Miután az ország elnöke 2017. november 6-án újra megnyitotta a közigazgatási-területi reform (szabadfordításban: „Románia régiósítása”) témáját, az alábbiakban egy LISTÁT javaslok azokról a decentralizálási, valamint egyes régiók és mikrorégiók újbóli felértékelésére vonatkozó politikákra/projektekre, melyek nem igényelnek nagy erőfeszítést, melyekhez nincs szükség az alkotmány módosítására és melyek nem mennek szembe (túlságosan) a lakosság többségének mentális „setting”-jével.

1. A decentralizált intézmények, közhasznú cégek, állami vállalatok, iskolák, középiskolák és más hasonlók vezetői kijelölésének valódi depolitizálása és az alkalmasság elvének alkalmazása.

2. Az eltúlzottan/redundánsan/nacionalistán használt „nemzeti” kifejezés eltávolítása

egyes központi hatóságok nevéből és esetleg „állami”, „központi” kifejezésre cserélése – a szóban forgó intézmények tevékenységével ellentétes etnicista áthallások elkerülése érdekében (pl. a Nemzeti Diszkriminációelleni Tanácsot vagy a Nemzeti Audiovizuális Tanácsot Diszkriminációelleni Tanáccsá és Audiovizuális Tanáccsá kellene átnevezni).

3. Annak a potenciálisan alkotmányellenes/diszkriminatív rendelkezésnek az eltörlése, melynek értelmében a bizonyos árbevételt meghaladó kereskedelmi társaságoknak kötelességük Bukarestbe áthelyezniük az adózási székhelyüket.

4. Egyes bukaresti intézmények vagy akár központi minisztériumok székhelyét az ország más városaiba kell áthelyezni, az emberi erőforrások, tudás, pénzügyi források méltányos területi megosztása céljából. Például: Regionális Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Örökség Intézete, Számvevőszék, Állami Építésügyi Felügyelet, Alkotmánybíróság, Gazdasági Minisztérium, Művelődési Minisztérium, Ásványforrások Ügynöksége.

5. A történetírás depolitizálása és a nemzeti és regionális témájú diskurzusok „dezideológizálása”;

az átpolitizált történetírás és ennek múltbéli hatásainak kritikus önvizsgálata, a történelmi/nyelvi/vallási közösségek tagjainak visszahelyezése jogaikba, a Románia jelenlegi területén élő történelmi/nyelvi/vallási közösségek rehabilitálása.

6. A fejlesztési régiók történelmi régiók szerinti átnevezése, esetleg a fejlesztési régiók határainak átrajzolása, egyes régiók döntéshozatali központjainak áthelyezése (pl. Gyulafehérvárról a régióban központibb helyen lévő városba), a fejlesztési régiók további mikrorégiókra osztása.

7. A határmenti övezetek fejlesztésének serkentése

az infrastrukturális összeköttetés létrehozásával/visszaállításával a szomszédos országokban lévő határterületekkel (pl. tömegközlekedési – vasút, autóbusz – kapcsolatok, kerékpárutak, turistautak és más hasonlók létrehozásával), jelentős számú új határátkelő megnyitása, a szomszédos országok nyelvének, történelmének, kultúrájának fakultatív oktatásának bevezetése a tanrendbe, valamint csereprogramok létrehozása a szomszédos országokkal; a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvények következetes és proaktív alkalmazása a határövezetekben is, ezzel bátorítva a határokon átnyúló cseréket; határokon átnyúló témákkal foglalkozó és a szomszédos országok nyelvét oktató tévé- és rádióműsorok indítása.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.