallásszabadság törvényének felvételét kérte az  Erdélyi Magyar Értéktárba. A bizottság úgy döntött, hogy  Erdélyi Magyar Értékké nyilvánítja a Vallásszabadság törvényét, valamint a felterjesztés kibővítése után benyújtja azt a Hungarikum Bizottsághoz”

– közölte Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük azt, hogy a következőkben, a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá is válhat” – fogalmazott Hegedüs.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságának tagjai további értékekről is döntöttek: a csíkrákosi római katolikus vártemplomot a Székelyföldi Értéktárba javasolták, a Bogáti kápolnát pedig a Hargita Megyei Értéktár részévé nyilvánították.

Az 1568-as tordai országgyűlés és a vallásszabadság
A leghíresebb tordai országgyűlést 1568. január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religio-k (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.

Hirdetés