A második kormányát is felállította a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője. Alig hat hónappal az első után, ráadásul a miniszterek több mint fele a gyenge eredményük miatt leváltottak közül került ki, valamint egy jelentősen átalakított kormányprogrammal. Azt hihettük volna, hogy a politikai válságot generáló PSD-n belüli csatározás után az őrületnek itt vége lesz, hogy Dragnea, Tăriceanu és az övéik tényleg elkezdenek majd az ország javára és érdekében kormányozni. Nagy tévedés. Napról napra sokasodnak annak a káosznak a jelei, amibe a PSD–ALDE-s (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormányzat fogja belehajszolni Romániát.

A szociáldemokraták a saját kormányuk megbuktatásakor azt mondták, hogy a kormányprogramban nem a célkitűzéseket, hanem a határidőket fogják módosítani, hogy behozzák azokat a lemaradásokat, melyeket a saját maguk által javasolt kormányfő okozott. De az új kormányprogram közzétételével kiderült az igazság. Igen, még több pénzt pumpálnak majd a minimálbérbe, a nyugdíjakba, a kis jövedelműeknek szánt mindenféle segélyekbe. De ugyanakkor megpróbálnak majd nem még egy, hanem még öt bőrt lenyúzni a többiekről, akár magánszemélyekről, akár cégekről van szó.

A szolidaritási adó, az egészségkárosító termékek adója, az árbevételre kivetett adó, a minden román számára kötelezővé tett vagyonnyilatkozat csak néhány példa az új PSD–ALDE-s trükkökből.

Voltaképpen leírhatatlan fejetlenségről, részletezés nélküli szándékok keverékéről van szó,

melyek egy kapkodva összeeszkábált adópolitika, a kétségbeesett pénzszerzési vágy miatt bevetett valóságos kísérletezgetés benyomását keltik. És csak tovább erősítik az improvizáció és káosz érzetét az olyanfajta nyilatkozatok, mint a szerdai, amikor Dragnea azt engedte érteni, hogy akár le is mondhatnak néhányról a kormányprogramba éppen bekerült lépések közül.

A Tudose-féle kormányprogramba beleírt csodás dolgok és a Dragnea által kikényszerített új kabinet „alkalmasságának” hatásai már a parlamenti szavazás napján láthatóak voltak, és lesznek az elkövetkezőkben is.

Először is a még ki sem nevezett pénzügyminiszter által elkövetett baklövésbe belerengett a tőzsde. Aztán egymás után özönlöttek a román, német és amerikai befektetők aggódó nyilatkozatai, akik kemény szavakkal beszéltek azokról a károkról, melyeket a PSD–ALDE által javasolt adómodell okoz majd Romániának és arról, hogy miként lesz a bejelentett lépéseknek „közvetlen kedvezőtlen hatásaik” a cégekre és a lakosságra.

Hétfőn az AEÁ nagykövete, Hanss Klemm is felkereste a frissen kinevezett kormányfőt. Mit gondolnak, mit mondott Mihai Tudosénak? Azt, hogy be akarja mutatni a potenciális amerikai befektetőknek a „hazai üzleti lehetőségeket” és mindenkit arról biztosított, hogy a „vállalkozások stabilitás és kiszámíthatóság közepette fejlődnek”.

Eközben a lej lassan, de biztosan romlik

az euróhoz (a június 29-i 4,550 lej/euróról a szerdai 4,586 lej/euróra) és a dollárhoz (a június 29-i 3,985 lej/dollárról a szerdai 4,051 lej/dollárra) képest. Ez most akkor a Kiseleffen (ott található a Szociáldemokrata Párt központi székháza – a szerk.) kitalált adózási „forradalom”, vagy a közszférában végrehajtott ismételt béremelések hatása, ahogy azt az egyik bank elemzői sugallják („A béremelések az árfolyam rontását teszik szükségessé. Becsléseink szerint az euró-lej árfolyam egyensúlyi helyzete az 5 lejes szint környékén van”, az UniCreditBank negyedéves makrogazdasági jelentése)?

A jövő nem fényes, akármelyik lenne is a válasz.

Ami a Mihai Tudose kormányfő által hangoztatott „stabilitást és kiszámíthatóságot” illeti, ez az év viccének tűnik.

Vegyük csak az árbevételre kivetett iszonyatos ötletet, melyet 2018. január 1-étől vezetnének be. Vagyis kevesebb, mint hat hónap múlva! Attól eltekintve, hogy az elemzők szerint a cégek harmada ezzel fizetésképtelenné válhat, a BNR (Román Nemzeti Bank – a szerk.) kormányzója pedig azt mondta, hogy

ezt a lépést legfeljebb egy falusi kocsmára lehetne alkalmazni,

a találgatások terepén vagyunk.

Nem hivatalosan, névtelenségüket megőrizni akaró forrásoktól megtudtam, hogy Tudose kormányfő állítólag egyetért az árbevételre kivetett adó bevezetésével, de azt szeretné, ha több szimulációt is elvégeznének és három (1, 2 és 3 százalékos) adózási kulcsot vennének számításba. Szintén forrásoktól tudtam meg, hogy bármelyik változat valósulna meg, a Romániában aktív cégek csaknem fele az adóteher növekedésére számíthat 2018-ban. Már ha a 2. Dragnea-kormány nem visszakozik időközben.

A vállalkozók csak néhány hónappal a 2018. január 1-i határidő előtt fognak bármilyen konkrét dolgot megtudni a továbbiakról, mert a viták és az elemzések még csak most kezdődtek el, a Parlament pedig megkezdte a vakációját. Így, hát az adótörvényen végrehajtott bármilyen módosítást vagy csak sürgősségi rendelettel lehet megvalósítani, vagy csak szeptember 1-e után, amikorra a választottak elé kellene kerülnie Románia híres gazdasági törvénykönyvének is.

Apropó sürgősségi rendeletek, a Tudose-kormány első ülésén kilenc ilyenfajta jogszabályt fogadtak el. A PSD–ALDE-s kormányzás hat hónapja alatt eddig

összesen 51 sürgősségi rendeletet fogadtak el, hogy még világosabban lássuk ezt a kiszámíthatóságos mesét.

Szintén 2018. január 1-étől vezetnének be – a már említett PSD–ALDE-s kormányprogram szerint – további több tíz lépést, többek között az „adók számának masszív csökkentését” (legfeljebb 50 adó lenne, 10 a lakosságnak, 40 a cégeknek); a lakásvásárlásra és a mezőgazdasági beruházásokra kivetett ÁFA 5 százalékra csökkentését; 80 százalékos állami garanciájú kamatmentes hitelek bevezetését fiatalok számára tandíjra, lakbérre vagy lakásépítésre; a jövedelemadó csökkentését; a társadalombiztosítási járulék csökkentését; a káros anyagok megadóztatását (nem árulták el, hogy pontosan miről van szó, de kiszivárogtatták, hogy nemcsak a dohányról és az alkoholról lesz szó, hanem a magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerekről is); valamint a megművelt földterületekre, traktorokra és mezőgazdasági eszközökre kivetett adó, illetve az osztalékadó megszüntetését. A lépésekről nem lehet semmilyen részletet tudni és ezek – valószínűleg – szintén csak a célegyenesben fognak kiderülni, amikor hozzányúlnak az adótörvényhez.

Hasonlóképpen „2017 végén” történne meg az (egészség- és társadalombiztosítási) járulékok átterhelése az alkalmazottról a munkáltatóra. „Ehhez 2017 végén módosítani fogják a bruttó bér kiszámítási alapját, 22,75 százalékkal megnövelve azt”, ez áll a kormányprogramban. Hogyan fog ez konkrétan történni? Ki tudja… Az államnál még csak-csak előírható ez a direktíva, de mit kezdesz az éppen nemrég megszavazott egységes bérezésről szóló törvénnyel? Az abban szereplő emelések tartalmazzák a 22,75 százalékos emelést, vagy sem? És a 2022-es céldátumú bérek? És mi a helyzet a magánszférával? Miként bírják rá őket arra, hogy egyik napról a másikra módosítsák a szerződésekbe foglalt béreket, ahelyett, hogy megtakarítanának némi pénzt és teljesen vagy részlegesen a munkavállalóra hárítanák a járulékok terhét? Csak céges bevételi és kiadási költségvetéseket ne kelljen az elkövetkező hónapokban készíteni.

Mit nekünk hatástanulmány, közvita, lépések elfogadása és alkalmazása közötti kötelező hat hónap!

Hiszen az improvizációk terepén élünk és lépésről lépésre elhárítják azokat a „kis” dolgokat, melyek megakadályozzák a Dragnea-csapatot abban, hogy átültesse a gyakorlatba a „művét”. Lásd, például, Lia Olguţa Vasilescu (munkaügyi miniszter – a szerk.) múlt pénteki kérését, hogy az adótörvény módosításával (hat hónapról) csökkentsék három hónapra az adótörvényen végrehajtott bármilyen módosítás hatálybalépésének határidejét.

És apropó munkaügyi miniszter és stabilitáshiány, ne feledkezzünk meg Lia Olguţa Vasilescu egy másik nyilatkozatáról sem, mely szerint a közigazgatásba be kellene fagyasztani az állások számát: „Erről a lépésről vita folyik (…), de egyelőre még nincs róla rendelet.” Tehát előbb belengetjük a buzogányt, majd vitázunk és végül kiadunk egy sürgősségi rendeletet!

Akarnak még bizonyítékot a következetlenségre és improvizációra? A Tudose-kormány sürgősségi rendelettel (50/2017. sz.) helyezte át a Környezetvédelmi Minisztériumtól a Kormány Főtitkárságához (SGG) az Országos Meteorológiai Ügynökséget és a Duna-delta Bioszférarezervátum Kezelőjét.

És pénteken szintén sürgősségi kormányrendelettel hozta létre a már említett SGG-nek alárendelve a Versenyképességi Ügynökséget, melyet kormányfői döntéssel kinevezett államtitkári rangú elnök vezet. Nem másért, de a kormányprogramban az áll, hogy az adófizetők iránti tiszteletből létrehoznak egy igazgatóságot, melynek „a kormánynak alárendelt ügynökségek és intézmények számának csökkentése” lesz a feladata.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.