Fotók: Szabó Tünde
Na ki a hős?
szabot
2017. augusztus 12. szombat, 22:07
A forradalmat és szabadságharcot egy ország veszítette el, a vértanú tisztek özvegyeinek a személyes veszteséget is fel kellett dolgozniuk az önkényuralomban.
Ismerős Kapitány Katalin neve? Sissány Elízé mond valamit? Csernovics Emíliáé sem rémlik? No de Knezić Károlyé, Westerburg Károlyé vagy Damjanich Jánosé egyből felgyújtja a villanyt: igen, az aradi vértanúk nemcsak magas rangú és érdemdús katonatisztek, elkötelezett hazafiak voltak, hanem férjek és apák is. 
 
Ha érdekel minket a history mögötti herstory, csak ugorjunk ki a kolozsvári Főtérre, a Szent Mihály-templom bejáratához, mert szombattól látható a Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás. Azokról, akik legmélyebben meggyászolták az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtiszteket: az özvegyekről.
 
Ez olyan kiállítás, amely hiába mutat jól, a bámészkodással nem sokra jutunk, legfeljebb arra, milyen szép modelleket találtak a vértanúözvegyek arcaihoz, és hogy egy-két helyen kiordít a Photoshop a képből. A lényeghez le kell hajolni, és el kell olvasni az információkat, amelyeket a Carola Egyesület összegyűjtött ezekről az asszonyokról.
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
Fotók: Szabó Tünde
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
 
Aradi vértanúk özvegyei
 
Molnár-Bánffy Kata, a tárlat kezdeményezője és megnyitója
 
Sokuk követte férjét a hadjáratban, többször is meglátogatta az aradi fogságban. Volt, aki férje után nem sokkal elhunyt, de többen akár 40 évvel is túlélték a férjüket. Volt, akit gyorsan elfelejtettek, és volt, akinek minden nyilvános megjelenése az önkényuralom elleni tiltakozássá vált. Elképesztő történetek hevernek (állnak) az utcán (a téren), csak le kell értük hajolni.
 
A vándorkiállításnak Kolozsvár már a sokadik állomása, ide például Nagyszebenből érkezett, előtte Nagyváradon is járt. Eredetileg a magyarországi Honvédelmi Minisztérium rendelte meg pár éve azzal a kéréssel, hogy tudjunk meg valami újat belőle az aradi vértanú tisztekről. A Bánffy Miklós múzsájáról, Szilvássy Karoláról elnevezett, mert az ő emlékét ápoló Carola Egyesület jött az ötlettel, hogy ezeknek a tiszteknek a szintén hősies özvegyeit mutassa be – mondta a rövid megnyitón Molnár-Bánffy Kata. 
 
Bár első reakcióként kioktatták őket, hogy csak a katonatisztek lehetnek hősök, a kiállítás elkészült, és – legalábbis Romániában – magyarul és románul meséli azokat a történeteket, amelyek sorra bontják le a mereven férfiközpontú látásmódot a szabadságharcról, hősiességről és ellenállásról.
 
 
Aradi vértanúk özvegyei

A megnyitót egy hirtelen lezúduló zápor fogta rövidre, ...

Hősnő

... de ezt a legújabbkori hősnők kifejezetten élvezték.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/22549
A szakminiszter szerint ezután az összes tankönyvet az állami tankönyvkiadó fogja nyomtatni.
A kormány támadást intézett a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc ellen – véli az államfő.
Az állami hivatalosságok által rituális módon emlegetett „stabilitás” eszméje elvesztette relevanciáját a társadalom számára.
Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulója természetesen el sem képzelhető hozzá illő logó nélkül.
Nem Cotroceni-ben dőlne el, ki irányítsa a DNA-t és a DIICOT-t.
Állítólag lakásproblémái miatt keseredett el annyira, hogy ezt a megoldást válassza.
A Főtér által készített cikkeket, fotókat és mozgóképes interjúkat szedtük egy csokorba össze Olvasóinknak.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a Sepsi OSK-val játszott meccsen történt incidensek miatt tesz panaszt.
A szerző elegánsan leoltja Andrei Pleșut: a románoknak semmi érdemük Kelemen Hunor szakmai érdemeit tekintve.
Klaus Iohannis az első román elnök, aki azt sugallja, hogy a hadsereg nehéz helyzetben van és szükség esetén képtelen megvédeni minket, mert nincs mivel.
A teniszcsillagnak elege volt abból, hogy a románok mindig dühösek, ha veszít. Figyelem: SPORTSZERŰTLEN HUMORVESZÉLY!
Bringások is használhatják, és működik rajta a zöldhullám.
Mert állítólag megfenyegetett egy börtönigazgatót.
Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően.