Illusztráció (Fotó: Pixabay)
jövőképtelenség
Timi
2017. november 20. hétfő, 18:46
A tanügyi szakszervezet arra figyelmeztet, hogy a romániai gyerekek több mint fele nem jár óvodába. Magas a szegénységben élők száma is.

A romániai gyermekek több mint fele nem jár óvodába – derül ki a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) hétfői közleményéből.

„A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet tanulmánya értelmében Romániában két gyermek közül egy ki van téve a szegénység veszélyének, és ez a tény a neveltetésükben is tükröződik. A tanulmány szerint az 50 százalékot is meghaladja azoknak a gyermekeknek az aránya, akik nem járnak óvodába. Ezek riasztó számadatok, amelyeknek változtatásra kellene ösztönözniük az egész társadalmat”

– olvasható a szakszervezet közleményében.

A FSLI szerint az illetékes intézményeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy a városi és a vidéki környezetben élő gyerekek egyaránt járjanak óvodába és iskolába, és hogy azonos körülményeket biztosítsanak számukra, kizárva a diszkrimináció vagy társadalmi kirekesztettség minden formáját.

A szakszervezeti szövetség elnöke, Simion Hăncescu kifejtette, egy modern társadalomban megengedhetetlen, hogy a gyermekeknek a túlélésért kelljen küzdeniük.

Az Eurostat hétfőn közzétett tanulmányából kiderül, hogy tavaly

a romániai gyermekek 49,2%-a volt kitéve a szegénység és kirekesztettség veszélyének.

Ez az arány az Európai Unióban mért átlag kétszerese, és az uniós tagállamok közül nálunk a legmagasabb. A szegénységnek és kirekesztettségnek legkevésbé Dániában (13,8%), Finnországban (14,7%), Szlovéniában (14,9%) és Csehországban (17,4%) vannak kitéve a gyermekek. 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24117
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?