Fotó: RMDSZ
Haladó és magyar
szabot
2017. november 18. szombat, 17:49
140 éve született Ady Endre, aki ha valamit megírt, az senkit se hagyott hidegen.
„Ady Endre előretekintő ember volt. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a 21. században, 2017-ben is hozzá hasonlóan előretekintsünk és lázadjunk. Lázadni kell mindig az ellen, ami az embert visszafogja és visszatartja – ez Ady öröksége, amelyhez ragaszkodnunk kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Érdmindszenten, ahol november 18-án a 140 éve született költőre emlékeztek. 
 
„Hamarabb volt elismert újságíró, mint költő. Ebből a megközelítésből is meg kell érteni őt és mindazt, amit a magyar irodalomban és a publicisztikában alkotott. Személyisége magával hordozta a lázadást is, küldetéstudata volt és szenvedélyes” – idézi Kelemen Hunort az RMDSZ mai közleménye.
 
Újságokban megjelentetett írásai sosem hagytak hidegen senkit, ha valamit megírt, az esemény volt, világnézeti vitákat váltott ki – állítja a szövetségi elnök: „egyformán tudta bírálni azokat, akik elmerültek a nacionalizmusban és azokat is, akik a kozmopolitizmust, az antinacionalizmust hirdették. Meggyőződése volt, hogy úgy kell és lehet magyarnak lenni, hogy közben magyarságtudatunkkal a körülöttünk élő népeket is megértjük. Az, hogy elfogadták az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő más nemzetiségű költő- és írókollégái, azt mutatja, hogy ez általa képviselt lázadás és útkeresés megértésre talált.”
 
Ady Endre új minőséget teremtett az újságírásban és az irodalomban is, haladó és magyar volt – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A megemlékezésen és koszorúzáson beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja. 
 
 
Az 1990 óta huszonnyolcadik alkalommal megrendezett „zarándokúton” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, a költő szülőhelyének gyermekkori és ifjúkori emlékképei – így a hétszilvafa, az avardombok, a krisztuskereszt vagy a szikkadt Kraszna-ágak – egy nagy költészet motívumkincseivé váltak, jelképezték Ady költészetében a saját és a magyarság sorsát.
 
Lezsák Sándor szerint Adyt sokan félreértették, kiragadva költészetéből és életéből azokat a pillanatokat, amire éppen szükségük volt. Nem ismerték, vagy nem akarták észrevenni a kételyekkel küszködő kálvinistát, a folyton háborúzó férfit és a fajtáját ostorozó, de azt mindenkinél jobban szerető és féltő embert – tette hozzá.
 
Békére és igazságra vágyott, a csalások és a hazugságok fölött – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, az életében esendő és romló Ady helyett a költői nagyságot és a látnoki erőt kell meglátni, ami közkincs és örök értéke a magyarságnak.
 
Az Adyra emlékező programsorozat délután Nagykárolyban folytatódott, ahol a Károlyi-kastély kertjében az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egészalakos bronzszobrot leplezték le.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24090
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?