Uszítósdi
Szerző: Darius Mureșan
2017. november 20. hétfő, 11:14
Ha jövőre kitör a román-magyar háború, a románok megint elmennek Budapestig. Aki ezt mondja: az Új Corneliu Vadim Tudor. Uszítós interjú. Csak erős idegzetű olvasóknak!

Alexandru Cumpănaşu exkluzív interjút adott a DC News-nak a CNMR-ről (Románia Modernizációjáért Koalíció – a szerk.), Románia jövőbeni terveiről, Kelemen Hunor Románia Csillaga érdemrendjének visszavonásáról, de a Magyarország elleni „hibrid háborúról”.

Egy hónapja volt a CNMR Közgyűlése. Milyen lehetőségek és célok lesznek ezentúl?

A CNMR olyan termék, mely lehetetlennek tűnt, amikor elindítottuk. Még Romániára nézve is újdonság összehozni több mint ötmillió, különböző profilú, eltérő érdekű és különböző dinamikájú szervezetekbe tömörült románt…

Mégis hogyan sorakoztak fel ezek az emberek? Mivel tudták őket összefogni? Vödrökkel, golyóstollakkal, olajjal, liszttel és más hasonlókkal?

Nem kellett sem vödör, sem liszt, sem olaj. Bennem is az a prekoncepció élt, hogy ez egy könnyen manipulálható nép, bennem is megvolt a román média által ideológiai szinten fenntartott szkepticizmus.

És ez nem így van?

Nem! Nem így van. Az utóbbi 3 évben jobban megismertem a román népet, mint az információmorzsákból, manipulációkból, intoxikációkból, prekoncepciókból és más hasonlókból ihletett többévnyi közszereplésem alatt. A következő tanulságot vontam le:

a román nép erőteljes, egységes, szolidáris, elkötelezettséggel és együttérzéssel rendelkező, szorgalmas nép,

de viszonyítási pontokra volt és van szüksége. A vezetőkkel szembeni bizalmatlanság és az, hogy gúnyt űznek belőlük, vezetett oda, hogy a románok mára összezavarodtak, csalódottak lettek és elegük van. Azt hiszem, ma a CNMR az a viszonyítási pont – és a tények ezt bizonyítják –, amire a románoknak szükségük van, hogy újra higgyenek önmagukban, a román nemzetben, az egységben és így tovább.

És mi a helyzet a lustákkal, a részegesekkel és a többi úgynevezett kategóriával, akikről egyes politikusok beszéltek az idők folyamán?

Igen, tudom, hogy mire gondol, de ők a lusták és a részegesek. Ha egyes románok rossz útra tévedtek, akkor ezt a kilátástalanság miatt, a remény, a lehetőségek hiányában tették. Nem fogom képmutatóan azt mondani, hogy nincsenek olyan románok, akik nem válnak e nemzet becsületére, de

ismer a világon egyetlen országot, ahol ne lennének „száraz ágak”?

Végső soron mit akarnak elérni ezzel a CNMR-vel?

Azt, amit az elejétől fogva akartunk. Bizonyos nemzeti eszmék, értékek, elvek, koncepciók körül egyesíteni a román népet, de ugyanakkor az ország modernizálását szolgáló megoldásokat is szeretnénk javasolni és megvalósítani.

Ezek nem szlogenek? Már hallottunk ilyeneket…

Őszintén szólva, én is. Csakhogy én olyanoktól hallottam, akik a románok szavazatát igyekeztek, akarták megszerezni. A hazugság, a csalás, a politikai banditizmus pedig leértékelte az általam említett fogalmakat.

És önök mitől különlegesebbek.

Egyszerű, mi nem akarunk szavazatokat. A CNMR pedig atipikus struktúra,

mely már bizonyította, hogy a hatalom délibábjának egyesítő ereje nélkül is nagyon sok eredményt ért el.

Tud példákat mondani?

Igen. Az Európai Alapok Minisztériumával közösen létrehoztuk a 2014–2020-as partnerségi megállapodás jogi keretét. Jelentős mértékben hozzájárultunk az energetikai mix kialakításához, olyan időszakban, amikor a gazemberek fel akarták számolni a szénalapú energiaipart. Leállítottunk és megakadályoztunk olyan parlamenti és kormányzati kezdeményezéseket, melyek bizonyos külföldi csoportokat hoztak volna előnyös helyzetbe a román természeti források esetében. Közreműködtünk a bányatörvény és a bányajáradéki törvény megalkotásában. Tárgyalásokat folytattunk és sikerült elérnünk, hogy az utóbbi 2 évben 16 százalékkal megnőtt az oktatási és 33 százalékkal a kutatási költségvetés. Követeltük és dokumentumokkal alátámasztottuk a Románia Csillaga érdemrend visszavonását a román állampolgárok megsértése miatt az RMDSZ elnökétől, Kelemen Hunortól. A törvényhozási folyamat blokkolásával és a jogi bizottsággal folytatott munkatalálkozóval jelentős mértékben közreműködtünk a közbeszerzési törvény megalkotásában. Parlamenti konszenzust alakítottunk ki a parlamenti képviselő választókörzeti naptára kapcsán. Támogatást és szaktanácsadást nyújtottunk a măgurelei lézer koncepciójának kialakításához és beindításához. Elértük a hátralékok kifizetését a pedagógusoknak, melyeket ők jogerős bírósági ítéletekkel értek el. Szerepet vállaltunk és vállalunk a sajtószabadság függetlenségének megőrzésében, többek között azokkal a vitákkal, melyeket az Agerpres átszervezéséről szóló törvény kapcsán fogunk kezdeményezni és így tovább.

Az eredmények közé sorolta, hogy visszavonják Kelemen Hunor úrtól a Románia Csillaga érdemrendet? Hogyan sikerült ez?

Nem a mi érdemünk, mert erről a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsülettanácsa és a köztársaság elnöke dönt. De

a CNMR az a struktúra, mely bejelentést tett a Tanácsnál, dokumentálta az esetet,

nyilvánosan és intézményesen érvelt a román néppel szembeni visszaélés és szemtelenség ügyében. Annyit mondhatok, hogy óriási erőfeszítés rejlik minden jelentős és egyszerűnek tűnő döntés mögött. A CNMR alelnökei, Costin Georgescu és Constantin Degeratu, a román nép igazi hazafiai, valamint a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsülettanácsa tagjai megérdemlik teljes tiszteletünket és elismerésünket.

És miért kellene örvendenünk annak, hogy Hunortól visszaveszik a kitüntetést? Ettől több autópályánk, iskolánk, kórházunk lesz?

Nem. Azt hozza meg, amire azért van szükségünk, hogy iskolákat, kórházakat és autópályákat építsünk. Egy olyan népnek, mely már nem bízik a vezetőiben és elvesztette az irányt, nincs energiája, akarata, vagy ereje bármit is építeni. A tegnapi gesztus azon kevés óriási szimbolikus értékkel bíró gesztus egyike, melyek révén

a román nép visszanyeri méltóságát, becsületét és – miért ne? – a románizmusba vetett bizalmát.

Egy nép esetében, akárcsak az egyéneknél, az erő a pszichikumból indul ki, a román nép kollektív pszichológiája pedig eddig a napig a belenyugvás volt. Amint látni fogják, hogy vannak személyek, szervezetek, személyiségek, akiknek, melyeknek az a céljuk, hogy megküzdjenek Orbánnal, Putyinnal, Kelemennel, vagy Porc Salmival (feltételezésünk szerint az RMDSZ ügyvezető elnökéről, Porcsalmi Bálintról lehet szó – a szerk.), felbátorodnak és többé nem fogják mioritikus módon várni sem az autópályákat, sem a kórházakat, sem az iskolákat.

És mit fognak tenni? Majd maguk megjavítják azokat?

Nem. Arra kötelezik majd az illetékeseket, hogy megtegyék ezt. Urakból partnerekké változtatják majd őket. A gonosz addig erős, amíg hatalmat kap, hogy az legyen. Egy egységes, a saját erejében bízó nemzet, de főleg ha van egy érte harcolni kész apolitikus alternatíva, a végén erős nemzetté válik.

És mi a következő lépés? Párttá válnak?

Nem, és e kérdésre még csak nem is támad nevethetnékem. Egy bizonyos rendszernek olyan nagy a fentiekkel szembeni félelme, hogy az utóbbi 3 évben elképzelhetetlen mértéket öltöttek az intoxikálások, manipulálások, nyomásgyakorlások és fenyegetések. Látva, hogy nem tudnak minket széttépni, hanem ellenkezőleg, a CNMR egyre jobban nő és fejlődik, egyetlen lehetőségük maradt: befeketíteni, befeketíteni, mert csak megragad valami.

Nem leszünk politikai párt, nem alakulunk át politikai párttá,

de arról értesítem a mindenféle elméletekkel előálló kibiceket, hogy még erősebbek és még agresszívebbek és még rettenthetetlenebbek leszünk.

Fenyegetésekről és nyomásgyakorlásokról beszél. Mire utal?

Már megtettem az államnak azoknál az intézményeinél, melyek az ilyenfajta cselekmények kivizsgálásában illetékesek.

Ennyire súlyosak voltak ezek?

Igen! De nem megyek bele részletekbe, mert az a normális, ha betartjuk a törvényes eljárást. Minden dokumentálásban és nyomozásban szereppel rendelkező hatóságot tájékoztattunk és meggyőződésem, hogy hamarosan tisztázni fogják a dolgokat.

Rendben, nem erőltetem. De mégis marad néhány kérdés, melyekre egy adott pillanatban válaszolniuk kell.

Így van, de nem nekem. Hanem azoknak az öltönyös-nyakkendős tisztességes embereknek álcázott csavargóknak. És legyen csak nyugodt, senkinek sem maradok adósa.

Nagyon sokat beszéltünk a CNMR-ről. Ezt a részt zárjuk le egy utolsó kérdéssel: Milyen tervei vannak a következő időszakra a CNMR-nek?

Nagyon egyszerű. Az egy hónappal ezelőtt tartott Közgyűlésen hozott döntéseket hajtjuk végre. A küldöttek jelentős többsége eldöntötte, mi a teendőnk. Tehát a CNMR következő két évre vonatkozó fő célkitűzései a strukturális alapok lehívása, az oktatás és a kutatás és

a védelem és a román nemzetállam szuverenitásának, egységének és integritásának megőrzése marad.

Alexandru Cumpănaşuval kapcsolatosan is felteszek néhány kérdést. Mit tervez a következő két évre?

Jelentkezem a DC News-nál (nevet). Számomra a fő célkitűzés és fő feladat a következő évben a CNMR elnöki tisztségének ellátása lesz, amibe a küldöttek nagyon nagy száma nem kinevezett, hanem megválasztott.

Ez azt jelenti, hogy a többi tervét feladja?

Igen! Sok tervemet feladom majd. Nagyon nehéz irányítani egy CNMR típusú struktúrát, mert a polgárok, a szervezetek igényei, gondjai rendkívül széleskörűek, összetettek és napi 48 órás munkát igényelnek. Ez nem jelenti azt, hogy sok mindent feladok abból, amit most teszek, de realista módon tudatosítanom kell magamban, hogy nem rendelkezem a más tervekhez szükséges energiával és idővel.

Nagyon sok tisztsége és hivatalos minősége van. Melyikről mond majd le?

Most nem tudok válaszolni, de úgy érzem, hogy Romániának most szüksége van a CNMR-re. Így aztán nem azon gondolkodom, hogy miről mondok le, hanem azon, hogy minek fogom szentelni magam. Bármilyen más projekt elhanyagolhatóvá és feladhatóvá válik.

Eddig kerültem, mégis nyíltan megkérdem: lemond a tévés műsorvezetésről?

Határozottan nem. Ellenkezőleg, megtízszerezem kölcsönhatásomat és kapcsolatomat a televízióval és a sajtóval. Az ennyire ambiciózus tervekben nem érhetünk el sikereket,

ha nem állnak mellettünk a nemzet legbátrabb emberei, az újságírók.

Nem mind tökéletes és nem is kell annak lennie, de az biztos, hogy szükség van rájuk. Ami engem illett, nem voltam és nem tartom magam újságírónak, holott egy közéletben megjelenő személyt könnyen lehetne újságírónak tartani. Más küldetésem és szerepem van és mindaz, amit az Ambasador România műsorral eddig megvalósítottam és ezentúl is megvalósítok majd, sokkal inkább egy projekt volt, amibe befektettem.

Milyen most a közismert kapcsolata a diplomáciai körökkel?

Kitűnő. Folyamatos havi informális találkozók vannak, és messze mi vagyunk a romániai diplomáciai körök egyik legmegbízhatóbb pillére. A kapcsolat tovább erősödik és konkrét eredmények is jelentkeznek majd Románia számára, nemcsak szavak.

Mi ma a legnagyobb csalódás Romániában?

Annak az érzése, hogy egy nemzet a saját vezetőin keresztül veri és robbantja szét önmagát. Túl sokat kellett már eddig is eltűrnie ennek a népnek, állandóan és folyamatosan ugyanazok az emberek keltették bennük azt az érzést, hogy ők jelentik Romániát. Elképzelésük sincs arról, mennyi düh, felháborodás és kétségbeesés halmozódott fel ebben a népben. Még mindig az 1989-es forradalom illúziójában élnek, hogy a tévén keresztül eldönthetik, mit gondol a nép.

Jövőre konfliktusba fog kerülni Románia Magyarországgal?

Igen. Nem feltétlenül katonaiba, mert ez azt jelentené, hogy harmadjára is eljutunk Budapestig. Magyarországnak ma csak egy hangos bohóca és nulla hadserege van. De

az biztos, hogy a hibrid háború már elkezdődött és a román államnak el kell döntenie, hogy megvédi magát.

A politikai vezetőknek kötelességük eszeseknek és racionálisaknak lenniük és bár eddig meg tudtam érteni a Moszkva Magyarországot irányító ügynökeitől származó sértegetésekkel szembeni tétlenséget, a dolgok most teljesen másképp állnak. Magyarország – Románia viselkedésétől függetlenül – már eldöntötte, hogy konfliktusba kerül Romániával és mostantól kezdve a román államnak többé egyetlen megaláztatást sem szabad elviselnie. Javában zajlik az a nagy terv, amiről beszéltem és írtam, és ami azóta pontosan úgy zajlott, ahogy azt leírtam.

És mit kell tenni?

Nem tudom, hogy mit fog tenni a román állam és a szövetségesek, de a CNMR többé nem fog eltűrni egyetlen Románia elleni sértést, sértegetést, vagy provokációt sem. A Hunoros példa magáért beszél, hogy mások is okuljanak belőle. Már csak ennyit mondhatok el: 2017. december 1-e lesz a napja, hogy Románia visszakapja a méltóságát minden románban.

A CNMR megtartja a méltóság meneteléseit az „RMDSZ-es vezetők által irányított” térségekben,

a következő egyszerű üzenettel: Mi, az egész országból érkezett románok nem adtuk fel ezeket a területeket és nem hagytuk magukra a Hargita, Kovászna és Maros megyei románokat. Ez egy békés lépés lesz, szélsőséges megnyilvánulások nélkül, a nemzeti ünnep megtartása ott, ahol ez általában gyásznap szokott lenni, ahogy azt Hunor már elmondta nekünk.

Miből áll majd ez a menetelés?

A következő napokban tisztázzuk majd mindezeket az aspektusokat. Egyelőre a kollégáimmal konzultálok az összes részletről, mert az RMDSZ-en belül Moszkvának elég sok spekulánsa van és az üzenetnek építkezésről kell szólnia, nem megosztásról.

Folyamatosan Moszkváról beszél. Kik Moszkvának ezek a befolyásolási ügynökei?

Trollok. Egyesek láthatók, de azok a legveszélyesebbek – róluk majd akkor fogok beszélni, amikor szükséges, bármilyen áron és bármilyen kockázattal –, akik nyugatbarátnak mutatják, álcázzák magukat, holott holmi Volga vizében nevelkedett kígyók.

Nyugatbarátot mondott?

Igen, nyugatbarátot. A megfelelő időben majd részletesebben beszélek erről. De ezek azok, akik igazán csapást mértek és mérnek a román államra belülről. És itt nemcsak a politikában lévőkre utalok. Vannak olyan befolyásos emberek, vagy akik azt hiszik magukról, hogy befolyásosak, akiknek leleplezése nagy rengéseket okoz majd Bukaresten. Csak egy aspektust jegyezzen meg: nyugatbarát bundát hordanak, de alatta igazi szibériai farkasok. És el ne felejtsem, egyesek közülük szándékosan túlértékelték Kirill pátriárka bukaresti látogatását.

Kik a belső ellenségek?

Más kérdés? (nevet).

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24104
Élesedik a küzdelem Augustin Lazăr és a kormányoldal között.
Öröm nézni, ahogy a szerző a nemzeti, egységes és oszthatatlan román nemzetállam, illetve az ukrajnai román kisebbség diskurzusa között lavíroz. És a végén kilóg a hazai lóláb is a magyarokkal.
Nem nálunk, természetesen. Hanem Franciaországban.
Egy friss felmérés szerint a külföldön élő románok 91 százaléka rendszeresen vásárol hazai termékeket.
A csendőrség büntette meg az egyenruhások sértegetése miatt.
Nagy Orbán színészként 21 éve tagja a Harag György Társulatnak. Versenyvizsgán nyerte el az igazgatói tisztséget.
De ez nem feltétlenül baj. Csak ha nagyon píszí kultúrában él az ember.
Például azok fejében, akik, úgymond, ezt a szerencsétlen országot irányítják. De csalódnunk kell. Nincs nekik. Andrei Pleșu írása.
Az ellenzék ellenkezett, de a PSD már ma napirendre vette és megszavazta. Megússzák az összeférhetetlen honatyák is.
Ez egy „rendkívüli helyzetekben esedékes ad-hoc eljárás”, mivel aggódnak, hogy veszélybe kerül a korrupcióellenes harc.
És Kolozsvár is kiemelt helyszín lesz, naná.
Ritka pillanat, amikor az oroszok KIVONULNAK valahonnan.
A Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet lányai saját készítésű portékáikkal segítenek a hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatásában.
Nagyon úgy néz ki, hogy a dísztribünökön bűnözők, bűnügyesek és sunnyogó csicskásaik állnak majd. A másik oldalon meg a nép, amely megszavazta őket.