Fotó: EMNT
Autonómia = Lojalitás
szabot
2017. november 18. szombat, 10:25
Avagy esélyt jelent-e vagy veszélyt a centenárium a román-magyar kapcsolatokra. Transzilvanisták konferenciáztak Nagyváradon.
A románok és magyarok egymásra utaltságáról beszéltek a nagyváradi polgármesteri hivatal dísztermében tartott pénteki konferencia román és magyar előadói. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület által szervezett konferencia résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy Erdély és Románia egyesülésének a küszöbönálló centenáriuma esélyt vagy veszélyt jelent-e a román-magyar kapcsolatokban.
 
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke nyitóbeszédében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva arra figyelmeztetett, hogy jelenleg Romániában és Erdélyben 
 

párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. 

„Meg kell tanulnunk a közös erdélyi dialektust, mert ez az egyedüli lehetőségünk a jövő építésére” – jelentette ki Tőkés László. Úgy vélte: olyan reprezentatív román-magyar párbeszédre lenne szükség, amelyben a magyar oldalon a teljes erdélyi magyar társadalom képviselői ott ülnek, és nem a román állam választja ki a magyar tárgyalópartnereket.
 
 
Florin Birta, Nagyvárad liberális alpolgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a határ menti város száz beruházással kívánja ünnepelni az Erdély és Románia egyesülése óta eltelt száz évet. Hidakat, utakat akar építeni, amelyek mind a magyaroknak, mind a románoknak hasznára lesznek.
 

Rosszul indult a centenárium előkészítése

– figyelmeztetett Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár, hiszen 2017 elején a Román Akadémia 84 tagja nemzetféltő, magyarellenes felhívást tett közzé. A politológus szerint a szimbolikus jelentőségű román intézményeket, amilyen az akadémia is, még mindig a Ceaușescu-diktatúra idején kialakult nemzeti kommunista ideológia hatja át.
 
Hozzátette: bizonyítható, hogy az akadémikusok nyilatkozatának az értelmi szerzői a Securitate ügynökei voltak. 
 
Dan Mașca, a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója úgy vélte: ha az erdélyiek nem veszik kezükbe a sorsuk irányítását, a régió mindig Bukarest és Budapest „manőverezési területe” lesz. „Ha nem tesszük lehetővé, hogy minden közösség magát irányítsa, a gyermekeink más országot fognak választani” – jelentette ki a vállalkozó.
 
Román-magyar kerekasztal Nagyváradon
 
Az erdélyi román-magyar kerekasztal Nagyváradon a városháza tanácstermében | A kép forrása az EMNT Facebook-oldala
 
Hasonló szellemben szólalt fel Sabin Gherman televíziós újságíró, a korábbi Elegem van Romániából röpirat szerzője. Megbocsáthatatlan bűnnek tartotta, hogy az erdélyi románok, magyarok és németek nem hozzák létre azt a közös pártot, amely a tartomány autonómiájáért lép fel. 
 
„Ha nem tesszük le egy olyan párt alapjait, amelyben románok, magyarok és németek ott vagyunk együtt, és amely a három erdélyi hivatalos nyelvet felvállalja, soha nem fogunk győzni” – vélte Sabin Gherman.
 

Az erdélyi magyarság éppen az autonómiaköveteléssel bizonyítja a legjobban a román állam iránti lojalitását

– mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Megjegyezte: a többkultúrájú régiók akkor teljesíthetnek jól, ha a kultúrák nem harcolnak egymás ellen. Ezért a románok és magyarok egymás iránti bizalmát kell erősíteni. Hozzátette: a tabumentes párbeszéd a bizalom újraépítését segítheti elő.
 
Hans Hedrich politológus, civil aktivista arra figyelmeztetett, hogy félre kell tenni az első világháború, és Európa azt követő átrendeződésének az etnocentrista szemléletét, hiszen a háború is és az azt lezáró béke is a földrész gazdasági szempontok szerinti újraelosztásáról szólt.
 
Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács elnöke Románia és Magyarország egymásrautaltságára hozott fel példákat. Megjegyezte: földrajzi helyzete folytán Románia csak Magyarországon keresztül kapcsolódhat Nyugat-Európához, Magyarország viszont az erdélyi magyarok iránt viselt felelőssége miatt nem Nyugat-Európa felé, hanem a román határ felé építi az autópályákat, amelyek Románia kapcsolódását is szolgálják.
 
A konferencia második részében a magyar nyelvnek az üzleti életben betöltött szerepéről hangzottak el előadások.
 
Az EMNT-nek ez már a sokadik román-magyar kerekasztala volt, a kolozsváriról itt számoltunk be bővebben.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24083
A közép-amerikai ország alkotmánybírósága megtagadta a szabadon engedés lehetőségét.
A Norvégiától kapott 52 millió euróból csekélyke összeg jut a korrupció megelőzésére, holott ez Románia legégetőbb problémája.
Egy egyesület feljelentette Florin Iordachét, mert megsértette a társadalmi normákat, amikor fityiszt mutatott az ellenzéknek.
Traian Ungureanu pontosan látja, hogyan és miért hülyül el a román társadalom. És hogy válik le minderről egyre inkább Erdély.
Angolul mondják el, hogy annyira párhuzamos Erdélyben a magyarság a románsággal, mint a katolikusok a protestánsokkal Észak-Írországban, ahol száz éve még polgárháború dúlt.
Az államelnök aláírta Ecaterina Andronescu kinevezését.
Az egyik főszereplő: Verestóy Attila, az RMDSZ idén elhunyt erős embere. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is benne van a képben.
A román politikai elemzőknek igazán rossz napjaik lehetnek. Már álmukban is Orbán Viktor kísérti őket.
Hétvégi programajánló székelyeknek, és nem csak: ismét gyűlésbe hív az SZNT.
Mert a magyar kormány támogatja a székelyföldi focicsapatokat.
Bizony, a boldogsághoz nincs szükség titán-kevlár mellényre. A lelkünket kell megedzeni. Legyen olyan, mint a damaszkuszi acél.
És a román politikai elit csak szólamokat pufogtat. A romániai magyar politikai elitnek nincs mit ünnepelni. A magyarországi politikai elit pedig a románok lelkébe tapos.
Csak a Brexit-ügyi miniszterük nem tudja vállalni. Mi viszont továbbra is mehetünk oda dolgozni.
Erre a következtetésre jutott a közegészségügyi hatóság egy friss felmérés alapján.