El külön ül
Szerző: Bogdan Oprea
2017. október 23. hétfő, 17:46
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.

Elég egy kicsit körbenézni itt, amit Európa közepének lehetne nevezni, a nyugati széltől nem messzebb, mint Ukrajnáig, és 11 olyan forró pontot számolhatunk össze, ahol a helyi vagy etnikai nacionalizmus különféle formákat ölt.

Egy részük látensen parázslik, mint Flandria, Transznisztria és Vajdaság, mások valódi hadszínterek, mint Donyeck és Luganszk, megint mások pedig még túlságosan a közelmúltban hagytak fel a véres megnyilvánulási formájukkal ahhoz, hogy hinni lehessen a létrejött béke tartósságában, mint például Korzika (2014), Baszkföld (2011), megint mások olyan önrendelkezési népszavazásokra törekednek, melyek hatékony politikai kezelés hiányában veszélyes utakat nyithatnak meg, mint amilyen a Feröer szigeteken tervezett függetlenségi (2018 áprilisa), vagy egy bővebb autonómiáért tartott népszavazás Veneto (2017. október 22.) és Lombardia (2017. október 22.) esetében. Azok a régiók sem hiányoznak, ahol még nyugalom van, de melyeket bármikor lángra lobbanthatnak olyan politikusok, akik mintha mindenáron felkavarnák, mint például Skócia, vagy a romániai Székelyföld esetében.

Katalónia

A Spanyolország északkeleti részén található Katalónia autonóm közösség nemcsak saját történelemmel, de hivatalosan elismert nyelvvel is rendelkezik. A 2008-as gazdasági válság elmélyítette az észak-spanyolországi, gazdagabb és a déli, szegényebb régiók közötti szakadékot és újra felszította a gazdasági függetlenség vágyát. Ez politikai szintre is kiterjedt, miután Spanyolország Alkotmánybírósága 2010-ben eltörölt több, 2006-ban népszavazással elfogadott cikkelyt, melyek kibővítették a közösség autonómiastátuszát, fő nyelvvé nyilvánították a katalán nyelvet és szimbolikusan kihirdették a katalán nemzet létezését. Az autonóm közösség 2017. október 1-én új népszavazást tartott, a választók 92 százaléka pedig Katalónia köztársaság mellett foglalt állást. Spanyolország Alkotmánybírósága már megtartása előtt törvénysértőnek nyilvánította a népszavazást, Madrid pedig megpróbálta megakadályozni a megtartását, így a szavazás előtti és utáni napokat erőszak és számos katalán hivatalosság letartóztatása terhelte meg.

Baszkföld

A Spanyolország északi részén található Baszkföld ma egy baszkokból, az egyik legrégebbi európai népesség tagjaiból álló spanyol autonóm közösség, akik ma is olyan nyelvet beszélnek, mely nem áll rokonságban az indoeurópai nyelvekkel. A közelmúltat a Baszkföld és Szabadság – ETA szervezet Madrid elleni merényletei terhelték meg, melyek 1959 és 2011 között megrázták Spanyolországot. A baszk függetlenségpártiak a katalóniai népszavazás után saját népi konzultálást javasoltak.

Skócia

A Nagy-Britannia szigetének északi harmadát elfoglaló ország széles körű függetlenséggel rendelkezik Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságán belül, többek között a királyság többi részén lévőktől elkülönült igazságügyi, oktatási és vallási intézményekkel is rendelkezik. Az Egyesült Királyság Parlamentje által 1998-ban elfogadott Skócia-törvénnyel megengedték a skót Parlament újbóli létrehozását, mely ma már valódi adóügyi hatalommal is rendelkezik, de egy skót kormány felállítását is. A Skót Nemzeti Párt a 2011-es parlamenti választás után, 2014 szeptemberében függetlenségi népszavazást írt ki, de a résztvevők 55 százaléka elutasította ezt a lehetőséget. Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból (EU) való kilépésről tartott szavazás újra felvetette Skócia függetlenségének kérdését, tekintettel arra, hogy polgárai az EU-ban szeretnének maradni.

Feröer-szigetek

Szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, a Dán Királyság autonóm régiója. 1814 óta része Dániának, a helyi hatóságok pedig az évek folyamán átvették az állami ügyek többségének kezelését, a külkapcsolatokat, az igazságszolgáltatást és a védelmet kivéve. Bár Dánia része, a Feröer-szigetek nem tagjai az Európai Uniónak. Feröer miniszterelnöke 2017 februárjában bejelentette, hogy 2018 áprilisában népszavazást tartanak egy önrendelkezési jogukat is tartalmazó új alkotmányról.

Flandria

A szövetségi állam Belgium egyik régiója és lakosságának nagyjából 58 százaléka él itt. 1830-ban lett a Belga Királyság része. A franciaajkú nemesség és polgárság által hosszú ideig üldözött flamandok a franciaajkú polgárokéval azonos jogokat kezdtek követelni. Jogokért folytatott harcukat a XX. század második felében feszültségek, többek között utcai harcok is jellemezték. A konfliktus több nagyszabású reformhoz vezetett, melyek az egységes belga állam szövetségi állammá változtatásában csúcsosodtak ki, ahogy az 1994-ben elfogadott új alkotmány szövegében szerepel. A Flandria kifejezés ma a három közigazgatási régió és a három belga közösség egyikére utal. A föderális Európán belüli flamand köztársaságért küzdő Új Flamand Szövetség nacionalista párt a 2014-es választáson regionális szinten megerősödött és megszerezte a flamand parlament legtöbb mandátumát, de ugyanakkor a Belgiumnak az Európai Parlamentben járó helyek többségét is.

Donyeck és Luganszk régiók

A kelet-ukrajnai történelmi, gazdasági és földrajzi Donbasz régióhoz tartoznak és itt él az ország orosz lakosságának legnagyobb része. A XVII. században az Orosz Birodalomhoz csatolták őket, de Donbasz az orosz polgárháború (1917–1922) után az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ukrajna 1991-es függetlenségi népszavazásán a donyecki és luganszki szavazók csaknem 84 százaléka megszavazta Ukrajna elszakadását a Szovjetuniótól. A mai fegyveres konfliktus az Euromájdánból, a fővárosban, Kijevben 2013. november 21-e éjszakáján kirobbant tüntetésekből alakult ki, amikor az ukrán kormány és Viktor Janukovics elnök úgy döntött, hogy felfüggesztik az Európai Unióval kapcsolatos társulási megállapodások aláírásának előkészítését. A 2014 februárjában Viktor Janukovics elnök megbuktatásával tetőző Euromájdán oroszbarát és kormánypárti tüntetéseket robbantott ki Donyeckben és Luganszkban. Mindkét régióban 2014. május 11-én senki által el nem ismert népszavazást tartottak az elszakadásról, melyen a résztvevők nagyjából 90 százaléka az Ukrajnával szembeni függetlenség mellett foglalt állást. Következésképpen kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot és a Luganszki Népköztársaságot, melyek később bejelentették, hogy konföderációt, a „népköztársaságok szövetségét” hozzák majd létre Új Oroszország néven. A konfliktus 2014 augusztusában eszkalálódott, amikor az orosz tűzérség, kisegítő személyzet és az Oroszország által „humanitáriusnak” nevezett konvoj az ukrán kormány engedélye nélkül átlépte Ukrajna határát, ami megerősítette a szeparatista hatóságok helyzetét. A konfliktus kirobbanása óta már több mint 10 tűzszüneti megállapodást kötöttek, többek között 2017-ben is, de úgy tűnik, ezek képtelenek voltak véget vetni a harcoknak.

Transznisztria

önhatalmúlag kikiáltott, de facto független szeparatista régió, mely a jogilag a Moldovai Köztársaság területéhez tartozó, a Dnyesztertől keletre lévő területet, hat községet, valamint Tighina várost tartja ellenőrzése alatt. Transznisztriát 1947-ben a Szovjetuniónak ítélték, a terület nagy része Ukrajnához került és a szovjet hatóságok csak egy Dnyeszter menti keskeny sávot csatoltak a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársasághoz. 1989 augusztusában a chişinău-i Nagy Nemzetgyűlés államnyelvvé nyilvánította a románt és áttér a latin betűs írásra, de ezt nagyon zokon vette a transznisztriai oroszajkú lakosság, így 1990 szeptemberében kikiáltják a Dnyeszteri Moldovai Köztársaságot. A moldovai Parlament 1991. augusztus 27-én elfogadja a Moldovai Köztársaság függetlenségi nyilatkozatát, melynek a Dnyeszteri Moldovai Köztársaság területe is része. A Parlament a Chişinăuban állomásozó orosz 14. hadsereg kivonását kéri az Orosz Föderációtól, de kivonulása közben egy része megáll Tighinánál és Tiraszpolnál, a Dnyeszteri Moldovai Köztársaság fővárosánál. A szeparatista erők ezeknek a csapatoknak a segítségével képesek voltak átvenni a Moldovai Köztársaságtól az ellenőrzést a transznisztriai, de még azt is meghaladó terület felett. Az orosz csapatok jelenleg is a térségben vannak, holott egy 1994-es egyezményben vállalták, hogy három éven belül távoznak. A transznisztriai szeparatista hatóságok 2006-ban népszavazást tartottak az önhatalmúlag kikiáltott térség jövőbeni sorsáról és a szervezők állítása szerint, a szavazók 97 százaléka az Orosz Föderációhoz való csatlakozást támogatta.

Székelyföld

Erdély délkeleti részén található és zömmel székelyek, egy magyar etnikai alcsoport tagjai lakják, nagyjából 800.000 lakosa van. Rögtön az 1989 forradalom után, 1990. február 10-én – egyes becslések szerint – 100.000 magyar tartott felvonulást Marosvásárhelyen, melynek keretében több jogot, többek között a magyar nyelv használatának lehetőségét is kérték. A szabadság és az akadálytalan tüntetés jogának eufóriájában az események a következő hetekben elfajultak. 1990. március 19-én és 20-án utcai összecsapásokra került sor a magyarok és a románok között, melyeknek 278 áldozatuk volt.

Vajdaság

Szerbia egyik autonóm tartománya az ország északi részén, csaknem 2 millió lakossal. 26 etnikai csoport található itt (egyes források szerint, a románok nagyjából 35.000 fős közösséget alkotnak) és hat nyelv hivatalos, köztük a román is. 1945-ben lett Szerbia autonóm tartománya. Jugoszlávia 1974-es alkotmánya a vajdasági autonómiát Koszovóra is kiterjeszti, de a Szerb Köztársaság 1990-es alkotmányával elveszti hatáskörei egy részét, többek között azt is, hogy tagja legyen a köztársaság Kollektív Vezetésének. Slobodan Milošević rezsimjének bukása után 2002-ben a Vajdaság nagyobb hatalmat kap több területen, például a helyi közigazgatásban, a kultúrában, az oktatásban, a nyelvhasználatban, az egészségügy és a szociális támogatás terén.

Padánia

Ez az észak-olaszországi Pó-síkság alternatív neve. 1990-ben, Gianfranco Miglio politológus művének megjelenésével kap politikai felhangú identitást, aki Olaszország alkotmányos reformjára tesz javaslatot, melynek keretében azt három makrorégióra osztanák, és ezek egyike lenne Padánia. Egy évvel később egy új párt, az Északi Liga Padánia Függetlenségéért arra építette doktrínáját, hogy elérje vagy Padánia függetlenségét, vagy a régió nagyobb autonómiáját, 1996 szeptemberében pedig kikiáltotta Padánia Szövetségi Köztársaság függetlenségét, majd létrehozott egy nem hivatalos parlamentet, 1997. október 26-án pedig választást is szervezett e testület esetében, amin csaknem 4 millió polgár vett részt. A politikai mozgalom főleg Veneto és Lombardia olasz régiókban erősödött meg. A velencei nacionalizmus az 1100 évig létezett és a Földközi-tenger vezető hatalmának számító volt Velencei Köztársaság örökségének, hagyományainak, kultúrájának és nyelvének újbóli felfedezését hirdeti és szélesebb körű autonómiát, de akár Olaszországgal szembeni függetlenséget is szeretne elérni. A Milánó központú Lombardia régió a XX. század végén Olaszország „erkölcsi tőkéjének” jelképévé vált, tekintettel arra, hogy itt zajlott a „Mani pulite” néven ismert korrupcióellenes igazságügyi vizsgálat legnagyobb része, melynek keretében 5000 közszereplőt, zömmel politikust és üzletembert vizsgáltak ki. A korrupt politikai osztály megtizedelésével párhuzamosan új pártok erősödnek meg. Mindkét régióban az utóbbi évtizedekben erősödnek fel a nacionalista eszmék. Egyre nagyobb teret nyernek az autonómiát, sőt függetlenséget támogató nacionalista pártok. 2017. október 22-én mindkét régióban konzultatív népszavazást tartanak az autonómia mértékének növeléséről.

Korzika

Franciaország 26 régiójának egyike. 1768-ban csatolták Franciaországhoz a Genovai Köztársaságtól egy adósság kiváltására. A központi hatóságok hosszú ideig elfelejtett szigetként kezelik, és Korzika szegénységbe süllyed. A XX. század második felében nő a nyomás, 1975. augusztus 21-én kirobbannak az első fegyveres összecsapások a később a radikális nacionalista terrorista szervezetbe, a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Frontba tömörült korzikai nacionalisták és a francia hatóságok között. Attól kezdve egészen 2014-ig, amikor a FLNC bejelentette a fegyverletételt és a demilitarizálási folyamat elindítását, néhány ezer kisebb-nagyobb merénylet történt a szigeten, a kontinensen lévő városokban, például Nizzában és Marseille-ben, de a párizsi Igazságügyi Palota ellen is. Az utolsó nagyszabású merényletre (20 robbantásból álló sorozat) 2012. december 7-én került sor. Franciaország Nemzetgyűlése 2015 júliusában megszavazza az „egyedi területi közösség” státuszt, ami széles körű hatáskört biztosít a szigetnek. Néhány hónappal később, a döntéshozó helyi szervre, a Korzikai Gyűlésre vonatkozó 2015. decemberi szavazáson a nacionalisták győznek, ami betetőzése annak a hosszú átmenetnek, melynek során a korzikai nacionalizmus a FLNC fegyverletétele után átlépett a politika területére.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23671
Hétfő este eldőlt: Londonból Amszterdamba kerül át az Európai Gyógyszerügynökség székhelye. A költözés a Brexit miatt vált szükségessé.
A tanügyi szakszervezet arra figyelmeztet, hogy a romániai gyerekek több mint fele nem jár óvodába. Magas a szegénységben élők száma is.
Magyarul: vannak előnyei, ha valaki román, és a Székelyföldön lakik. Legalábbis első ránézésre. Mert azért kilóg a lóláb.
A milliárdos szerint ő homlokegyenest az ellenkezőjét képviseli migrációügyben, mint amivel a magyar kormány vádolja.
Ha jövőre kitör a román-magyar háború, a románok megint elmennek Budapestig. Aki ezt mondja: az Új Corneliu Vadim Tudor. Uszítós interjú. Csak erős idegzetű olvasóknak!
De tessék csak megnyugodni. Nem rock, nem manele, nem jégbalett. Opera!
Charles Manson 83 éves volt.
Milyen hatással lesz a centenárium a román-magyar viszonyra? Ez volt a fő témája egy Aradon megszervezett konferenciának is.
Az 1956-os forradalommal szimpatizáló lelkészt államellenes összeesküvés koholt vádjával ítélték halálra. A mai napig nem rehabilitálták, így tilos közterületen megemlékezni róla.
A hőmérséklet és a csapadék mennyisége sem fog jelentősen eltérni az előző évek átlagától.
Avagy esélyt jelent-e vagy veszélyt a centenárium a román-magyar kapcsolatokra. Transzilvanisták konferenciáztak Nagyváradon.
140 éve született Ady Endre, aki ha valamit megírt, az senkit se hagyott hidegen.
Betegsége miatt évekkel korábban visszavonult.
Jó, hogy néha valaki kimondja. Hogy ebben a párhuzamos államban például nem mindenért a magyarok a hibásak.