Fotó: DPA
Németország választott
pazs
2017. szeptember 24. vasárnap, 20:41
A kereszténydemokraták a vártnál gyengébben szerepeltek, a szociáldemokraták történelmi mélyponton vannak.

Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent, és a koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mélypontra süllyedt. A Bundestag harmadik számú ereje az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

A vasárnapi választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest.

A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.

A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami

8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.

Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest.

Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés.

Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés.

A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál.

A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.

 A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Ennek alapján csak a nagykoalíció, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányzásának folytatásával, vagy a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek alkotta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett összefogással lehet a Bundestag többségének támogatásával rendelkező kormányt alakítani.

Angela Merkel az urnazárás után tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU elérte stratégiai célját, megkapta a felhatalmazást a választópolgároktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani.

Martin Schulz SPD-elnök bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul, ő pedig marad a párt élén. A Bundestagba bejutott pártok vezetőinek televíziós fórumán hangsúlyozta, hogy Angela Merkel „botrányosan" kampányolt, „rendszerszerűen megtagadta" a vitát a „demokratikus baloldal és a demokratikus jobboldal" között, és ezzel „vákuum" keletkezett, amelybe benyomult az AfD.

Az SPD feladata most az, hogy ellenzékben „stabilizálja a demokráciát", és „erős bástyát" alkosson a „demokrácia ellenségeivel", az AfD-vel szemben - tette hozzá.

A Zöldek és az FDP részéről egyaránt jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni a CDU/CSU-val a kormányzati együttműködés lehetőségeiről,

de csak akkor lehet szó közös kormányról, ha fő célkitűzéseiket megvalósíthatják.

Az AfD jelezte, hogy kemény ellenzéke lesz a következő kormánynak, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az utóbbi években a menekültpolitikában és az euróövezeti válság kezelésében elkövetett „jogsértések" miatt.

Több külföldi vezető gratulált Angela Merkelnek választási győzelméhez. Orbán Viktor miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy „Budapest gratulál".

Több külföldi és német társadalmi szervezet aggodalmának adott hangot az AfD eredménye miatt. A Zsidó Világkongresszus elnöke,

Ronald Lauder közleményében azt írta, „visszataszító", hogy az AfD, „egy szégyenteljes reakciós szervezet, amely Németország múltjának legszörnyűbb szakaszát idézi és be kellene tiltani, most lehetőséget kapott arra, hogy a parlamentben képviselje hitvány programját".

Este tüntetés kezdődött az AfD berlini eredményváró rendezvényének helyszíne előtt, a rendőrség több embert előállított.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23209
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.
Ezt hogy fogja kimagyarázni a kormányfő?
Úgyhogy ha valakinek fotója van róla, ne dobja el. Jó ideig nem lesz miben gyönyörködni a helyszínen.
1989 óta Románia első ízben korlátozná az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.