Célozgatások és félig kimondott dolgok ködös légkörében zajlik a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és saját kormánya közötti válság.

Sorin Grindeanu kormányfő két nappal ezelőtt a Facebookon tett közzé egy válságra utaló bejegyzést. A leváltással szinte nyíltan megfenyegetett kormányfő

az általa vezetett kormány tevékenységét legitimáló globális tervre hivatkozott.

Nem mondta ki nyíltan, hogy mire gondol, de azt sugallta, hogy bizonyos lépések, melyek kiváltották a PSD vezetőinek nemtetszését, Románia külföld előtti stratégiai és gazdasági hitelességét hivatottak megőrizni. Ugyanakkor Iohannis elnökre és az egyesült államokbeli látogatására is utalt, mint aki ugyanazokat a dolgokat tartja fontosnak, mint a kormány. Sorin Grindeanu voltaképpen azt a benyomást keltette, hogy az elnök segítségét kéri.

Egy bizonyos aspektus már világosabban látszik. Sorin Grindeanu miniszterelnök üzenetében nem a PSD-s militánsokhoz és választókhoz szólt, akik számára irreleváns, ha nem éppenséggel kontraproduktív a Klaus Iohannisra való hivatkozás. Talán éppen ezt az üzenetet lehet a párt és a miniszterelnök közötti szakítás bizonyítékának tekinteni.

Majd elválik, hogy milyen messzire lehet elmenni ebben a szakításban. Mindenesetre a román politikai rendszerben csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet távozásra kényszeríteni egy lemondásra nem hajlandó kormányfőt, ahogy azt Sorin Grindeanu a stabilitásra hivatkozva sugallta.

Kezdeményezi a bizalmatlansági indítványt a saját kormánya ellen a PSD–ALDE többség?

Ez a legkevésbé valószínű változat, hiszen azt feltételezné, hogy a többség összes képviselője és szenátora tökéletesen meg van győződve a változás szükségességéről. Ha indítványra kerülne sor, az ellenzék inkább a távolmaradást választaná, annál is inkább, hogy a kormánycsere Liviu Dragnea pozícióját erősítené, ami viszont a többség összes tagját arra kényszeríti majd, hogy jelen legyen és fegyelmezetten szavazzon. De aki úgy-ahogy ismeri a parlamentet, ez valószínűtlen forgatókönyv.

Ám ha mégis komolyan vesszük ezt, határozott és lehengerlő érvekre lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit meggyőzz a saját kormányod elleni szavazás szükségességéről. A célozgatások és félig kimondott dolgok már nem elégségesek. Márpedig eddig sem Liviu Dragnea, sem Gabriela Firea nem mondott semmi olyan döntő, átlátható és tárgyilagos dolgot, melyről közvitát lehetne tartani. A párt vezetője csak azt sugallta, hogy a kormányfő nem lojális és eltér a programtól, de nem magyarázta el, hogy pontosan mire gondol és mit jelent az eltérés. Gabriela Firea pedig arra célozgatott, hogy a kormányfőt állítólag az ország kormányzásáról saját elképzeléssel rendelkező titkosszolgálatok támogatják.

Ami az ellenzéket illeti, elég világos, hogy nem vesz majd részt a szavazáson, egyszerűen azért, mert semmi érdeke sincs segédkezet nyújtani a többségnek.

Egy kérdés marad: milyen álláspontra helyezkedik Iohannis elnök?

Sorin Grindeanut támogatja? Iszonyatos paradoxon lenne azt látni, hogy az elnök most amellett a kormány mellett áll ki, melynek a Parlamentben a lemondását kérte (vagy legalábbis sugallta).

Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy Iohannis elnök ma, június 13-án került bármilyen állásfoglalást. Szóvivője azt nyilatkozta a Cotroceni-palotában, hogy az elnök semmit sem mondhat, hiszen nincs semmilyen hivatalos nyilatkozat a kormányválság létezéséről és így ez csak „forrásokra hivatkozó találgatás”. A szóvivő nyilatkozatát nyilvánvalóan előre megírták, hiszen mintha figyelmen kívül hagyta volna a kérdés természetét. Az egyik újságírónő feltett egy elég ködös kérdést a PSD és Grindeanu miniszterelnök közötti válságról, erre érkezett a „találgatásos” válasz, holott ez semmilyen módon nem került szóba. Ezzel szemben a szóvivő nem cáfolta azt a hírt, mely szerint sor került egy találkozóra Liviu Dragnea és az elnök között, annyit mondva, hogy erről nincs semmilyen információja.

A kommunikáció sutaságán túllépve említsük meg, hogy Iohannis elnök ma nem kívánt segítőkezet nyújtani Sorin Grindeanu kormányfőnek, bár a válság minimalizálásával azt engedte érteni, hogy nem lesz semmilyen jelentős változás.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.