Fotó: hotnews.ro
világpremier
Szerző: Ion M. Ioniță
2017. november 14. kedd, 09:18
Hogy lopnak, el akarják csórni az igazságszolgáltatást is, és ezért tüntet a nép, ilyet már láttunk. De autópályákért...

A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) támogatói a múlt téli első tüntetéshullám alkalmával azt mondták, hogy a tüntetőket Soros fizeti, a multik és a Rendszer állnak mögöttük. Most, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomaggal és az adótörvényeket módosító sürgősségi rendelet elfogadásával kapcsolatos új elégedetlenségeknél már nyíltan, magyarázatként hangoztatják ezeket. Újra a multik és a világszintű összeesküvők a hibásak.

A gazdasági szakemberek, az üzletemberek, a kisvállalkozók körében az az általános benyomás, hogy

a PSD-s kormányzat a bejelentett lépésekkel csődbe viszi az állam pénzügyeit.

A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége a munkaadótól átkerült a munkavállalóhoz. Az alkalmazottak csökkenő bérektől félnek. A tüntetéseken megjelent emberek úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatásról szóló törvényekkel a PSD politikai ellenőrzést akar szerezni a bírók felett.

A PSD-s kormányzatnak gyakorlatilag sikerült olyan kategóriákat egyszerre maga ellen fordítani, melyek normálisan nem állnának a barikádnak ugyanazon az oldalán, például a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket.

A tüntetőknek ezen a koalícióján túlmenően van még egy kategória, mely számbelileg kisebb, de a román társadalom egyik legkritikusabb gondjára mutat rá: az infrastruktúra-beruházások hiányára.

Az már súlyos helyzet, ha az emberek autópályákért vonulnak utcákra.

Talán világszinten egyedülálló eset, hogy infrastruktúráért tüntetnek. De mindenki számára világossá vált, hogy a PSD-s kormányzat nem akar infrastruktúrát építeni. Miközben erre van európai pénz, a teljes támogatást megkapjuk Brüsszeltől, Európa könyörög, hogy költsük el a rendelkezésünkre bocsájtott pénzt, de a bukaresti vezetők csökönyösen elutasítják!

Két okból teszik ezt. Az első, az európai pénzeket nehéz ellopni. A második, a beruházásokra szánt költségvetési pénzeket a választási kampányban megígért, de alaptalan béremelésekre költik.

Ennek a politikának katasztrofális következményei vannak. Moldva és Munténia déli része elszakadt az ország többi részétől. Egész megyék néptelenednek el, nemcsak a külföldre irányuló, hanem a belső migráció miatt is. A befektetések az ország nyugati felében összpontosulnak, a többi régió pedig fejletlenségre ítéltetik.

A legszegényebb megyék termelik ki a legerősebb kiskirályokat.

Ami természetes is, hiszen ezekben a megyékben az állami intézmények a legjelentősebb munkaadók. Így a helyi főnök dönt mindenről a kérdéses megyében. Teleorman csak egy a példák közül.

Végső soron nincs semmi különbség a független igazságszolgáltatást és az autópályákat követelők között. Ők úgy gondolják, hogy Romániát feudális modell szerint vezetik, ahol maroknyi kiváltságos, parlamenti képviselő, miniszter, megyei tanácselnök és az egész apparátus azért fogad el törvényeket, hogy védelembe helyezze magát, a kormányzás pedig csak szegénységet generál a lakosság többi része számára.

A helyzet annyira komoly, hogy még a PSD-ben is zavarok és repedések keletkeztek.

Többször is el kellett halasztani az „adóforradalom” elfogadására összehívott kormányülést. Úgy tűnik, mintha Tudose kormányfő nem kívánta volna egymaga vállalni a felelősséget e rendelet elfogadásáért. Az is nagyon elképzelhető, hogy a kormányfő ezzel akarta azt a látszatot kelteni, hogy nehezebben meggyőzhető. De ez már nem számít. A lépéseket elfogadták. Liviu Dragnea győzött.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24012
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.