Beszáll a Sapientia a középiskolás elit képzésébe

Helyszínt és időnként oktatókat biztosít a magyarországi Mathias Corvinus Collegium fiatal tehetségeket képző programjának.
Hirdetés
Együttműködési megállapodást írt ma alá Tonk Márton, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja és Lánczi Péter, a Mathias Corvinus Collegium igazgatóhelyettese. A magyarországi MCC többféle elitképző programot is futtat Erdélyben: 
  • 2014 óta zajlik az egyetemistáknak szánt, angol nyelvű vezetőképző programja főként külföldi előadókkal; 
  • hamarosan indítja a MIÉRT-tel közös Erdélyi Politikai Iskolát, egy négy hétvégés, gyakorlati politikusképzőt;
  • és szintén évek óta zajlik az e-learning alapú Középiskolás Program.
Ez utóbbi kilenc, egyenként négy- vagy nyolchetes kurzust jelent olyan társadalomtudományi tárgyakból, amelyek nem szerepelnek a középiskolák kínálatában, vagy nem azt a területet fedik le, mint a középiskolai tananyag: például jog, nemzetközi kapcsolatok, közgazdaságtan, modern kori történelem, íráskészség magyarul és angolul is, stb. 
 
Ezek a kurzusok online elérhető olvasmányokból, videókból és interaktív anyagokból állnak, ezeket havonta személyes találkozó egészíti ki Székelyudvarhelyen és Kolozsváron felváltva, illetve egy téli és egy nyári tehetséggondozó tábor. A képzésekre beiratkozott diákok kolozsvári találkozóihoz biztosít szállást és képzési helyszínt a Sapientia Kolozsvári Kara a Tordai úti ingatlanában, gyakorlatilag erről szól a ma aláírt együttműködés.
 

A két intézmény hitvallása és szakmai profilja is hasonló,

emelte ki Tonk Márton dékán: a hazai közösségi feladatok vállalására alkalmas elit utánpótlása és képzése elsősorban a társadalomtudományok terén. A Sapientia Kolozsváron hasonló szakokat működtet, mint az MCC képzései: jog, nemzetközi kapcsolatok, amelyben szerepel politikatudomány, diplomácia, modern és jelenkori történelem.
 
A Sapientia kolozsvári tanárai közül páran előadnak majd a Középiskolás Program találkozóin, amelyen az egyetem hallgatói is alanyi jogon részt vesznek. Korábban a K+ közösségi térben folytak MCC-s képzések, de olyan népszerű lett a Középiskolás Program (jelenleg 350 erdélyi diák iratkozott be a kurzusokra), hogy ott már nem férnek el, mert a havi találkozókra is 50-100 diák jön el.
 
A tanulók általában két megfontolásból iratkoznak be a képzésbe, mondta Lánczi Péter: el szeretnének merülni egy olyan tárgyban, amelyből érettségire készülnek, illetve egyetemi szak választását megkönnyítendő belekóstolnak olyan területekbe, amelyekről a középiskola nem ad képet. Erdélyben a pszichológia a legnépszerűbb modul, de a legkevésbé népes kurzusra, a jogra is húszan irakoztak be.
 

Az MCC célja Erdélyben

a közoktatási hiányok pótlása és a helyi magyarság Erdélyen belüli boldogulási lehetőségeinek bővítése, hangzott el a sajtótájékoztatón. A képzések a felvételt nyert diákok számára ingyenesek, a felvételi a Középiskolás Programba például egy egyoldalas esszé megírásából áll.
 
Kérdésünkre Lánczi Péter elmondta, az MCC ezeket a képzéseket magyar állami támogatásból működteti, illetve pályázatokból és magánfelajánlásokból.
 
Tonk Márton nem tart attól, hogy ez a Középiskolás Program a Sapientia helyett inkább magyarországi egyetemek felé irányítja a diákok figyelmét és felvételi szándékát. Elmondása szerint Romániában legalább annyi magyar diák tanul román tannyelvű felsőoktatási intézményben, mint ahány magyar tannyelvűben, vagyis a romló demográfiai tendenciák ellenére van még ahonnan merítsenek az erdélyi magyar egyetemek. 
 
Kutatások szerint a külföldi egyetemválasztásban az elmúlt tíz év legjelentősebb változása az, hogy a nyugat-európai országok vonzereje legalább akkora migrációs potenciált jelent, mint Magyarország, bár még mindig Magyarországot választják a legtöbben azok közül az erdélyi magyar diákok közül, akik külföldön járnak egyetemre, mondta Lánczi Péter.

Hirdetés