Szijjártó: nehogy már az ukránok akarják megmondani, mi a jó a kárpátaljai magyaroknak

A magyar külügyminiszter ezt az oktatási törvény kapcsán mondta. Kijev közben siránkozik és kettős mércét vizionál, amiért az ET Parlamenti Közgyűlése kimondta, hogy a törvény kisebbségellenes és feszültségeket kelt.
Hirdetés

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán kormány ne akarja megmondani, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak.

A miniszter az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban úgy vélte: az ukrán kormány ugyan azzal indokolja a módosítást, hogy minden állampolgár jobban megtanuljon ukránul, s ezáltal jobban tudjon érvényesülni, de lehet olyan kárpátaljai magyar, aki magyar közegben szeretné leélni az életét és csak bizonyos szinten akar megtanulni ukránul.

„Ne akarja megmondani az ukrán kormány, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak” – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az új szabály szerint tízéves kortól az iskolákban az ukrán lesz az oktatás fő nyelve, Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gyermekek, akik magyar nyelvi közegben nőnek föl, ha negyedikes koruktól ukránul kell tanulniuk a szaktárgyakat, dupla versenyhátrányba kerülnek:

nem tanulhatnak anyanyelvükön, és kevésbé fogják érteni a szaktárgyakat, mint ukrán társaik.

Hozzátette: a magyar kormány nyitott arra, hogy segítenek kidolgozni egy olyan metódust, hogyan lehet megtanítani a kárpátaljai magyar gyermekeket az ukránra, mint idegen nyelvre. Szerinte a mostani tanítási módszer rossz, és ezt hiába mondták már többször a kárpátaljai pedagógusok.

Szijjártó Péter elmondta: hétfői ungvári látogatása során találkozott a magyar szervezetek vezetőivel, akik azt kérték: harcoljanak és egy tapodtat se lépjenek hátra. A magyar kormány ezt fogja tenni – közölte a külügyminiszter.
Kiemelte, hogy az ukránok európai integrációja Magyarországon keresztül vezet. Ezt a folyamatot pedig mindaddig blokkolni fogják, amíg Ukrajna nem vonja vissza az oktatási törvény sértő passzusát.

Szijjártó Péter azt mondta: folyamatosan növelni kell az Ukrajnára háruló nemzetközi nyomást. Ennek nyomán hétfőn kezdeményezni fogja az uniós társulási tanács összehívását, s Ukrajna társulási megállapodásának felülvizsgálatát.

A miniszter ezt azt követően mondta el, hogy találkozott ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel, akivel gyökeresen eltér az álláspontjuk a témában.

Eközben Ukrajna továbbra sem ismeri el, hogy a törvény súlyosan kisebbségellenes és nemzetközi nirmákat sért, ehelyett kettős mércét vizionál annak nyomán, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) csütörtökön 80 százalékos többséggel elfogadta az új ukrán oktatási törvényt érintő sürgősségi határozatot, amellyel az Európa Tanács (ET) megvédte a meglévő kisebbségi oktatási rendszert Ukrajnában.

A tanács véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein.

Hirdetés

Az ET egyértelműen ellenzi, hogy Kijev növelje a szomszédos országok közötti feszültséget és azon az állásponton van, hogy a régió országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az európai értékek gyökeret verjenek és megerősödjenek Ukrajnában.

Irina Herascsenko, az ukrán parlament első alelnöke, az ukrán küldöttség tagja a Facebookon tett bejegyzésében megállapította: kettős mérce érvényesült az ET határozatában. A Petro Porosenko mögött álló parlamenti frakcióhoz tartozó politikus szavai szerint az oktatási törvényről szóló strasbourgi vitát kezdeményező

„egyes magyar és román küldöttek olyan kijelentéseket tettek, amelyeket akár bújtatott területi követelésnek lehet tekinteni Ukrajnával szemben”.

„Emellett retorikájuknak választási kampányíze van, amelynek célja szavazótáboruk mozgósítása, az, hogy a magyar és a román politikusok megmutassák választóiknak, miként küzdenek honfitársaikért a világ minden szegletében” – fogalmazott Herascsenko.

Az alelnök mindazonáltal leszögezte, hogy Ukrajna nyitott marad a párbeszédre, bármelyik törvényéről legyen is szó.

Megjegyezte: Kijev számít arra, hogy a szomszédos országokban élő ukrán diaszpóra tagjainak is joguk lesz ukránul tanulni.

Az ukrán politikus azért rágott be Romániára, mert, mint az Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének nyilatkozatából kiderült, a magyar és a román küldöttség folyamatosan egyeztetett a nyilatkozat ügyében, és közös erőfeszítéssel verték azt keresztül.

Korodi leszögezte: Románia is rossznak tartja az oktatási törvényt, és úgy értékeli, annak elfogadása rontja a kétoldalú kapcsolatokat. Kijelentette: az ukrán nyelvet külön tanterv szerint kell tanítani a kisebbségi diákoknak.
 

Hirdetés