Toader átszabná az igazságszolgáltatást

Nem Cotroceni-ben dőlne el, ki irányítsa a DNA-t és a DIICOT-t.
Hirdetés
Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerdán azt mondta, az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket módosító tervezet értelmében ezután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi szakosztálya nevezné ki a legfőbb ügyészt és annak helyetteseit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét és annak helyetteseit, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőjét és helyetteseit. A kinevezés az igazságügyi miniszter és nem az államfő javaslata alapján történne, ahogyan az eddig volt.
 
„E tekintetben hivatkoznék az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus egyik követelményére, amely átlátható, ugyanakkor azonban politikai beavatkozástól mentes kinevezési eljárást javasol” — fogalmazott a miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, 
 

a legfelsőbb bíróság elnökét továbbra is az államfő nevezi majd ki, a CSM bírói szakosztályának javaslatára.

A főűgyészségen a DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy harmadik igazgatóságot is, amely az ügyészek és bírók ellen indított büntetőeljárásokat folytatná le.
 
A módosítások köteleznék a CSM tagjait, hogy mandátumuk idejére függesszék fel magisztrátusi státusukat, bírákként és ügyészekként ne vegyenek részt a bíróságok munkájában, mert a CSM tagjaiként annak adminisztrálása a feladatuk.
 
A tervezett módosítások között szerepel az is, amelynek értelmében az eddigi háromról négy évre nő a főügyészek mandátumának időtartama.
 

Nyugdíj és szolgálati lakások

Megszüntetnék azt a gyakorlatot, hogy nyugdíjazott bírákat visszahívjanak a bíróságok kötelékébe, és a nyugdíjazással együtt megszűnne a lakástámogatás is. A magisztrátus tagjai 25 szolgálati év után, azaz akár már 49 évesen is kérhetik a nyugdíjazásukat, utána többük visszakéri magát a bíróságokra.
 
Jelenleg a bírák és ügyészek szolgálati lakást vagy lakbértámogatást kapnak, a szolgálati lakást pedig nyugdíjazásuk után is megőrizhetik, sőt örökül is hagyhatják utódaiknak.
 

Fizetnének a bírák, ha tévedtek

Az igazságszolgáltatás hibái által okozott vagyoni kárért továbbra is az állam felel, és az téríti meg, de a miniszter javasolja, a kártérítés után a pénzügyminisztérium hajtsa be azt a kárt okozó döntést meghozó bírán vagy ügyészen. A jelenleg hatályos törvény megengedi, de nem kötelezi az államot, hogy behajtsa a kártérítés összegét a bírán vagy ügyészen, és a miniszter szerint ezt soha nem is tette meg.
 
Változnak a bírák és ügyészek előléptetésének feltételei is. A tervezet értelmében a bírák hét ledolgozott év után léptethetők elő törvényszéki bírókká, és ugyanez érvényes az ügyészekre is. Azok az ügyészek, akik a DNA vagy a DIICOT keretében kívánnak tovább tevékenykedni, nyolc év után pályázhatnak erre.
 
Az ítélőtáblai bíróvá történő előléptetés feltétele a tíz év szolgálati jogviszony, a legfelsőbb bíróság tagjaivá pedig 18 év szolgálat után válhatnak a bírák. Az ügyészeknek 15 évnyi tevékenység után lenne lehetőségük arra, hogy a legfőbb ügyészségen folytathassák tevékenységüket.A miniszter azokról a tervezett módosításokról is beszámolt, amelyek célja 
 

az elvégzett munka és az ezért kapott bér közötti egyensúly visszaállítása.

„A bírák és ügyészek vizsgázhatnak egy magasabb fokozat megszerzéséért, de ha ezt követően is a bíróságon vagy a bírósági ügyészségen folytatják tevékenységüket, az ennek megfelelő bért kapják, nem azt a fizetést, amely a vizsgával elnyert fokozatért járna” — magyarázta Toader, hozzátéve, nem tartja helyénvalónak a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az a bíró, akinek megvan az ítélőtáblai bírói tisztség betöltéséhez szükséges fokozata, ennek megfelelő bért kap, noha bíróságon dolgozik.
 
Azért van szükség az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények módosítására, mert 13 év telt el a jogszabályok elfogadása óta, és közben Románia európai uniós tagállam lett – hangsúlyozta Tudorel Toader, az intézkedés pedig a kormányprogramban is szerepel. 
 
A miniszter kiemelte, a szóban forgó törvényeket nem sürgősségi rendelettel módosítják, hanem törvénytervezetet terjeszt a tárca a kormány elé, és ha a kabinet elfogadja azt, továbbküldik a parlamentnek jóváhagyásra. 

Hirdetés