15: 16: Ez hamar ment. Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy ő alakítja meg az új brit kormányt.

May, aki előzőleg a londoni Buckingham-palotában járt, és kormányalakítási megbízást kért II. Erzsébet királynőtől, a Downing Streetre visszatérve közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek, és e tárgyalásokon az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot.

Theresa May bejelentette, hogy a kormányzásban a Konzervatív Párt segítségére lesz a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP).

13: 41: Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután a londoni Buckingham-palotába hajtat, ahol megbízást kér II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására.

Downing Street-i források szerint May délelőtt egyeztetett a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és „abban a tudatban” járul az uralkodó elé, hogy a DUP támogatni fogja a Konzervatív Pártot.

A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki előrehozott parlamenti választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, és ezzel a legnagyobb létszámú frakciója lesz. Az egyéni voksok megoszlása alapján azonban a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.

A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.

11: 10: A BBC kormányforrásokból származó péntek reggeli értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani, annak ellenére sem, hogy az általa vezetett Konzervatív Párt az előző napi előrehozott parlamenti választásokon elvesztette abszolút többségét az alsóházban.

A véglegeshez közeli adatok szerint a választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 40 százaléknyian szavaztak. Az egyéni voksok megoszlása alapján matematikailag lehetetlenné vált, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

Az első modellszámítások alapján a konzervatív frakció létszáma 318-319 tagú lehet.

Theresa Mayt pénteken lemondásra szólította fel a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn.

08:50: Elvesztette abszolút többségét a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokon.

A pénteken kora reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson.

A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei.

06: 54: A 2010 óta kormányzó brit Konzervatív Párté lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de nem biztos, hogy a párt abszolút többséget szerzett az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választásokon a választóhelyiségek zárásának pillanatában, csütörtök este közzétett exit poll eredménye szerint.

A nagy brit médiatársaságok közös felmérése – amely nem feltétlenül mutatja pontosan a végleges mandátummegoszlást – azt valószínűsíti, hogy a konzervatívok 314 képviselői helyet szerezhettek meg a 650 fős alsóházban, 17-tel kevesebbet, mint az előző, 2015-ös választásokon, vagyis a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 12 fővel elmaradna az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326-tól.

Ha az exit poll pontosnak bizonyul, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 34 fővel 266-ra növelhette alsóházi frakciójának létszámát.

A Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 22 képviselői helyet veszíthetett az exit poll szerint, és frakciójának létszáma 34 főre zsugorodhatott.

A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 ezer 450 választó megkérdezésére alapult.

Ha az eredmény helytálló, az azt jelentené, hogy a Konzervatív Párt 314 fős frakciójával szemben az összes többi pártnak együtt 336 képviselője lenne az alsóházban. Bár az észak-írországi protestáns lojalista pártok képviselői rendszerint a konzervatív kormánnyal szavaznak, elméletileg mégis előfordulhat, hogy jóllehet a legnagyobb frakciójú pártként a konzervatívok kormányt alakítanak, de már a királynő által június 19-én ismertetendő új kormányprogram június végi végszavazásán elbuknak.

Ugyancsak rendkívüli horderejű fejlemény lenne, ha a Skót Nemzeti Párt valóban ekkora veszteséget szenvedett volna, ugyanis ez azt jelentené, hogy az SNP pozíciói jelentősen gyengülnének a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírásáért zajló politikai küzdelemben. Az SNP az előző, 2015-ös választásokon a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot megszerzett.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás óta folyamatosan követeli az újabb függetlenségi referendum kiírását, arra hivatkozva, hogy az EU-tagsági népszavazáson az országos átlagon belül a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, és Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.

Skóciában 2014 szeptemberében már rendeztek egy népszavazást a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők kerültek 55 százalékos többségbe.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök – aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat – április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020 májusában lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban, 522 szavazattal 13 ellenében hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását.

May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekezett akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős akkori alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

Ha azonban az exit poll helytállónak bizonyul, akkor a Konzervatív Párt még e többségét is elveszíthette, és kérdés, hogy képes lesz-e stabil kormányt alakítani.

Hasonló helyzet állt elő a 2010-es választások után, amikor a Konzervatív Párt alsóházi frakciója lett a legnagyobb, de csak 307 fős létszámmal. Néhány napnyi egyezkedés után azonban a konzervatívoknak sikerült a Liberális Demokratákkal koalíciós többségi kormányt alakítaniuk, és ez a kormány az idő előtti szakítást jósló számtalan előrejelzés és a szinte folyamatos koalíciós súrlódások ellenére sikeresen ki is töltötte 2015-ig szóló ötéves mandátumát.

A 2015-ös választások után a konzervatívok önállóan, abszolút többség birtokában alakíthattak kormányt.