Iskola a végeken
Szerző: Marius Diaconescu
2017. szeptember 13. szerda, 14:20
... Ukrajnában az összes román iskolát bezárják, Bukarest pedig azt mondja, hogy elégedett!

Magyarország a marosvásárhelyi Magyar Teológiai Középiskola (helyesen: Római Katolikus Teológiai Középiskola – a szerk.) miatt fenyegeti Romániát, miközben Románia nem rendelkezik az ukrajnai román érdekek védelmére vonatkozó határozott stratégiával. A kijevi Parlament idén szeptember 5-én fogadott el egy új oktatási törvényt, mely felszámolja majd az észak-bukovinai, történelmi máramarosi és dél-besszarábiai román iskolákat. Miközben Máramarosszigeten éppen most indul ukrán nyelvű középiskola!

A romániai sajtó nagy figyelmet szentel annak, hogy

Magyarország a marosvásárhelyi magyar középiskola miatt megfenyegeti Romániát.

A budapesti kormány berendelte Románia nagykövetét és azt üzente rajta keresztül Bukarestnek, hogy Magyarország a marosvásárhelyi Magyar Teológiai Középiskola gondjai miatt visszavonja Románia Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozásához szükséges támogatását. Magyarország támogatása nélkül Románia nem csatlakozhat ehhez a gazdasági szervezethez. A tervek szerint az OECD összes tagjának részvételével zajló szavazás szeptember 8-án lesz és minden egyes államnak vétójoga van!

Budapestnek erre a zsarolására Szijjártó Péter (a budapesti ELTÉ-n doktorrá avatott szerző összevissza írja a magyar neveket, a magyar külügyminiszterét például így: „Péter Szigjartó” – a szerk.) magyar külügyminiszter bukaresti látogatása után került sor, ahol a román külügyminiszter, Teodor Meleşcanu különleges meghívottjaként vett részt a román diplomácia augusztus 30-i éves összejövetelén. A magyar diplomata a látogatás alkalmával újra kiemelte Románia fontosságát a magyar termékek felvevőpiacaként, mert hazánk a magyarországi cégek exportjának második legfontosabb célországa. A megbeszéléseken természetesen nem kerülték ki a romániai magyar közösséggel kapcsolatos témákat sem. Bár a látogatás alkalmából tett kijelentések nem térnek ki Románia OECD-csatlakozására, egyértelmű, hogy a magyar miniszter meghívása tisztázni kívánta Budapest álláspontját ebben a Románia számára fontos kérdésben. A magyar külügyminiszter látogatása – természetesen – észrevétlen maradt a román sajtó számára, valószínűleg azért, mert nem járt „tűzzel és vérrel”.

A marosvásárhelyi Magyar Teológiai Középiskola tüntetést is generált Marosvásárhelyen,

melyen az RMDSZ vezetői is részt vettek és melyet a gyulafehérvári római katolikus érsek, Jakubinyi György szervezett. Ugyanerről a magyar egyházi vezetőről olyan információk jelentek meg az elmúlt napokban a sajtóban, hogy állítólag ellenezte a pápa 2018-as romániai látogatását! Íme, tehát, a budapesti kormány, a gyulafehérvári római katolikus érsekség (mely kizárólag a magyar római katolikus egyházi intézménye), a magyar politikusok és a romániai magyarok civil szervezetei összehangolt akcióval támogatnak egy marosvásárhelyi magyar középiskolát, melynek létrehozása jogi kérdéseket vet fel és egy vizsgálat tárgyát képezi. Ennek a középiskolának az ügyére a hatóságok csak azután figyeltek fel, miután az iskola igazgatója a főtanfelügyelő segítségével és gyaníthatóan törvénysértő dokumentumok felhasználásával kidobta a román osztályokat (a 2014-ig vegyes Egyesülés – Unirea – Főgimnázium magyar osztályai váltak ki és alakultak önálló intézménnyé a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott, az államosítás előtt a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak helyet adó ingatlan melléképületében, a főépületet továbbra is a román gimnázium foglalja el – a szerk.)! Jakubinyi érsek nem fogad el román nyelvű osztályokat a magyar középiskolában, a diákok etnikai kritériumok szerinti szegregálásának régi politikáját hirdetve!

Pontosan ebben az időszakban, pontosabban idén szeptember 5-e estéjén a kijevi Parlament elfogadta

az új oktatási törvényt, mely felszámolja a kisebbségek nyelvén zajló oktatást,

tehát az észak-bukovinai, történelmi máramarosi és dél-besszarábiai román iskolákat is. Az ukrajnai románok sorsa egyáltalán nem érdekli sem a román újságírókat, sem a bukaresti politikusokat!

A törvény vitája már néhány hónapja zajlik Ukrajnában. A bukovinai román egyesületek Kijevnek és Bukarestnek egyaránt elküldött petíciókban hívták fel a figyelmet annak veszélyére, hogy a kisebbségek nyelvén tanító iskolák bezárásával megsemmisülhet a nemzeti identitás. De Románia nem volt képes kezelni a kérdést, nem lépett fel határozottan az ukrajnai román közösségek védelme érdekében. Összehasonlításképpen, a budapesti kormány fellépett Kijevnél az ukrajnai magyar kisebbség javára, mely sokkal kisebb, mint a román. A románok és magyarok közötti általános antipátia miatt, a bukaresti kormány nem volt képes közös fellépésre Budapesttel az ukrajnai kisebbségi iskolák ügyében!

Az irónia (vagy a diplomáciai pofátlanság) csúcsa!

Pontosan szeptember 5-én, azon a napon, amikor a kijevi Parlament elfogadta ezt az ukrajnai román iskolákat bezáró oktatási törvényt, Ukrajna bukaresti nagykövete, Olekszandr Bankov Máramaros megyébe látogatott, ahol a legnagyobb romániai ukrán közösség található. Meglátogatta a Pálosremetén, Felsőrónán, Havasmezőn, Oroszkőn működő ukrán iskolákat, valamint a máramarosszigeti Tarasz Sevcsenko Ukrán Középiskolát is. A Máramaros megyei kormánymegbízottal folytatott megbeszélése során Ukrajna bukaresti nagykövete felvetette egy iskolai kisbusz beindításának kérdését, mely ruszkovai, oroszkői és havasmezői ukrán diákokat bevihetné a máramarosszigeti Tarasz Sevcsenko Középiskolába. Külön felhívjuk a figyelmet az alábbi kijelentésre:

„Két hónapja érkeztem Bukarestbe és ezalatt megpróbáltam feltárni Románia és Ukrajna közös érdekeit.”

Excellenciás úr, Románia és Ukrajna közös érdekeibe

az ukrajnai román közösségek védelme is beletartozik, nemcsak a romániai ukránoké!

Románia és Ukrajna közös érdekei román iskolákat is jelentenek az ukrajnai románok számára, nemcsak ukrán iskolákat a romániai ukránoknak!

Miközben Ukrajna bukaresti nagykövete a romániai ukrán iskolákat látogatta és különleges feltételeket követelt a diákoknak az ukrán falvak és a Máramarosszigeten idén létrehozott ukrán középiskola közötti szállításához, a kijevi Parlament éppen bezárta az ukrajnai román iskolákat!

Excellenciás úr, a Tisza túlpartján, Máramarosszigettel szemtől szemben, ahol az idei évtől egy ukrán nyelvű középiskola is működni fog, több tízezer román él Aknaszlatinán, Alsóapsán, Középapsán és sok más faluban, ahol már az osztrák uralom óta léteznek román iskolák. A Tiszán túli románok is, mint ahogy az összes többi ukrajnai románi is Románia és Ukrajna közös érdekét képezi és KELL képezniük!

Románia kormánya megfeledkezett az Észak-Bukovinában, a történelmi Máramarosban és Dél-Besszarábiában élő románokról.

Összehasonlításképpen 1939-ben, miután Magyarország annektálta Kárpátalját, mely a két világháború között Csehszlovákia részét képezte, Horthy kormánya bezárta a Tiszán túli, a történelmi Máramarosban lévő román iskolákat. Akkor Grigore Gafencu volt Bukarestben a külügyminiszter. Ez a politikus gerincesnek bizonyult és azonnal fellépett a budapesti kormánynál a román iskolák újranyitása érdekében, és meggyőzte a román kormányt retorziók alkalmazásáról, néhány napra lezárva a vasúti közlekedést a Tisza-hídon keresztül, miáltal a Tisza-völgy felső szakaszán keresztül Kárpátaljára irányuló áru- és személyszállító vonatok nem tudtak közlekedni a vasút román szakaszának lezárása miatt. A román külügyminiszter határozottsága a Tiszán túl lévő román iskolák bezárásának felülvizsgálatára késztette Budapestet.

A határon túli románokért felelős miniszter, Andrea (helyesen: Andreea – a szerk.) Păstârnac két héttel ezelőtt Csarnócáig (Cernăuţi, Csernyivci) sétált el, ahol azt tanácsolta az észak-bukovinai románoknak, hogy

legyenek lojális polgárai az ukrán államnak és tanuljanak meg ukránul.

Amúgy az összes ukrajnai román nagyon jól tud ukránul. A miniszter asszony voltaképpen asszimilációra biztatta őket. Sőt, Andreea Păstârnac Kijevben állítólag azt nyilatkozta az ukrán hivatalosságok előtt, hogy „Románia elégedett az ukrajnai román kisebbség jogai biztosításának szintjével”. Többek között Ukrajna Külügyminisztériuma is közzétett egy közleményt erről a nyilatkozatról, de néhány órával később, a csarnóciai románok tiltakozására és – valószínűleg – a román miniszter közbelépésére törölte az oldaláról, aki időközben ráébredt, hogy mekkora ostobaságot mondott. Adreea Păstârnac miniszter asszony a Radio România Actualităţi adónak adott interjújában azt bizonyította, hogy vagy alkalmatlan a román kisebbségek ügyének kezelésére, vagy nem ismeri a helyzetet:

„Úgy gondoljuk, hogy egy olyan időszak következik, legalábbis az ukrajnai román oktatást illetően, tekintettel arra, hogy ezt az országot reform és decentralizálás foglalkoztatja, amikor tovább bővül majd a román oktatás.”

Vajon miként lehet határon túli románokért felelős miniszter olyan személy, aki

teljesen fogalmatlan annak a minisztériumnak az ügyeiben, melynek élére helyezték?

Vajon Adreea Păstârnac miniszter asszony szeptember 5-e után is képes tükörbe nézni? Vajon elégedett kijelentéseivel és annak eredményével, hogy minisztériuma nem rendelkezik határozott stratégiával a román közösségek megvédésére? Úgy tudjuk, hogy őt inkább az izraeli román közösség és az amerikai román diaszpóra érdekli, mint a Románia körüli, az észak-bukovinai vagy timoki románok.

Vajon van egyetlen képviselő, szenátor a bukaresti Parlamentben, akinek van bátorsága meginterpellálni mind a határon túli románokért felelős minisztert, mind a külügyminisztert az ukrajnai román iskolák bezárásának rendkívül súlyos ügyében? Vajon tényleg minden román parlamenti képviselő gyáva és nem érdekli őket az ukrajnai románok sorsa?

Ebben a kérdésben eddig csak Constantin Codreanu képviselő reagált és kért találkozót Ukrajna nagykövetétől, aki azzal utasította vissza, hogy jelenleg nem elérhető. Jó, hogy a román hivatalosságok elérhetők voltak, amikor Ukrajna nagykövete a romániai ukránok iránt érdeklődött! Remélem, hogy más román parlamenti képviselők is támogatni fogják Constantin Codreanut, politikai színűktől függetlenül, és

nyomást gyakorolnak majd annak érdekében, hogy Ukrajna elnöke ne hirdesse ki ezt a törvényt.

Románia kormányának és Parlamentjének legalább most meg kell mozdulnia és követelnie kell, nyomást kell gyakorolnia, retorziókat kell alkalmaznia, bármit, de hasznosat, hogy ez a törvény ne kerüljön kihirdetésre. Románia elnöke néhány hónap múlva hivatalos látogatásra Ukrajnába utazik. Klaus Iohannis elnöknek lehetősége lesz közvetlenül Ukrajna elnökéhez fordulnia és az ukrajnai kisebbségek védelmében kérheti a törvény felülvizsgálatát! De hiába kerül majd szóba ez a kérdés a hivatalos találkozón, a törvény kihirdetése után a román iskolák számára már nem marad semmilyen esély.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23027
Besztercén történt az incidens, az RMDSZ ki van akadva.
A kétéves rendezvénysorozat az 1918-1920-as időszakra fókuszál
Jövőre kerékpárpróbákkal bővítenék a rendezvényt.
Még államtitkárként segített Teleorman megyei tulajdonba, majd magánhasználatba juttatni egy dunai szigetet és a folyam Pavel-ágának egy részét.
Nehéz másként értelmezni az RMDSZ-elnöknek a kolozsvári magyar ügyintéző iroda megnyitóján elhangzott szavait.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács nagyváradi ülésén nem mindenben értettek egyet a résztvevők, de abban igen, hogy tovább kell folytatni az autonómiaküzdelemet.
És akkor esetleg az erdélyi magyarok meg a székelyek meg más „tiltott népek” is vérszemet kapnak.
Fél éve „azonnali szerződésbontást” ígért Nagy Zoltán.
Pazar előadással kápráztatta el közönségét a Magyar Állami Operaház erdélyi turnéjának utolsó helyszínén, Kolozsváron. Azt ígérik, visszajönnek.
Befutott, nagy nevek és roppant ígéretes fiatalok rendeznek majd Kolozsváron, miközben a társulat rengeteget utazik bel- és külföldön.
Tamási Zsolt mellett a volt megyei főtanfelügyelőt, Ștefan Someșant is hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják.
Marius Nicoară gondolt egy nagyot és előállt korszakalkotó javaslatával.
Bíró és Márton több mint 3, illetve 4 ezer kilométert repültek, míg Bolomey egyelőre félúton van.
Negyven éves az erdélyi táncházmozgalom, zenészek és táncosok százai lépnek fel három napon át.