A katalán kérdés Spanyolország belügye – ennyit mondott újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Kolozsváron, ahol megbeszélést folytatott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval.

Romániának még nincs hivatalos álláspontja Katalónia és Spanyolország viszonyának legújabb fejleményei kapcsán, de az elmondható, hogy minden ilyen helyzetre párbeszéddel kell megoldást találni és tiszteletben kell tartani az alkotmányt – mondta Teodor Meleşcanu.

A két külügyminiszter a BBTE Európai Tanulmányok karán tartott találkozót követő sajtótájékoztatón az ukrajnai oktatási törvényről, Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatairól, Románia és a Visegrádi Négyek viszonyáról beszélt.

Egyetértés van Románia és Magyarország között, hogy a nemzeti kisebbségek fontosak és a kölcsönösség elve alapján kell kezelni a kisebbségeket érintő kérdéseket – mondta Meleşcanu. A két ország azért lép fel közösen az ukrán oktatási törvény ellen, mivel egyetértenek abban, hogy

semmiféle oktatási reformnak nem szabad korlátoznia a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogát

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint teljesen normális és természetes, hogy Magyarország és Románia együtt lép fel az ukrán jogszabály ellen. Ez a jövőben is így lesz és sajnos várhatóan szükség lesz rá, mivel az oktatási törvény után Kijevben a nyelvtörvényt és az állampolgársági törvényt is módosítani akarják, ez pedig komoly veszélyt jelent mind a magyar, mind a román kisebbség szempontjából.

A kisebbségeket érintő magyar–román viszony kapcsán Szijjártó azt mondta: öröm, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök nemrég megígérte Orbán Viktor kormányfőnek, hogy Románia rendezni fogja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. Magyarország reméli, hogy az RMDSZ, a katolikus egyház és a román kormány együttműködése révén megoldódik az iskola helyzete.

A gazdasági együttműködésről szólva Teodor Meleşcanu elmondta, hogy Szijjártó Péter meghívta Romániát a Visegrádi Négyek jövő heti találkozójára. Nem arról van szó, hogy Románia csatlakozna a négy közép-európai ország részvételével működő V4-csoporthoz, hanem a gazdasági együttműködés mélyítéséről, ezért fontos a jelenléte a találkozón. Szijjártó szerint mind a V4-ek, mind pedig Románia gazdasági növekedése az EU-átlag fölötti, így logikus, hogy együttműködnek.

Szijjártó szerint 2020-ig remélhetőleg megduplázódik, vagyis a jelenlegi egyről kettőre bővül a Magyarország és Románia közti autópálya-összeköttetések száma és az is jó lenne, ha a jelenlegi tíz ideiglenes határátkelő közül legalább kettő állandósulna.

Európában most a gyorsvasútakra összpontosítanak a közlekedési infrastrukturális fejlesztések, ezért

egy Budapest-Kolozsvár gyorsvasút terve

prioritás most Magyarország számára, ez lenne az első szakasza egy Budapest-Bukarest vonalnak – mondta Szijjártó.

Az Erdélybe irányuló magyarországi gazdasági támogatásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: ugyanazt teszi mint a németek, Németország ugyanis egy Saxonia-Transylvania Alapítványon keresztül jelentős gazdasági fejlesztéseket hajt végre Erdélyben. „Ezt másoltuk le, semmivel sem teszünk többet, amikor idén három millió eurós gazdaságfejlesztési programot hajtunk végre Erdélyben, nem diszkriminatív módon, a romániai és az uniós törvények tiszteletben tartásával” – mondta a magyar külügyminiszter. Hozzátette, a program beindítása előtt, még a nyáron egyeztetett a román vezetéssel.

Szijjártó arra is kitért, hogy talán furcsának tűnhet, hogy az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik külügyminiszteri találkozó, de, mint mondta, ez teljesen normális, hiszen szomszédos országokról van szó, amelyeket ezer szál köt össze, közös gazdasági és egyéb érdekeik vannak. „Sokkal jobb sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – szögezte le a magyar külügyminiszter.