Fotó: DPA
Németország választott
pazs
2017. szeptember 24. vasárnap, 20:41
A kereszténydemokraták a vártnál gyengébben szerepeltek, a szociáldemokraták történelmi mélyponton vannak.

Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt. A Bundestag harmadik számú ereje az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

A vasárnapi választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest.

A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.

A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami

8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.

Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest.

Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés.

Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés.

A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál.

A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.

 A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Ennek alapján csak a nagykoalíció, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányzásának folytatásával, vagy a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek alkotta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett összefogással lehet a Bundestag többségének támogatásával rendelkező kormányt alakítani.

Angela Merkel az urnazárás után tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU elérte stratégiai célját, megkapta a felhatalmazást a választópolgároktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani.

Martin Schulz SPD-elnök bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul, ő pedig marad a párt élén. A Bundestagba bejutott pártok vezetőinek televíziós fórumán hangsúlyozta, hogy Angela Merkel „botrányosan" kampányolt, „rendszerszerűen megtagadta" a vitát a „demokratikus baloldal és a demokratikus jobboldal" között, és ezzel „vákuum" keletkezett, amelybe benyomult az AfD.

Az SPD feladata most az, hogy ellenzékben „stabilizálja a demokráciát", és „erős bástyát" alkosson a „demokrácia ellenségeivel", az AfD-vel szemben - tette hozzá.

A Zöldek és az FDP részéről egyaránt jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni a CDU/CSU-val a kormányzati együttműködés lehetőségeiről,

de csak akkor lehet szó közös kormányról, ha fő célkitűzéseiket megvalósíthatják.

Az AfD jelezte, hogy kemény ellenzéke lesz a következő kormánynak, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az utóbbi években a menekültpolitikában és az euróövezeti válság kezelésében elkövetett „jogsértések" miatt.

Több külföldi vezető gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez. Orbán Viktor miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy „Budapest gratulál".

Több külföldi és német társadalmi szervezet aggodalmának adott hangot az AfD eredménye miatt. A Zsidó Világkongresszus elnöke,

Ronald Lauder közleményében azt írta, „visszataszító", hogy az AfD, „egy szégyenteljes reakciós szervezet, amely Németország múltjának legszörnyűbb szakaszát idézi és be kellene tiltani, most lehetőséget kapott arra, hogy a parlamentben képviselje hitvány programját".

Este tüntetés kezdődött az AfD berlini eredményváró rendezvényének helyszíne előtt, a rendőrség több embert előállított.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23209
Ő volt az, aki 1990 márciusában Marosvásárhelyen a magyarok megsegítésére vezette a cigányokat a magyarellenes pogrom idején.
És többen meg is sérültek.
Kijev szerint mindeközben az Európa Tanács alkotmányjogászai nekik adtak igazat.
Az amerikai elnök lépése reménykeltő, de Románia továbbra is a kétállami megoldás híve.
Programsorozatuk címe Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.
Az RMDSZ eddig 231 ezer aláírást gyűjtött össze.
Románia nem az oroszok, a magyarok vagy valamilyen antiliberális populista politikai mozgalom miatt ellenszenves. Hanem egy román bűnöző klikk miatt.
Az EMNP elnökét 1990 júniusában megverték a bányászok.
Pavlo Klimkin szerint nemhogy 150 ezer, de már 100 ezer magyar sem él Kárpátalján.
Románia legyártotta a prototípust. A korrupt vezetőréteg azóta is bánja. És hadakozik vele derekasan. Nem csoda, hogy a Balkán berzenkedik az ötlettől.
Legalábbis a főbb feltételekről.
A hatósági felügyeletet megszüntető bírói rendelkezést viszont az ügyész megfellebbezte.
Szerinte Iliescut idézte az USR magatartása, mivel az ellenzéki párt köszönetet mondott a demonstrálóknak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Facebook-bejegyzésben kért elnézést Márton helyett.
Lucian Goga szerint a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló önkormányzati határozatok törvénytelenek, és ha nem vonják vissza, akkor közigazgatási bíróságra viszi az ügyet.