Strada utca
béel
2017. június 13. kedd, 14:39
Lucian Goga még egy Románia által ratifikált, az utcatáblákra is konkrétan kitérő nemzetközi egyezményt sem igazán akar figyelembe venni.

Maros megye prefektusa fenntartja a marosvásárhelyi Dózsa György út kétnyelvű utcanévtábláinak leszerelésére vonatkozó utasítását. Szerinte ugyanis nincs törvényes alap a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére.

Lucian Goga prefektust az MTI azzal kapcsolatban kérdezte, hogy május végén, a helyi közigazgatás működését szabályozó törvényre hivatkozva, háromnapos határidőt adott a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak a Dózsa György út magyar utcaneveinek eltávolítására, később viszont egy olyan önkormányzati határozat bírósági érvénytelenítésével magyarázta a felszólítást, amelyik nem a kétnyelvű utcanévtáblákról szólt.

„Semmi bajom senkivel, de a prefektusi hivatal úgy tekinti, hogy nincs törvényes alap az utcák kétnyelvű feliratozására. A törvény csak a településnevekre és az intézménynevekre vonatkozik, nem terjed ki az utcanevekre is" - jelentette ki a prefektus. A kormány Maros megyei képviselője szerint olyan önkormányzati határozat sincsen, amelynek értelmében kétnyelvűvé kellene tenni a marosvásárhelyi utcanévtáblákat. Lucian Goga szerint a törvényességi óvása alapján tavaly megsemmisített 2015-ös önkormányzati határozat is csupán harminc utcanév kétnyelvű kiírására vonatkozott.

Arra a felvetésre, hogy tévesen hivatkozott a 2015. május 28-án hozott 150-es önkormányzati határozatra, mert az nem az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozott, hanem arra, hogy harminc utcának tájékoztató jelleggel feltüntetik a köznyelvben máig is használt hagyományos nevét is, a prefektus úgy válaszolt: az, hogy a Dózsa György út nem szerepelt a határozat mellékletében, azt jelenti, hogy

nem volt meg az a szándék az önkormányzat részéről, hogy ebbe az utcába is kétnyelvű feliratok kerüljenek.

Az MTI felvetésére, hogy a Románia által ratifikált Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében az utcaneveket is kétnyelvűsíteni kell, a prefektus kijelentette: „a charta és az érvényes törvények alapján kérem az önkormányzatot, hogy ha időszerűnek találja, fogadjon el egy határozatot a kétnyelvű utcanevek kihelyezésére". Hozzátette, ha ez a határozat átmegy a törvényességi szűrőn, akkor ki lehet tenni a kétnyelvű táblákat.

Az MTI kérdésére, hogy átmenne-e egy ilyen határozat a prefektus törvényességi szűrőjén, Lucian Goga kijelentette: erre csak a szöveg ismeretében válaszolhatna. „De ha megtámadom is a határozatot, a prefektus nem teljhatalmú.

Az ügy a közigazgatási bíróságra kerül, és a bíróság igazságot tesz" - fogalmazott a prefektus.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a prefektus felszólítására május 31-én eltávolította a Dózsa György út néhány kétnyelvű tábláját, ám a gyermeknapi és pünkösdi munkaszünet után nem folytatta a műveletet.

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.

Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21582
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.