Fotók: Szabó Tünde
Na ki a hős?
szabot
2017. augusztus 12. szombat, 22:07
A forradalmat és szabadságharcot egy ország veszítette el, a vértanú tisztek özvegyeinek a személyes veszteséget is fel kellett dolgozniuk az önkényuralomban.
Ismerős Kapitány Katalin neve? Sissány Elízé mond valamit? Csernovics Emíliáé sem rémlik? No de Knezić Károlyé, Westerburg Károlyé vagy Damjanich Jánosé egyből felgyújtja a villanyt: igen, az aradi vértanúk nemcsak magas rangú és érdemdús katonatisztek, elkötelezett hazafiak voltak, hanem férjek és apák is. 
 
Ha érdekel minket a history mögötti herstory, csak ugorjunk ki a kolozsvári Főtérre, a Szent Mihály-templom bejáratához, mert szombattól látható a Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás. Azokról, akik legmélyebben meggyászolták az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtiszteket: az özvegyekről.
 
Ez olyan kiállítás, amely hiába mutat jól, a bámészkodással nem sokra jutunk, legfeljebb arra, milyen szép modelleket találtak a vértanúözvegyek arcaihoz, és hogy egy-két helyen kiordít a Photoshop a képből. A lényeghez le kell hajolni, és el kell olvasni az információkat, amelyeket a Carola Egyesület összegyűjtött ezekről az asszonyokról.
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
Fotók: Szabó Tünde
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
Molnár-Bánffy Kata, a tárlat kezdeményezője és megnyitója
 
Sokuk követte férjét a hadjáratban, többször is meglátogatta az aradi fogságban. Volt, aki férje után nem sokkal elhunyt, de többen akár 40 évvel is túlélték a férjüket. Volt, akit gyorsan elfelejtettek, és volt, akinek minden nyilvános megjelenése az önkényuralom elleni tiltakozássá vált. Elképesztő történetek hevernek (állnak) az utcán (a téren), csak le kell értük hajolni.
 
A vándorkiállításnak Kolozsvár már a sokadik állomása, ide például Nagyszebenből érkezett, előtte Nagyváradon is járt. Eredetileg a magyarországi Honvédelmi Minisztérium rendelte meg pár éve azzal a kéréssel, hogy tudjunk meg valami újat belőle az aradi vértanú tisztekről. A Bánffy Miklós múzsájáról, Szilvássy Karoláról elnevezett, mert az ő emlékét ápoló Carola Egyesület jött az ötlettel, hogy ezeknek a tiszteknek a szintén hősies özvegyeit mutassa be – mondta a rövid megnyitón Molnár-Bánffy Kata. 
 
Bár első reakcióként kioktatták őket, hogy csak a katonatisztek lehetnek hősök, a kiállítás elkészült, és – legalábbis Romániában – magyarul és románul meséli azokat a történeteket, amelyek sorra bontják le a mereven férfiközpontú látásmódot a szabadságharcról, hősiességről és ellenállásról.
 
 
Aradi vértanúk özvegyei

A megnyitót egy hirtelen lezúduló zápor fogta rövidre, ...

Hősnő

... de ezt a legújabbkori hősnők kifejezetten élvezték.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/22549
Hivatalos: Enyedi Ildikó filmje bekerült azon öt idegen nyelvű alkotás közé, amelyek az aranyszobrocskáért versenyeznek.
Közben nyilatkozatháború robbant ki a tervezetet benyújtó Kulcsár Terza József és az RMDSZ-es politikusok között.
Nem akarnak kormányra lépni Kelemen Hunorék.
Mégpedig a Mátyás király-emlékév keretében. A közelgő rendezvénysorozatról tájékoztattak a szervezők.
Állítólag azért hallgatott eddig, mert nem akarta befolyásolni a PSD-n belüli feszültségeket.
A bukaresti magyar nagykövetség előtt tüntetgettek tizenöt-húszan.
Január huszonkettedike nemcsak a Magyar Kultúra Napja, hanem Cseh Tamás születésnapja is. Most épp a hetvenötödik.
Az előadott költészet gyökereiről forgatott élvezetes videót a csíki Sapientia a magyar kultúra napján.
Az audiovizuális tanács Fancsali Ernő feljelentése nyomán büntette a B1 televíziót.
Fel kéne fogni, hogy a romániai magyar diákok számára a román egyszerűen idegen nyelv.
Három képviselő a parlamenti anyanyelvhasználatra buzdít.
Dániába utazott Carles Puigdemon, európai elfogatóparancsot adhatnak ki ellene.
Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.
A kormányok jönnek-mennek, a tüntetők maradnak.